Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-03 / 101. szám

1924. . - • • -WV május 7. JfrfviHtflDÉIS 8 Aranyértékü üzleti mérlegek. elkészíttetését kívánta a szanálási törvény­javaslatok tárgyalásakor, Bíró Pál nemzet­gyűlési képviselő, mert a kormányzat tagjai­nak kijelentései szerint is, a vagyonváltság­összegek megállapítására, a most összeállí­tott mérlegek alapján megindulni nem lehet. Hiszen igaz, ami igaz. A mostani mér­legek annyiféle koronaérték szerint felvett értéket tartalmaznak, ahányféle érték mellett a javak beszerzése történt. Ember legyen a talpán, aki ezekből ki tudja- hámozni a va­lódi vagyonértéket. A mérlegeknek 1914. év óta történt összeállításnál, olyan vagyont tüntette^ fel a vállalatok, aminőt kitüntetni nékik éppen csak hogy kedvük szottyant. A nyilvános számadásra kötelezettség é^ az ezzel járt ellenőrzés csupán csak mézes mad­zag volt, mert a nyilvános számadásból ugyan ki nem okoskodott senki. Az is igaz, hogy itt a Nyirvidék hasáb­jain, már több esztendővel ezelőtt is sürget­tük a kereskedelmi törvényben lefektetett kötelezettségnek pontos betartását, (Törv. 199. szakasz. 1. bek.) hogy t. i. álljon a kormányzat a sarkára és követelje meg a valóságnak megfelelő mérlegek egybeállítá­sát. A kényszerépitkezés kapcsán is kívántuk ezt, amiből pedig igen természetesen, nálunk­felé bizony semmi sem lett, aminthogy az errefelé szokásos is. Szóval : törvényszerűen felállított mérleg, a részvényeseknek és az államnak pontos tájékoztatása, minden tör­vényszerű számadás elkészültét ellenőrizni, vagy a változott viszonyoknak megfelelőleg szabályozni- lett volna köteles. A kereskedelmi törvénynek nevezett pa­rancsa nem amolyan tessék-lássék intézke­dés. Nagyon fontos, hogy az be is tartassék. Láthatunk mérlegeket, amelyekben az ingatlan 40,000 koronára van-felvéve, adó­mentes felújítási tartalékként pedig 60,000,000 korona szerepel a másik oldalon. Ez esetben hatvan millió korona nyereség nyert elkönyvelést adómentesen és ugy, hogy a részvényesek abból nem kapták meg az őket joggal megillető osztalékot. A mégis kimutatott, bár elég busás, azonban szerény­nek mosható nyereség azután szétosztatott alapszabályszerüleg, de abból azután a rész­vényérték hozama oly szerénnyé vált, hogy a szegényebb részvényes szabadulni igyekezett rosszul jövedelmező részvényétől, mert — és itt van a kutya eltemetve — sokkal többét, bár igy is nagyon keveset adtak a részvé­nyért, mint amennyit az, hozamának mértéké­nek megfelelőleg ért. Sok kistőkés vesztette igy el vagyonát a hibásan, a törvényellenesen, tehát hamisan felállított mérlegek eredményeképpen. Mostanában azonban, aki a vagyonadó és jövedelemadó vallomások összeállításával foglalkozott, az tapasztalhatta, hogy valami féle aranyméiiegszerii összeállítások és vagyonkimutatások egybegyűjtésére törek­szik az államkincstár. A vallomási ivek sze­rint ugyanis a vagyonadó és jövedelemadó vallomásra kötelezettek az 1923. évi decem­ber végén birt vagyonukat akkori értékük sze rint kellett, hogy vallomásaikba felvegyék és értékeljék. Már ki-ki, amint értett hozzá. A nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok valószínűleg szintén kötelezettek lesznek a vagyonuknak mult év végi valóságos érté­kű bevallására, igy az államhatalom tájéko­zást szerezhet majd a polgárság birtokában levő értékekről. Igy jutunk el majd az aranyértékü mér­legekhez, de csak az államkincstár számára kimutatottan, holott pedig ezeket a mérle­geket, különösen a nyilvános számadásra kö­telezett vállalatokra vonatkozólag, a válla­A Sejk latok részvényesei és résztulajdonosai szin­tén kellene, hogy ismerjék. Sőt nagyon fon­tos volna, hogy ismerjék őket. Sok, ma még ingadozó kistőkés kivetné azt a gondolatot, hogy papírjait eladja. Pe­dig állandóan vannak olyanok, akik nem is­mervén a birtokukban lévő részvények va­lóságos értékét, oda lökik rendszerint azok­nak, akik ezeknek a papíroknak belső érté­kéről kiválóan vannak tájékoztatva. Az ilyen kisexistenciák megvédésé: e elsősorban szük­ségesek a pontos és törvényszerűen összeál­lított mérlegek. Van azután ily mérlegeknek az állam­gazdaság rend uehozataIára is kiválóan nagy fontossága, amelyről azonban majd más­kor beszélhetünk. Ezekben a hamis alapokon összeállított mérlegekben van eltemetve az államjegy in­flációból származott vagyonoknak legna­gyobb része. És éppen ezeken a mérlegeken keresztül lehetne, fájdalomnélküli operáció­val rendezni az államgazdaságot és anél­kül, hogy kisexistenciáktól kellene az il­lamhatalomnak belső kölcsönöket igénybe vennie. Ezekről majd közelebb. PISSZER JÁNOS­Szabolcsvármegye és Nyíregyháza gazdaközönsége impozáns gyűlésen határozta el a Jegybank részvényeinek jegyzését. Dr. Kállay fliklós főispán a Gazdasági Egyesület alelnöke, Eszenyi Jenő földbirtokos, Nánássy Andor dr. képviselő nagyhatású beszédet mon­dottak. — A gazdáknak nemesak legjobb üzlet, de létkérdés is a jegy­zésben való részvétel. Nyíregyháza, május 2. A Nyirvidék tudósiól jától. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egye­sületnek sokáig emlékezetes marad a szer­da délután egybehívott gyűlés,, amelyről az impozáns számban megjelent birtokos­ság a nagyhatású beszédek elhangzása után azzal az elhatározással távozott,,hogy haladéktalanul és kivétel nélkül, teljes erejével részt vesz a Jegybank részvényei­nek jegyzésében. A közgyűlésen Szalánezy Bertalan, gazdasági főlaiiácsjos elnökölt, megjelentek dr. Kállay Miklós főispán,, a ; Gazdasági EgyésjÜel alelnöke,, Mikecz Ist­váii alispán, dr. Bencs. Kálmán polgár­mester és a vármegye szolgabírói kara bír lakosságának előkelő, nagyszámú kép viselete. j ; A. közgyűlésen Szalánezy Bertalan gaz dasági főtanácsos elnök ismertette a gyűlés célját,, üdvözölte a szép számban megjelenteket, felkérve dr. Kállay Miklós főispán, alelnököt a Magyar Nemzeti Bank kai kapcsolatos tájékoztatás megadására. A gazdát létkérdéséről van Szé. lih Kállay Miklós főispán, a Gazda­sági Egyesület alelnöke mondotta el ez ulán minden jelenlévőt elhatározásra inspiráló nagyszabású beszédét, amelyet azzal a megállapítással vezetett be, hogy itt, mint a Gazdasági Egyes ;iilet alelnöke kiván szólani. A Magyar Nemzeti Bank alapításánál nincs szükség jelszavakra, közigazgatási oktrojra,, ez a kérdés semmi egyéb, mint gazdasági kérdés. Ezután a Gazdasági Egyesület .alelnöke magával ra­gadó verve-vel, meggyőző erővel mutatott rá arra, hogy Magyarország történelmi je­lentőségű pillanatokat él át,, most tesz] első határozott lépését az összeomlás óta a rekonstrukció utján. A Hegedűs-féle ak­ció, a pénzlebélyegzés csak kísérletek vol­tak a szanálás érdekében,, mert valameny­nyi számottevő tényezőnek az első pilla­nattól kezdve az volt az álláspontja,,hogy az ország pénzügyi helyzete külföldi kölcsön,, önálló Jegy­bank felállítása nélkül nem sza­nálható. Most itt a döntő lépés pillanata,, a Magyar Nmezetí Bank felállítása,, azé a Jegybanké amely minden pénzügyi képesség egyedüli forrása,, irányitója lesz gazdasági életünk­ben. Az alapításra szükséges 30 millió arany korona csekély összeg,, lejegyzésé­cr> nl.nrl.'.ltrn Dnl'íxlj; ... ,• —r ö' nek semmi akadálya nincs. Belföldi és külföldi csoportok versengve állnak ké­szen,, hogv ezt az összeget azonnal leje­gyezzék. Miénk Icegyen a Jegybank Nekünk gazdáknak — mondotta az al­elnök — nem azért kell részvényeket je­gyeznünk, hogy a Jegybank felállítható legyén, hanem igenis azért, hogy a miénk legyen!! (Ugy van!!) Sokszor hall­juk a jogos panaszt, hogy nálunk a mező­gazdasági érdekek nem nyernek kellő ki­elégítést, de ennek az az oka, hogy a ma­gyar mezőgazdák érdekeltsége nem lép elég szervzettséggel, tőkeerejével akcióba. Most erre elérkezett a kedvező idő. — Az Omge szívós harcol folytatott azért,,hogy a gazdák megfelelő sulyu jegyzéssel járul­hassanak a Magyar Nemzeti Bank felállí­tásához,, hogy igy a gazdák befolyása pénzügyeink irányítására biztosítható le­gyen. Ez a kérdés a gazdák számára üzleti kérdés is. / Ennél jobb üzlet ma Magyaror­szágon nincs. Mindeddig gyűjthettünk valöröket, meg­föllhettük magtárainkat búzával,, de ka­matozó valöröket nemzeti értéket repre­zentáló lökét nem gyűjthettünk. A Jegy­bank részvények mos,t aranykamatot biz­tosítanak s e kamatok emelkedésére is remény van. A részvények jegyzése tehát egyénileg is a legjobb "üzlet,, de köteles^ ség is,, hogy a mezőgazdaság érdekei kép­viseletei nyerjenek. Ha mi kis emberek csekély összegeinkkel nem járulunk a rö­videsen domináló Jegybank alaptőkéjé­hez, akkor más belföldi és külföldi pénz­csoportok dobják le óriási tőkéjüket és a pénzügyi vezetés az övéké lesz. Szabolcs sajátos érdeke De egyébként is szükséges,, hogy a részvényjegyzésben Szabolcs fokozott erővel vegyen részt. Meg vagyok győződ­ve róla, hogy ha Szabolcs hires gazdag­ságát az ügy szolgálatába ajánlja,, itt a jegyzésnek impozáns sikere' lesz és sike­rül keresztül vinnem, hogy a Jegybank vezetőségébe Szabolcs delegáltja is be­kerül. (Éljenzés.) — Gazdaérdekeltsjégűn'k előli ez esetben olyan perspektíva tárul amelynek kihatásai kiszámíthatatlanok. Más gazasági erőforrás, mint a Magyar Nemzeti Bank,, ebben az országban nem lesz. — J i egy fiatal lady kalandjai a sivatag fiiai között 8 felvonásban. Főszerepben: RODOLF VALENTtflO és Ágnes Ayres. Remutatja május hó 3 án, 4-én és 5 én, szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9, héttőn 7 és 9 órai kezdettel a Diadal

Next

/
Thumbnails
Contents