Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-03 / 101. szám

1924. . - • • -WV május 7. JfrfviHtflDÉIS 8 Aranyértékü üzleti mérlegek. elkészíttetését kívánta a szanálási törvényjavaslatok tárgyalásakor, Bíró Pál nemzetgyűlési képviselő, mert a kormányzat tagjainak kijelentései szerint is, a vagyonváltságösszegek megállapítására, a most összeállított mérlegek alapján megindulni nem lehet. Hiszen igaz, ami igaz. A mostani mérlegek annyiféle koronaérték szerint felvett értéket tartalmaznak, ahányféle érték mellett a javak beszerzése történt. Ember legyen a talpán, aki ezekből ki tudja- hámozni a valódi vagyonértéket. A mérlegeknek 1914. év óta történt összeállításnál, olyan vagyont tüntette^ fel a vállalatok, aminőt kitüntetni nékik éppen csak hogy kedvük szottyant. A nyilvános számadásra kötelezettség é^ az ezzel járt ellenőrzés csupán csak mézes madzag volt, mert a nyilvános számadásból ugyan ki nem okoskodott senki. Az is igaz, hogy itt a Nyirvidék hasábjain, már több esztendővel ezelőtt is sürgettük a kereskedelmi törvényben lefektetett kötelezettségnek pontos betartását, (Törv. 199. szakasz. 1. bek.) hogy t. i. álljon a kormányzat a sarkára és követelje meg a valóságnak megfelelő mérlegek egybeállítását. A kényszerépitkezés kapcsán is kívántuk ezt, amiből pedig igen természetesen, nálunkfelé bizony semmi sem lett, aminthogy az errefelé szokásos is. Szóval : törvényszerűen felállított mérleg, a részvényeseknek és az államnak pontos tájékoztatása, minden törvényszerű számadás elkészültét ellenőrizni, vagy a változott viszonyoknak megfelelőleg szabályozni- lett volna köteles. A kereskedelmi törvénynek nevezett parancsa nem amolyan tessék-lássék intézkedés. Nagyon fontos, hogy az be is tartassék. Láthatunk mérlegeket, amelyekben az ingatlan 40,000 koronára van-felvéve, adómentes felújítási tartalékként pedig 60,000,000 korona szerepel a másik oldalon. Ez esetben hatvan millió korona nyereség nyert elkönyvelést adómentesen és ugy, hogy a részvényesek abból nem kapták meg az őket joggal megillető osztalékot. A mégis kimutatott, bár elég busás, azonban szerénynek mosható nyereség azután szétosztatott alapszabályszerüleg, de abból azután a részvényérték hozama oly szerénnyé vált, hogy a szegényebb részvényes szabadulni igyekezett rosszul jövedelmező részvényétől, mert — és itt van a kutya eltemetve — sokkal többét, bár igy is nagyon keveset adtak a részvényért, mint amennyit az, hozamának mértékének megfelelőleg ért. Sok kistőkés vesztette igy el vagyonát a hibásan, a törvényellenesen, tehát hamisan felállított mérlegek eredményeképpen. Mostanában azonban, aki a vagyonadó és jövedelemadó vallomások összeállításával foglalkozott, az tapasztalhatta, hogy valami féle aranyméiiegszerii összeállítások és vagyonkimutatások egybegyűjtésére törekszik az államkincstár. A vallomási ivek szerint ugyanis a vagyonadó és jövedelemadó vallomásra kötelezettek az 1923. évi december végén birt vagyonukat akkori értékük sze rint kellett, hogy vallomásaikba felvegyék és értékeljék. Már ki-ki, amint értett hozzá. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok valószínűleg szintén kötelezettek lesznek a vagyonuknak mult év végi valóságos értékű bevallására, igy az államhatalom tájékozást szerezhet majd a polgárság birtokában levő értékekről. Igy jutunk el majd az aranyértékü mérlegekhez, de csak az államkincstár számára kimutatottan, holott pedig ezeket a mérlegeket, különösen a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra vonatkozólag, a vállaA Sejk latok részvényesei és résztulajdonosai szintén kellene, hogy ismerjék. Sőt nagyon fontos volna, hogy ismerjék őket. Sok, ma még ingadozó kistőkés kivetné azt a gondolatot, hogy papírjait eladja. Pedig állandóan vannak olyanok, akik nem ismervén a birtokukban lévő részvények valóságos értékét, oda lökik rendszerint azoknak, akik ezeknek a papíroknak belső értékéről kiválóan vannak tájékoztatva. Az ilyen kisexistenciák megvédésé: e elsősorban szükségesek a pontos és törvényszerűen összeállított mérlegek. Van azután ily mérlegeknek az államgazdaság rend

uehozataIára is kiválóan nagy fontossága, amelyről azonban majd máskor beszélhetünk. Ezekben a hamis alapokon összeállított mérlegekben van eltemetve az államjegy inflációból származott vagyonoknak legnagyobb része. És éppen ezeken a mérlegeken keresztül lehetne, fájdalomnélküli operációval rendezni az államgazdaságot és anélkül, hogy kisexistenciáktól kellene az illamhatalomnak belső kölcsönöket igénybe vennie. Ezekről majd közelebb. PISSZER JÁNOSSzabolcsvármegye és Nyíregyháza gazdaközönsége impozáns gyűlésen határozta el a Jegybank részvényeinek jegyzését. Dr. Kállay fliklós főispán a Gazdasági Egyesület alelnöke, Eszenyi Jenő földbirtokos, Nánássy Andor dr. képviselő nagyhatású beszédet mondottak. — A gazdáknak nemesak legjobb üzlet, de létkérdés is a jegyzésben való részvétel. Nyíregyháza, május 2. A Nyirvidék tudósiól jától. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesületnek sokáig emlékezetes marad a szerda délután egybehívott gyűlés,, amelyről az impozáns számban megjelent birtokosság a nagyhatású beszédek elhangzása után azzal az elhatározással távozott,,hogy haladéktalanul és kivétel nélkül, teljes erejével részt vesz a Jegybank részvényeinek jegyzésében. A közgyűlésen Szalánezy Bertalan, gazdasági főlaiiácsjos elnökölt, megjelentek dr. Kállay Miklós főispán,, a ; Gazdasági EgyésjÜel alelnöke,, Mikecz Istváii alispán, dr. Bencs. Kálmán polgármester és a vármegye szolgabírói kara bír lakosságának előkelő, nagyszámú kép viselete. j ; A. közgyűlésen Szalánezy Bertalan gaz dasági főtanácsos elnök ismertette a gyűlés célját,, üdvözölte a szép számban megjelenteket, felkérve dr. Kállay Miklós főispán, alelnököt a Magyar Nemzeti Bank kai kapcsolatos tájékoztatás megadására. A gazdát létkérdéséről van Szé. lih Kállay Miklós főispán, a Gazdasági Egyesület alelnöke mondotta el ez ulán minden jelenlévőt elhatározásra inspiráló nagyszabású beszédét, amelyet azzal a megállapítással vezetett be, hogy itt, mint a Gazdasági Egyes

;iilet alelnöke kiván szólani. A Magyar Nemzeti Bank alapításánál nincs szükség jelszavakra, közigazgatási oktrojra,, ez a kérdés semmi egyéb, mint gazdasági kérdés. Ezután a Gazdasági Egyesület .alelnöke magával ragadó verve-vel, meggyőző erővel mutatott rá arra, hogy Magyarország történelmi jelentőségű pillanatokat él át,, most tesz] első határozott lépését az összeomlás óta a rekonstrukció utján. A Hegedűs-féle akció, a pénzlebélyegzés csak kísérletek voltak a szanálás érdekében,, mert valamenynyi számottevő tényezőnek az első pillanattól kezdve az volt az álláspontja,,hogy az ország pénzügyi helyzete külföldi kölcsön,, önálló Jegybank felállítása nélkül nem szanálható. Most itt a döntő lépés pillanata,, a Magyar Nmezetí Bank felállítása,, azé a Jegybanké amely minden pénzügyi képesség egyedüli forrása,, irányitója lesz gazdasági életünkben. Az alapításra szükséges 30 millió arany korona csekély összeg,, lejegyzésécr> nl.nrl.'.ltrn Dnl'íxlj; ... ,• —r ö' nek semmi akadálya nincs. Belföldi és külföldi csoportok versengve állnak készen,, hogv ezt az összeget azonnal lejegyezzék. Miénk Icegyen a Jegybank Nekünk gazdáknak — mondotta az alelnök — nem azért kell részvényeket jegyeznünk, hogy a Jegybank felállítható legyén, hanem igenis azért, hogy a miénk legyen!! (Ugy van!!) Sokszor halljuk a jogos panaszt, hogy nálunk a mezőgazdasági érdekek nem nyernek kellő kielégítést, de ennek az az oka, hogy a magyar mezőgazdák érdekeltsége nem lép elég szervzettséggel, tőkeerejével akcióba. Most erre elérkezett a kedvező idő. — Az Omge szívós harcol folytatott azért,,hogy a gazdák megfelelő sulyu jegyzéssel járulhassanak a Magyar Nemzeti Bank felállításához,, hogy igy a gazdák befolyása pénzügyeink irányítására biztosítható legyen. Ez a kérdés a gazdák számára üzleti kérdés is. / Ennél jobb üzlet ma Magyarországon nincs. Mindeddig gyűjthettünk valöröket, megföllhettük magtárainkat búzával,, de kamatozó valöröket nemzeti értéket reprezentáló lökét nem gyűjthettünk. A Jegybank részvények mos,t aranykamatot biztosítanak s e kamatok emelkedésére is remény van. A részvények jegyzése tehát egyénileg is a legjobb "üzlet,, de köteles^ ség is,, hogy a mezőgazdaság érdekei képviseletei nyerjenek. Ha mi kis emberek csekély összegeinkkel nem járulunk a rövidesen domináló Jegybank alaptőkéjéhez, akkor más belföldi és külföldi pénzcsoportok dobják le óriási tőkéjüket és a pénzügyi vezetés az övéké lesz. Szabolcs sajátos érdeke De egyébként is szükséges,, hogy a részvényjegyzésben Szabolcs fokozott erővel vegyen részt. Meg vagyok győződve róla, hogy ha Szabolcs hires gazdagságát az ügy szolgálatába ajánlja,, itt a jegyzésnek impozáns sikere' lesz és sikerül keresztül vinnem, hogy a Jegybank vezetőségébe Szabolcs delegáltja is bekerül. (Éljenzés.) — Gazdaérdekeltsjégűn'k előli ez esetben olyan perspektíva tárul amelynek kihatásai kiszámíthatatlanok. Más gazasági erőforrás, mint a Magyar Nemzeti Bank,, ebben az országban nem lesz. — J i egy fiatal lady kalandjai a sivatag fiiai között 8 felvonásban. Főszerepben: RODOLF VALENTtflO és Ágnes Ayres. Remutatja május hó 3 án, 4-én és 5 én, szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9, héttőn 7 és 9 órai kezdettel a Diadal