Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-08 / 105. szám

1924. május 7. JfrfviHtflDÉIS 42 A .Jegybankról. A Nyirvidék számára irta Dr. Diczig Alajos kamarai segédtitkár. Magyar sors, hogy amiért békeidőben annyit küzdöttünk, ami az önálló vámterülettel egyetemben a szép magyar reménységek tulipántos országába tartozott, Trianon árán most, az összeomlás utáni hatodik esztendőiben megvalósul. Mihelyt a szanálási törvényjavaslat törvényerője emelkedett, a népszövetségi II. számú jegyzőkönyv XIII. cikkelye szerint központi Jegybank állítandó fel. Megjelent tehát a felhívás az uj magyar nemzeti bank 30 millió aranykoronát kitevő alaptőkéjének jegyzéséire, s ha hirtelenében valami nyári vihar nem kerekedik, tiem »államjegyek«-ben, hanem »bankjegyek«-ben leszünk néhány hónapon belül minden hónap elsején szegény milliomosok. Mégis az a körülmény, hogy bankjegyekben leszünk milliomosok, nemcsak elnevezésben jelent változást, hanem tartalomban is. Az államjegy érája a papírpénz gazdálkodást, a pénz szerkezetnek az államháztartással való legteljesebb összeforradását, az infláció formájában történő automatikus és legigazságtalanabb megadóztatást, hogy Hilferdingnek, a volt német birodalmi pénzügyminiszternek szavaival éljek, »a bankóprésnek, ennek az embergyilkoló masinának tébolyodott továbbmüködését« jelentette. A bankjegy érája a megújhodás kezdete. Amikor a II. számú jegyzőkönyv XIII. cikkelyében azt mondotta, hogy »a bank alapszabályainak különösképen biztosítani kell a bank teljes önkormányzatát a kormánnyal való viszonyában és tartalmaznia kell, hogy a kormány résztvehessen igazgatásában«, — minden szanálási akció alfáját és ómegáját azaz a Jegybanknak az államháztartásról és az állam bufifgettől való függetlenitését mondotta ki. S ezért vár mindenki és várhat is mindenki, legyen bár nagyszerű finánc, vagy a pénzügyekhez egy fabatkát sem értő ember, valami bűvös hatást az uj magyar Jegybanktól. Az inproduktiv infláció megakasztása, ahogy azt már Ausztriában is láttuk a gyógyulás és legfontosabb jele. Ha a Jegybankról szóló törvény szakaszait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az a jól kipróbált, többé-kevésbbé bevált s eddig jobbal nem helyettesíthető elveken épül fel. A világ valamennyi Jegybankja az u. n. metallisztikus rendszer sémája szerint alakult meg és működik. Épen ezért a Jegybank törvényjavas/atok és alapszabályok ugy hasonlítanak egymáshoz, mint egyik tojás, a másikhoz. Legföljebb az egyik nagyobb, a másik meg kisebb. A mienk meg, az agrár váltók leszámitolhatóságától eltekintve, épen olyan, mint az Osztrák Nemzeti Bank. Épp ezért a bankjegy szabadalom törvény ismert intézkedéseinek ismertetését nem tartom szükségesnek, hanem egészen röviden felelni akarok arra a kérdésre, hogy kell-e feltétlenül a Jegybank alapításához nemesfém fedezet, vagy a nemesfém fedezet, ahogy azt az antimetallisztikus iskola állitja merő varázs, merő babona. A Magyar Nemzeti Bank is végső céljában az u. n. egyharmad fedezeti rendszert kívánja meghonosítani. Kezdi 20 százalékos fedezettel és 5 évenként lépcsőzetesen emelkedve a fedezet a negyedik 5 évben éri el a 33 és kétharmad százalékot. És ez a rendszer éppen kipróbáltsága és beváltsága miatt nagyon jó és nagyon helyes. Mert sok szépséghibáját felfedezhette ugyan az antimetalliszitkus iskola a metallisztikus rendszer alapján megépített Jegybank rendszernek, de neki magának konkrét, részletesen kialakított és az élet vi- ! harait is kiálló Jegybank törvényjavaslata nincsen. Amik vannak : Bondikon áruváltóipénz teóriája s a magyar irodalomban Pikler J. Gyulának a Közgazdasági Társaságban is előadott Jegybank törvénytervezete szép, de sáppadt elméleti alkotások. Igaz, hogy normális időkben a pénznek, mint pénznek az értékadó tényezője nem az arany volt, hanem a ritkasága és az áru értéke alapján gát akart lenni az inflációs, a Jegybankhoz ritmikusan vissza nem térő pénzhelyettesitők kibocsátása ellen. Igaz, hogy ez a gát a dolgoknak csak normális menetét gátolta, abnormis menetét azonban nem, mert hiszen háború idején a kormányzatok mindig tultették magukat a gátakon. Történeti példákat is lehet felhozni arra, hogy minden aranyfedezet nélkül teljesen stabil pénze volt pl. Braziliának a mult század végén 15 esztendőn át, hogy a fedezet kétharmad vagy egyharmad volta a pénz értékére befolyással nem volt (német márka és osztrák magyar korona) s hogy végül az arany infláció a háború alatt époly beteges jelenségeket idézett elő Amerikában és Svédországban, mint másutt a papírpénz infláció. Mindez igaz, azonban ezek csak merő negatívumok,, melegágyai az uj csodáknak. Ma azonban a metallisztikus eszme uralma alatt élünk s az árupénz helyébe az u. n. hitelpénzt vagy jelpénzt léptetni, régi és bevált rendszerek erős sudaru, bár megtépett koronájú fája helyébe kísérleti telepek zsenge növényeit tenni, nem lehet. Az uj Magyar Jegybanknak két legfon. J tosabb feladata : a hiteligények zavartalan , kielégítésénél a jegybank alapszabályai le- • hetővé teszik hat hónapos lejáratú mezőgaz- ' dasági váltók leszámítolását (58. ci-kkely.) i Minthogy azonban a bankvezetés elemi szabálya az, hogy rövid lejáratú passivával szemben, rövid lejáratú aktívát kell szerezni, a Jegybank váltótárcájában a bank likviditásának veszélyeztetése nélkül az agrár váltókat felduzzasztani nem lehet. A relátió fenntartásánál Popovics, mint a leendő elnök a volt Osztrák—Magyar Bank nagyszerű devziapolitikájával élhet. Ennek a politikának lényege abból áll, hogy a bank azon külföldi piacokra szóló eszközökből, melyekkel szemben a belföldnek rendszerint nagyobb fizetési kötelezettségei vannak, állandóan nagy készletekkel rendelkezik és ezt a felmerülő szükség szerint, a kinálat és a kereslet alakulása szerint dobja piacra. Ezeket a külföldi váltókat, külföldi folyószámla követeléseket azonban valahonnan szerezni kell s itt torkoük be a Jegybank tevékenységébe kereskedelmi és fizetési mérlegünk alakulásának a problémája. A szenvedések kálváriáját megjárt ma-gyarság felé a jobb jövő reménye int. A törvényhozás a maga munkáját már elvégezte, de a szabály csak a keretet adhatja. A forgalom ezerféle változatban felmerülő problémáit szabályba önteni nem lehet. Ezeket megoldani a bank vezetőségének lesz a feladata. Hogy azonban minden zsenialitásuk mellett is az ő munkásságuk eredmént*nyel járjon, ahhoz minden magyar ember hite, bizalma, odaadó, buzgó és kemény munkája kell. Jönnek A dalos éjszakák A szeptemberi jubiláris ünnepségek. A Nyirvidék már több számában beszámolt arról a lázas munkáról, amely a jubiláris ünnepségek minél fényesebbé és emlékezetesebbé tétele céljából városszerte folyik. Közöltük már a szeptember 10-iki jubileum gazdag programúi ját, megemlékeztünk az akkor rendezendő nagyszabású kiállításról is, de szerény véleményem szerint csak akkor lesznek a? ünnepségek tökéleles;ek és felejthetetlenek,, ha meg fog mozdulni Nyíregyházán minden társadalmi osztály,, ha összefog itt minden, de minden tényező a munkában való részvételben. A kiállítást öt napra tervezték. Az előjelek olyanok,, hogy ezt ki kell nyújtani nyolc napra; ugy hogy egyik vasárnaptól a másik vasárnapig tartana. A kiállítás nagyszabású lesz. Tízezer számra fognak az emberek tódulni a megtekintésre. Már a tehermentesítés szempontjából is kívánatos,, hogy a 'kiállítás tartamának minden napjára esék valami esemény. — Mindennap más és más csoport,, társadalmi osztály kerüljön sorra,. így szakadatlan láncolata lesz az ünnepségeknek. Egy népvándorlás fog megindulni az ország minden részéről; a figyelmet fel fogják hívni Nyíregyházára s hogy ebből egész 'közgazdasjági életünkre mily áldások fakadnak,, annak hatásál m., fel sem tudjuk fogni. A jubiláris ünnepségek után egy kedvezőbb korszak eljövetelét, várhatjuk ugy a mezőgazdaság,,' mint az ipar és kereskedelemre nézve. A gazdatársadalomnak a gazdákat kell ide toborozni s elhozni nemcsak a közelből ,.de a távolból is. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Nyiregy ! ^ázi Gazdakörnek nagyszabású gyűléseket j kell rendezni a nyolc nap valamelyikén. I Az első nap a város ünnepsége lesz,, a : többi még szabad. Kell itt rendezni különböző versenyeket,, kisgazda kocsiversenyt, avagy uri, vagy katonai lóversenyeket. Különböző álíatdijazásokat tartani a kiállítással kapcsolatban,, előadásokat tartani a résztvevők részére,, a modernebb gépekel bemutatni munkájuk közben. S ezt mind ugy kell csinálni, liogj" ezen ünnepségek rendezése teljesen a gazdalársadalomra háruljon. Az ipartestület jubileumi ünnepségéi szintén be kell illeszteni, lehetne a második vasárnap tartani. A diszgyüléssel kapcsolatban össze kell hozni egész Keletmagyarország iparosságát- Itt az előjelek nagyon kedvezők. A kereskedők szintén tartsanak egy napot. A Kereskedők és Gazdák Köre vállalná bizonyára ennek megrendezését, a megye és környék kereskedő világát öszsze kell hozni bármilyen címen. Annyj most a közös érdek, hogy nem volna nehéz a módot megtalálni. A különböző társadalmi rétegek szintén rendeznének nagyszabású összejöveteleket. Minden napra eshetne egy-egy. A különböző felekezetű lelkész egyesületek akkor tartanák gyűlésükéi. A Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület rendezne egjy lanitónapot, melyen nemcsak a megyebeli tanítóság vehetne részt,, de elküldhetnék képviselőit a szomszédos megyék tanitó egyesületei is. Tartson a Kansz akkor itt vándorgyűlést, jöjjenek össze egy napra a jegyzők. A postások, vasutasok szervezzék meg maguk, bogv a környékből szaktársaik eljöjjenek a kiállítást megtekinteni. { A tűzoltóság lázasan készül a lüzoltóversenyre és jubileumi ünnepségre. — Mint halljuk dalos verseny is lesz a kiállítás területén, ahol a helvbeli összes da"ÉWSMI Diadal Mozgóban csütörtökön-pénteken szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: A kis vándor muzsikus Jackie Coogan (Daddy) f'őszerereplésévelVilágszenzáció: Mindenki ok vetlen nézze meg!