Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-09 / 106. szám

1924. május 9, uuuoMMBeaniwKac i . >>-• v jwiiwwsr.* 3 megállás nincs a börtönig. Sajnos,, a bör­tön sem javitó intézet. iYljóg! ia|njyjomozás tart, mert az orgaz­dák számos,an vannak. A büntársakal is nyomozzák szakadatlanul dr. Tóth Gyula irányítása mellett. N agy Szenzáció lesz a Kovács Sán­dor. ügyének a Kitárgyalása is a debreceni törvény széken. Meg lesznek ennek is a ta­nulságai éppen ugy,, mint a hóhér kötelére méltónak ítélt detektivgyilkos Rácz Kál­mán főtárgyalásának is voltak tanulságai. Mereven mulatnak ezek a nagy bűnesetek a bünszerző és fölbujtó mozira, meg \a detektív regényekre . i. Szabolcsvármegye iparos és kereskedő érdekeltsége állást foglal a vándoriparról szóló törvénytervezettel szemben. Nyíregyháza, május 8. A Nyirvidék tu­dósítójától. Nyíregyháza város és vármegyénk ipa­rosainak kereskedőinek képviselete, a kerü­leti kereskedelmi kamara tegnap nagyértekez leten tárgyalta a kereskedelmi miniszternek a vándoripari'ól szóió törvénytervezetét, ame­lyet a miniszter véleményezés végett küldött ie a Kamarához. A kereskedelmi miniszter a kereskedel­mi és iparkamarához megküldötte a ván­doriparról szóió törvénytervezetet vélemény­adás végett. A törvénytervezet felöleli a ván­doriparnak négy ágát, úgymint a házaló ke­reskedést, a tulajdonképeni vándoripart, a megrendelés gyűjtés jogviszonyait és végül az n. ószeres ipart. MíndezeKnek gyakor­lását engedélyhez köti, amelyet bizonyos elő­feltételek igazolása esetén az illetékes első­fokú iparhatóság ad meg. A törvénytervezetnek a házaló ke­reskedésre a tulajdonképeni ván­doriparra és az ószeres üzletre vo­natkozó részei országos megelége­désre íalálhatn ak s a kamara azok ellen semmi kifogást nem emel, söt annak mielőbbi törvényerőre való emelését kívánja. Rendkívül fontosnak tartjuk azonban a törvénytervezetnek azt a részét, amely a megrendelés gyűjtés ügyére vonatkozik. — Tudvalevőleg a megrendelés gyűjtését az 1900 évi XXV. t.-c. eltiltotta a külföldi ver­seny megakadályozása, a helyi ipar és ke­reskedelem védelme és a fogyasztó közön­ségnek a visszaélések elleni megóvása érde­kében. A törvénytervezet amiként azt már az 1912-ben készült törvényjavaslat is tette, az 1900. évi XXV. t.-c. rendelkezései hatá­lyon kívül helyezi és a más helyen lakó fo­gyasztóknál való megrendelés gyűjtést a ván­doriparra vonatkozólag megállapított szabá­lyok alá helyezi. Vándoriparnak minősiti ugya.iús azon egyénnek a tevékenységét, »aki azon a községen kívül, melyben állandó üz­lete, vagy ipartelepe a) előzetes meghívás nélkül oly személyt keres fel megrendelésnek felvétele, vagy en­nek érdekében meghívásnak kieszközlése vé­gett, ki a kínált áru eladásával ennek vagy a kínált munkának felhasználásával saját ipari vagy kereskedelmi üzemében nem fog­laalkozik ; b) hirdeti, hogy a megrendelés gyűjtés céljából megjelent vagy meg fog jelenni. A vidéki ipar és kereskedelem szem­pontjából e szabályozás hatása a követke­zőkben foglalható össze : 1. A más helyen lakó fogyasztóknál való megrendelés gyűjtés általában nem tilos, de vándoripari engedélyhez köttetik. 2. Vándoripari engedélyhez köttetik nem'­csak az árura, hanem a munkára való inegr rendelés gyűjtés is, amely utóbbi tevékenység eddig teljesen szabad volt. 3. Mig az 1900. XXV. t.-c. általános ti­lalma egyes oly áruk tekintetében, melyeket az alól kivettek, egyáltalán nem érvényesül­hetett ; a törvényjavaslat az alól a rendel­kezés alól, hogy a megreridelésgyiijtés csak vándoripari engedély alapján folytatható, nem tür kivételt, ellenben lehetővé teszi egyes áruk és munkák tekintetében a meg­rendelés gyűjtésnek feltételes, vagy feltétlen megtiltását is. 4. Mig a fogyasztókkal szemben a*z oly árura és munkára való megrendelés gyűjtés­sel elkövethető visszaélések megakadályozá­sáról, melyre a megrendelés gyűjtés ed­dig szabad volt, az 1900. XXV. t.-c. nem gon­doskodott ; e törvényjavaslatnak idevonat­kozó rendelkezései minden árura és munkára való megrendelésgyüjtéssel szemben érvé­nyesülnek. 5. Mig az oly árura és munkára való megrendelésgyüjtéssel, melyre az eddig sza­bad-volt (1900: XXV. t.-c. 3. szakasz 1901. évi 97483. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 6. szakasz) külföldiek is foglalkoz­hattak ; a fogyasztóknál e törvényjavaslat szerint általában csak belföldi iparosok és kereskedők gyűjthetnek meg rendeléseket. A megrendelésgyüjtésnek tervezett felszabadítása a vidéki kereskede­lemre és iparra rendkívül veszélyes lenne, mert a vdiékí kereskedelmi és ipari vállalatok általában nem rendelkeznek a nagyarányú utazta­táshoz szükséges tőkeerővel is igy a kifejlődő erős versenyben nagyon hátrányos helyzetbe kerülnénk, söt saját telephelyükön is jórészt elvesz­tenék vevőiket. , Hátrányosan befolyásolná a tervezet törvénnyé válása a vidéki városok adóbevé­teleit is, mert állandó adózók keresetét lé­nyegesen csökkentené. Ezért foglal iparos és kereskedő társadalmunk kipviselete állást a törvénytervezettel szemben. Hpollá Paramouut világattrakció ! Az évad clouja ! Bezárólag péntekig: A NÁSZHAJÓ (Párbaj egy asszonyért) Romantikus filmjáték 8 felvonásban. I. felvoná* : Király kegyence. II. »» Harc az indiánokkal III. ii Menyasszonyvásár. IV. ii Idill a radonban. V. ii Együtt mindhalálig. VI. ii A kalózok szigetén VII. ii Az úszó pokol. VIII. ii Az utolsó párbaj. Főszerepben: Betty Coinpson és Bert Lytell, Amerika legjelesebb filmslarjai. Naponta három előadás: V 46, 7 és 9 órakor (Jegyeket ajánlatos már előjegyeztetni.) — Szilágyi Miliáiy knlépilő vállalkozó Irodája: Szécheny,i-tér 6. — T«iefon 292. — Menyasszonyok hajója — Apolló IktfW •MManMMNaniMMHMfc N^KMnntt^ Szabolcsban sem a vezetőség sem a lakosság nem indult hangos jelszavak után. HavO«kint 45 millió korona segély a főiskola hallgatóknak. — A mait évben az alispán 5*3 km kőutat építtetett ki a megyében. Nyíregyháza,, május 8. A Nyir.vidék tudósilójától . Május 12-én lesz Szabóicsvármegye törvényhalóságának layaszi közgyűlése, amelyen Mikecz István alispán jelentést lesz az elmúll évről,, annak közíjgazgafá­sáról és közéleti viszonyairól. A jelentés* amelyet ezalkalommal is nyomtatásban küldött meg a vármegye alispánja a tör­vényhatósági bizottság ía|gyainak„ rámutal a vármegye vezetőségét és lakosságát az el­múlt esztendőben is átható liiggadt köz­szellemre,, amelynek légkörében a yiunka és áldozatkészség erényei virulhattak. Hazafias örömmel tudatom és merem megállapítani. Az elmúlt 1923. esztendő — mondja az alispán bevezető soraiban — általában ugy országos vonatkozásaiban, mint a várme­gye életében folytatása volt az előző évek nehéz küzdelmeinek, meddő izgalmainak s eg>' j°bb jövő óhajának. Leigázottságunk, megcsonkított orszá­gunk teljes körülzártsága s a még mindig ellenséges érzületű külpolitikai és gazdasági viszonyok természetszerűleg kizárták azt, hogy az ország s benne vármegyénk közgaz­dasági és egyéb életviszonyai kedvező for­dulatot vehessenek s igy a vármegye lakos­ságának is folytatnia kellett a létfenntartás egyre növekvő nehéz küzdelmét. Hazafias örömmel tudatom és merem megállapítani, hogy ebben a hosszú és nehéz küzdelemben ugy a vármegye lakossága, mint a törvényhatóság tsiztikara ez évben is felismerte és kellően teljesítette is azokat a kötelességeket, mellyel hazánknak és vár­megyénknek tartozik. A vármegye áldozatkészsége. Fokozott volt ez a munka és áldozat­készség az elmúlt esztendőben azért, mert a vármegye közönsége nemcsak a mindennapi kenyér megszerzésének egyre sokasodó gond jaival küzdött meg, nemcsak az egyre nehe­zedő országos közterhek súlyát viselte, hanem birt annyi anyagi erővel és nemes áldozat­készséggel, hogy ezek mellett a vármegye legnehezebb és legnemesebb irányzatú nagy kérdéseit is megoldásra juttatta. Ez irányban nem kívánok másra utalni, minthogy a vár­megye egyes községeivel karöltve 53 km. kőutat tudtam kiépíttetni az elmúlt év alatt. A vármegye ártértársulatai közül különösen a felsőszabolcsi tiszai ármentes|itő és belvizr levezető társulat az elmúlt két év alatt egy hosszú, évekre kiterjedő ártérfejlesztési és beruházási progr,aminőt volt képes az érde­keltség fokozott áldozatkészségével meg­valósítani. Ugy a vármegye, mint a községek gondoskodtak tisztviselőik sorsáról s emel­lett még arra is volt kellő gondja és áldo­zatkészsége vármegyénknek, hogy sok-sok milliós anyagi áldozattal ez évben is lehe­tővé tegye a vármegye szegény sorsú fiatal­ságának főiskolai neveltetését. Ma 190 fő­iskolai hallgató kap a vármegye áldozatkész­ségéből neveltetési segélyt, a kiadott havi segélyek 120—140 métermázsa buza között morognak s e célra most havonként mintegy 35—45 millió koronára van szükség. TflW" --nir 7', 1 ''— >-Tí—l"T~T"l r i • • ir'r - ­Május 10. és 11., szombat és vasárnapra ' tf iiÉM á Jfp§lt@0§ frkiziik Koppenhágából Nyiregyfiázára iS MVLVít a strandfotografusok.

Next

/
Thumbnails
Contents