Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-10 / 107. szám

1924. május 7. JfrfviHtflDÉIS 55 tőleg a mezőgazdasági termelés keretei, ben a f. termelési évben elhelyezkedése s a munkanélküliség lehető meggátlása ér­dekében a m. kir. t'ölchnivelésügyi minisz­tér ur e tárgyban kiadott rendeletével ősz­hangban már a folyó év január havában kiadott rendeletemben felhivtam az I« fokú hatóságokat arra,, hogy a mezőgaz­dasági munkásoknak lehetőleg lakóhe­lyükön elhelyezkedését,, a munkaszerző­dések idejében való 111 egkötésjét 'munka­nélküli ck elhelyezését minden rendelke­zésükre álló eszközzel segitsék elő s az étidig" beérkezett jelentések arra engednek következtetni, liogy a vármegye mezőgaz­dasági munkássága csekély kivétellel e« lesz látva neki megfelelő munkaalkalmak­kal s részükre a tisztességes kereset bizto­sítva lesz. Korházügy , diáksegélyezés. A m. kir. Népjóléti és munkaügyi mi­niszter ur Erzsébet közkórházunk által a folyó év május havában igénybeveendő ápolási költségek előlege elmén 100 mil­lió,, a kisvárdai kórház által igénybe veen­dő előlegül pedig 20 millió koronát bocsá­tott a vármegyei kórházi alapba történt átutalással rendelkezésemre. Jelentem a lek. közig, bizottságnak, hogy a főiskolai tanuló ifjúság segélye­zésére eddig felajánlott s részben még be­szolgáltatás alatt álló terményadományok kai a segélyezésekre a tanulmányi év vé­géig még mintegy 1 és fél vagon rozs áll rendelkezésemre s igy a szükséglet bizto­sítottnak látszik. Az elmúlt hó 30-án tanulmányi sew gély cimen 194 főiskolai hallgató részé­re összesen 44 millió 45 ezer koronát fo­lyósító tlam. A közművelődési alap. A vármegyei közművelődési alapról még 1893. évben alkotott,, 1921. évben már, módosított szabályrendeletünk több, a változott viszonyoknak meg nem felelő elavult intézkedéseket tartalmazván, azt előterjesztésemre a vármegye közönsége újból módosította s uj szövegezéssel ál­lapította meg. Nagy fontosságú intézke­dése ezen szabályrendeletünknek, hogy a zene stb. engedélyezési dijakat a pénzér­ték csökkenéséhez lehetőleg,, arányosan felemelte s felerészben a tanuló ifjúság segélyezésére,, felerészben pedig az 192í. Lili. t. c.-ben megjelölt testnevelési cé­lokra rendelte fordítani s ezen intézkedés­nek azonnali végrehajtására felhatalma­zott. ' — Közbiztonsági viszonyaink az elmúlt hó folyamán is kielégitőék voltak; május hó 1-én a m. kir. belügyminiszter ur tiltó rendelkezése folytán munkás vagy nép­gyűlések,, felvonulások nem voltak s rendzavarás sehol sem fordult elő. A Mansz nem ismer osztálykülönbségek csak egyet ismer, a szenvedő magyar népet és vergődő hazát Dr. Szesztay Zoltán beszéde a Mansz hivatásáról. — A nansz első mű­soros délutánja. ,Nyíregyháza, hájus 9. A Nyirvidék tu­dósítójától. Tegnap délután mutatkozott be a város legfiatalabb, de a jelek szerint a legideáli­sabb egyesülete, a Mansz Nyíregyháza kö­zönsége előtt. A bemutatkozás a házi délután keretében történt. A műsoros délután az ág. ev. főgimnázium dísztermében volt. Impozáns hö'igyközönség jelent meg, de számos előkelő érdeklődő közönség volt ott a férfitársadalom részéről is. A várakozás, amellyel a műsoros délutánt fogadták, éreztette, hogy a Mansz­nak Nyíregyházán rendkívüli toborzó ereje bontakozik ki és intenzív működése lesz. A műsoros délutánt az áll. tanítóképző-intézet énekkara Szabados Hiszekegyével nyitotta meg. A férfias szép kari szám jól érvényesí­tette a Hiszekegy < gondolati és zenei értékeit. A bevezető ima után, amelyet a jelenlevők buzgó áhítattal, állva hallgattak meg, Dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyész, a Nem­zeti Szövetség nyíregyházi fiókjának ügyve­zető elnöke lépett a pódiumra és jellemző szavakkal, mélyen ható gondolatok során fejtette ki a Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetségének nagy társadalmi ,nemzeti jelen­tőségét, Dr. Szesztay Zoltán a következő­ket mondotta : Amikor a »Mansz« nyíregyházi cso­megtisztelő megbízással keresett fel, hogy a mai délután megnyitó beszédét én mondjam el s e beszéd keretében én mutassam be Nyíregyháza e legifjabb egyesületét a város közönségének, ezt a megbízatást nemcsak azért fogadtam el, mert megtisztelőnek tar­tottam; nem is csak azért, mert bájos asszo­nyok kérésének ellentállani igen-igen nehéz dolog, hanem elfogadtam ezt a megbízatást azért is, mert meggyőződésem szerint ez az egyesület a legnagyobb mértékben nemes célú, közérdekű, sőt bizonyos mértékben hé­zagpótló városunkban. Amikor a »Mansz« nyíregyházai cso­portját — életműködésének mai megkezdése ! alkalmából — bemutatom, ne méltóztassanak tőlem számszerű adatokat, avagy részleter ket várni. Ez irányban a szövetség agilis és kiváló főtitkára már teljes mértékben tájé­koztatta a közönséget s a mai ünnepélyen is módunkban lesz az ő záró szavait hallani. Amit én el akarok mondani, az csak az uj egyesület általános irányelveire és lelki tartalmára vonatkozik. Tormay Cecile lelki szárnyai. Ennek a szövetségnek az országos elnök­nője Tormay Cecil s akik ezt ageniális nagy magyar asszonyt ismerik, azok előtt felesle­ges jellemeznem az ő alkotását, a »Mansz«-t. Elég röviden annyit mo/idanom, hogy ez a szövetség olyan, mint az ő elnöknője, miután ő teljes mértékben reányomta ez alkotására egyéniségének bélyegét, vagy — szebben és jobban mondva — oda kölcsönözte ennek az alkotásának a saját lelki szárnyait. Aki ismeri a nagy írónő európai hírű remekművét a régi ház utolsó gazdájáról, az ismeri, mennyire fanatikusa ő az otthon tisz­taságának és érintetlenségének. Aki olvasta a Bujdosók könyvét, az átérezte azt a szinte sikolyos kétségbeesést, melyet ez a nagy ma­gyar asszony érzett akkor, mikor a bolseviz­mus' éhes. patkányhada a haza szentséges testébe mélyesztette falánk fogait. Ezekben a rettenetes időkben s ilyen lelki mentalitás mellett — született meg a Tormay Cecile lelkében a »Mansz« eszméje, azzal a gyö­nyörű gondolattal, hogy "egyesítsen minden jóérzésű magyar asszonyt egy táborba, arra a feladatra, hogy kezük munkájával teremt­sék ujjá a magyar otthonok elrabolt jólétét és lelkük munkájával tartsák érintetlenül a magyar otthonok veszélyeztetett lelki tiszta­ságát. A magyar otthonok jóléte és lelki tisz­tasága utján akart ő használni a mi nagy közös otthonunknak, — a mi közös szenvedő édes anyánknak, — a magyar hazának. Az 530. szövetségi fiók. Amilyen gyönyörű volt az eszme, olyan hamar öltött testet. Ma — alig pár év múl­va — a szövetségnek közel egymillió tagja s 530 fiókja van. Az ország 530 városában és faiujában nyújt a szövetség kulturát s ha­zafias lendületet olvasmányaival a magyar családoknak. 850 magyar ' diákot és diák­leányt juttat évente főiskolai neveléshez, s ma Nyíregyházán, — mint az 530-ik csoport­ja székhelyén — kezdtek kattogni a szövő­székek, amelyeknél ott dolgozik naponta egy sorban a kormányzó felesége őfőméltóságá­val a legszegényebb magyar asszony s ' a mely szövőszékek e rövid pár év alatt, annyi kilométer hosszúságú vásznat, zefirt, gyapjú szövetet produkáltak, hogy — ha beboríta­nánk velők a szabolcsmegyén keresztül futó vasúti síneket, nagyon kevés sínpár maradna ebben a vármegyében beboritatlanul. Íme a ma itt bemutatkozó szövetség kül­ső sikerei. A belső u. n. lelki sikerekre pedig két ppntban kívánok egész röviden rámu­tatni. Ne m ismer felekezeti különbségeket A »Mansz« nem ismer felekezeti különb­séget s osztályérdeket, csak egyet ismer, a szenvedő magyar népet s a vergődő magyar hazát. Ezen a szenvedő népen és vergődő magyar hazán, — nem egyesek, osztályok vagy felekezetek elleni gyűlölködéssel, szer­vezkedéssel és agitációval — hanem a nagy nemzeti és emberi solidaritás, a tiszta krisz­tusi szeretet nemes eszközeivel óhajt segíteni Ez a türelem és szeretet az egyik nemes lelki inotivum, a másik pedig az, hogy a jótékony­ságot nem a rég elavult recept szerint, va­gyis nem ugy gyako.-olja, hogy leereszkedő modorban — s a nyilvánosság lehető kizá" rása nélkül oszt ktfnyöradományt a szegé­nyeknek és nem rózsaszínű kis flastromokkal kívánja beragasztani a tátongó vérző sebeket hanem szeretettel és keresztényi alázattal ha­jol le a szegényhez s ülteti le őket a közös munkaasztalhoz maga mellé, hogy ott egy­szerre gyógyíthassa meg az anyagi gondot s a küzdő lélek szenvedéseit. Köszönöm önöknek, hogy alkalmat ad­tak eljövetelükkel ezek elmondására s sze­'szeretetteljes*pártfogásukba ajánlom Nyin­egyháza város e legújabb, — de egyik leg­nemesebb és legreményteíjesebb — egyesü­letét. Dr. Szesztay Zoltán beszéde lelkes vissz­hangot keltett, majd gordonka szóló követ­kezett. Radványi Ottó főgimnáziumi tanár a Parasztbecsületből játszott lendületeslen, fi­gyelemreméltó technikai tudással. A zongora kíséretet Bencs Gyula látta el művészi Ízlés­sel. Élénk tapssal jutalmazták a zeneszámot, amelyet Qsgyáni Erzsike rendkívül hatásos szavalatában gyönyörködött a közönség. Vö­rösmarty egyik legfenségesebb dalát a Liszt Ferenchez c. ódát adta elő olyan intellektuá­lis és előadói erővel, amely teljes mértékben érvényrejuttatta a fenséges gondolatokat, ké­peket. Osgyáni Erzsike szűnni nem akaró, a szavalás belső és külső tényezőinek érvénye­sülése szempontjából egyaránt megérdemelt tapsot kapott, amely után az állami tanitór képző-intézet énekkara két gyönyörű kuruc­dalt adott elő átéreztetően. A műsor egyik kiemelkedő pontja Kiss Károly főtitkár be­fejező beszéde volt, aki hangoztatta, hogy a Mansz asszonyaira a kulturális feladatok terén nemzeti jelentőségű munka vár. A nőnevelés reformja a Mansz juniusi nagy­gyűlésének véleménynyilvánítása alapján fog elkészülni. Eddig az volt a hibánk, hogy a nemzeti érzés csak szó volt, nem adtunk neki tartalmat, neveltünk a jövőnek. A magyar asszonyokra az életre kiható nemzeti öntu­dat nevelése terén nagy feladat vár. Kiss Ká­roly ezután felolvasta Tormay Cecile-nek a Május 10, és 11., szombat és vasárnapra * érkeznek Koppenhágából Nyíregyházára MV® iS Jtttftt a strandfotografusok.

Next

/
Thumbnails
Contents