Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-31 / 124. szám

JSCilMUOJÉK 1924. május 31. Ellenfelek helyeit legyenek fegyvertársak. Rövid idő telt e! azóta, hogy a minisz­terelnök Hódmezővásárhelyen egy állam­férfiú bölcs előrelátásával felhívta az orszá­gos figyelmet arra a kötelességre, hogy a fő­város irányításának keresztény és nemzeti jellege érdekében össze kell fogniok a pol­gári elemeknek s ezen együttműködés által kell biztosítani a jövőre a polgári világné­zet és nemzeti törekvések vezetőjogát. Az együttműködésre való felszólítást sokan fél­re értelmezték, kiforgatták valódi célzataiból és egyik oldalon ugy magyarázták, mintha az a keresztény szellemi front ellen lett volna támadás, a másik oldalon pedig arra magya­rázták, hogy a miniszterelnök a liberálizmus útjaira akarja terelni a választó polgárságot Amennyire sértődöttséget és ir.éltatlankodást eláruló magyarázat az egyik, ép oly jámbor óhaj a másik, mellyel azonban semmiképpen sem lehet megmenteni a fővárost a radikálizl­n.us és szocializmus jelszavai alatt felfelé törtető irányzat veszélyétől. A polgári pártok­nak az őket elválasztó ellentétekre való te­kintet nélkül megkellene fogadniok Bethlen szavát, amelyből nem olvasható ki más, mint ami tényleg benne volt : az ország nagy többségét jelentő polgári felfogású, keresz­tényvilágnézetü és nemzeti irányú vezetés­nek biztosítása. Ettől nem idegenkedhet, amint hogy nem is idegenkedik a nemzeti értelmű, mérsékelt liberálizmust magáénak valló felfogás sem. Tagadhatatlan, hogy az ország, a nemzet és a főváros érdeke azt parancsolja, hogy az alkotó munkából, ha arra hazafias készséggel ajánlkozik, ki­zárható ne legyen a magyar nép érzelmeivel eggyéforrott és nemcsak fizikailag, hanem már etikailag is asszimilálódott nemzeti ér­zésű magyar zsidóság, amelyben van annyi belátás, hogy megértse, miszerint ennek az országnak, amelynek népe keresztény világ­nézetű, politikai szelleme és iránya is e vi­lágnézet jegyében fejlődjék. Viszont a túlzá­sokat és szertelenségeket nem helyeslő mér­sékelt felfogású keresztény pártpolitikusok sem zárkózhatnak el, hogy békés együttmű­ködésben ne találkozzanak a polgári front másik szárnyával, ahonnan nem fenyegeti ve­szedelem a főváros érdekeit, sőt inkább bé­kességükből és kölcsönös engedékenységük­ből olyan java és előnye szármadk az or­szágnak, amilyenre kétségbevonhatatlan szűk sége van ezekben az. időkben. De igenis, vannak mindkét oldalnak szélsőséges szár­nyai, izoláltan álló és egyéniségük vehemen­ciájával bonyodalmakat felidéző emberek, kiknek érdeke az ellentétek mélyítése, a sza­vak kiforgatása, hogy a mérsékelt irányza­tok közt mesterségesen támasztott résen át becsúsztathassák a közhangulatba saját jel­szavaikat s annak nyomán maguk is besur­ranjanak a politikai és egyéni lehetőségek nyílt pályájára. Ezért kell összefogniok a higgadtan gondolkozóknak s kell maguk közül kiküszöbölniök a meg nem értést. Ha látják a konkolyhintők, hogy aknamunkájuk meddő és összefognak a polgári rend és nem zeti irányzat védelmében a vezetésre hiva­tottak, önfeláldozásuk biztosítja a főváros egészséges haladását. Segélykiáltás a Bányákból. Viaskodás a halál'al — Aki mír a ne^vedik fuldoklót menti meg. Nyíregyháza,, tnájus 30. A Nyirvidék tudósi tójától . A beköszöntő fürdőévaddal L szinte automatikusan jelenik meg évről-évre a Nyirvidék hasábjain a hir: a Bánya újra megkövetelte áldozatát. A Bánya,, a íégía­gvár közötti mélyedések, minden évben magához csalja a környék lakosságát. Fel­nőttek,, gyermekek fürödnek a hepe-hupás talajú medencékben,, amelyekből az idén kiáradt a víz és elöntötte a parton lévő facölöpöket. A téglagyár közelében van az úgynevezett munkásstrand,, ahol szerda délután is többen fürödtek. Olt lubickolt az estbe hajló órákban Veeseri Ferenc tég­lagyári munkás tiz éves fia is. A bánya medre azon a helyen eleinte mered ékes, majd hirtelen merekeden szakadt meg. A kis Veeseri igy került váratlanul mély vízbe és halálos veszedelembe. A fuldokló fiút, aki segítségért kiáltott,. Biri József látta meg. Utána ugrott,, de a mély vízben ő sem tudta magát fenntartani,, hanem alá­merült a fuldokló fiúval együtt. Kétség­beesett segélykiáltások hangzottak a Bá­nyából,, a parton megriadt emberek ve­rődtek össze. Közülök vált ki egy bátor fiatalember, Hauberger Géza villanysze­relő, műszerész, aki a vizbe vetelte magát és bravúros mentő technikával a partra vonta a fuldoklókat. Az önfeláldozó Haubergernek ezalka­lominal már a negyedik fuldoklót sikerült megmenteni a biztos haláltól. Az ő el­járása az,, hogy a fuldoklóhoz úszik, de nem hagyja,, hogy belekapaszkodjanak, ha­nem a vergődőt eltaszítja magától és az elalél tság pillanatában vonja ki a partra. A kis Veeseri fitt is aléltan került ki a vízből. Hauberger nyomban mesterséges légzést alkalmazott és 18 perc múlva esz­méletre kelt A derék életmentő ifjú a vá­ros lakosságának hálás elismerésére érde­mes. A Bánya környéken lakók pedig eb­ből a korai leckéből tanulságot meríthet­nek . fii i ;.;•!$! Látogatás a népjóléti intézmények budapesti munkatelepén. Kispesten az irányi Dániel-utca 3—5. szám alatti telektömbön nagyon megbecsülen dő munkát talál a szemlélődő. Egy márama­rosi becsületes ember nevéhez fűződik a mé­reteiben most már naggyá fejlődött munka­telep megszervezése, melynek megalapozása ugy kezdődött, hogy közel tiz esztendővel ezelőtt a saját találmányú praktikus utca- és lakástisztitó seprőkészitményeit Budapest szé­kesfőváros használatba vette. Magyar kefe-, kosár- és seprő-gyár részvénytársaság alakult Jeles pénzintézetek karolták fel a nemzet szolgálatában fáradozót. A részvénytársaság a hadirokkantak, ha­diárvák sorsának elviselhetővé tételét tűzte ki maga elé. Értelmi szerzője volt ennek az átölelő gondolatnak a máramarosi főispán­ságból a belügyi államtitkárságba került b. Perényi Zsigmond, a 48—49-iki önvédelmi harcban mártírhalált szenvedett Perényi uno­kája és végrehajtó közege az a másik mára­marosi, aki a harcvonal pokoltüzéből bénán hazakerült hősöknek emberhez illő életmó­dot biztosított. Kezdetben az V. ker. Pozsonyi-ut Ba­rakktelepén, Kispest, Klapka-utca 29—31. szám alatti telepen dolgozott nagyszáma munkásaival. Kefe, kosár, henger és háztar­tási seprő került ki a vakok, rokkan­tak keze alól. Egyik rokkant, aki négy koro­nával kezdte az üzemnél a munkát, később napi huszonkét korona keresetre tett szert. Ez a hős Mezőlaborcnál hagyta jobb lábát. De láttunk egy zsámboki illetőségű hőst, aki­nek mindkét lábát a Kárpátok védelmében hordta el a muszka golyó, itt e munkatelepen védelmet talál. Bővült ez az üzem építkezési vállalattal, mely Budapest környékén — a mult évben — annyi építkezést bonyolított le, amennyit azelőtt tiz év alatt sem értek el. Ez épitkezé­seknél egyedül a rokkantak és kisiparosok nyernek foglalkozást. Ezek a munkások is teljesen egyenlő díjazást kapnak munká­jokért, a más munkaalkalmaknál dolgozó ép munkásokkal. Szimbolizálja az Irányi-utcai munkate­lep a nem ép országot, a nem-épembert, de ahol mindakettő : az ország is és az ország épségének megvédelmezésébeu rokkanttá lett egyén is teljesen egész, tökéletes nem­zetépitést visz végbe. Iparvédelmi folyamat az, amit ott látunk hol a védelmi munkások azok a hősök, kik a Kárpátokban, Gorlicénél, Doberdón, Ison­zónál, Piavénái, Sabácnál vesztették szeme­világukat, karjukat, lábukat és most iímét ott látjuk őket a munka hőseként felvonulni az épitő társadalom frontján. Eléggé szomoritó tény, hogy akiket a haza védelmében oroszlánként láttunk har­colni, — rokkantsorba jutottak és a haza nem gondoskodik eltartásukról. Igen, kapnak százalékos rokkantdijat, de mi az, a megél­hetéshez ? Semmi, vagy nagyon kevés. Lát­tuk, emlékezünk rája ? A königrátzi vesztett csata után hazakerült hősökről az osztrák uralom ugy gondoskodott volt, hogy ha sa­ját maga által faragott mankóra nem támasz­kodhatott : akár elpusztulhatott az útszélen. Megcsonkított, kincseitől megfosztott, élet­feltételeitől megrablott ország miként tudná hős fiait másként kenyérrel ellátni, mint ugy, miként a nagy emberbarát Irányi Dániel ne­vet viselő embervédelmi telepen történik. Tud erről a munkáról Amerika, Berlin, London. Pedlow kapitány, a német főkonzul, az angol "szociális társaság tanulmányúton levő tagjai elismeréssel nyilatkoznak az ott látottakról. Kőnigratz után koldulni volt kénytelen a hős, ha terhe, eltartottja nem akart lenni sze­gény családjának, faluja rideg társadalmá­nak. A világháború után ettől a szégyentől megmentik a kispesti és hozzá hasonló tele­pek. Tarisznya "helyett munkakötény növeli önérzetöket. A vak megtanul látni kiügyesi­tett ujjaival. Tökéletes tárgyak kerülnek ki látó ujjaik közül. Erkölcsi romlás Kőnigratz után, erkölcsi jobbulás a munkatermek adá­sával a világháború után. A rokkantak igazi szenvedő tagjai a társadalomnak. Lelkiségök szinte örökös vá­dat emel azok ellen, akik teljes testi épségök­ben szinte tobzódnak az örömben, az élet­nyujtotta kényelemben. Ezt a keresü érzést ki kell szedni apránként hőstestvéreink lel­kéből. Ehhez az ut a kispesti ösvényen vezet. Az orvosság is ott található fel. Hiszen a nyu galom — a halál, — a munka a feltámadás jelzője. Közeledjünk a feltámadáshoz sem­mint a halál pitvarához. AMI 5RP ^^ O ^^ ^WTP 11 ^^ O Cordatic a neve a legideálisabb autóköpenynek. fV|| §\ KJ |/f\ 4 f Kapható bármily méretben Nyíregyháza r. t. város üzemi hivatalában. Telefon: 156. *

Next

/
Thumbnails
Contents