Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-04 / 102. szám
2 • • WMTi míjcx&X rJfű^XBWBtBL 1924. május 4. A Jegybank nemzeti jellege. A Magyar Nemzeti Bank alapítása;a vonatkozó törvény régi magyar politikai álmok, történelmi pártok évtizedes célkitűzését valósította meg ugy, hogy az uj alakulás az egykor függetlenségeért harcoló magyarságnak beteljesedett vágyaként önállóságunknak és állami szuverenitásunknak is gazdasági kifejezője lesz. Ezért minden magyar emfeert örömmel kell, hogy eltöltsön annak tudata, hogy Magyarországnak immár törvényben biztosított önálló nemzeti jegybankja van, melyet a nemzet áldozatkészsége a társadalom egészének összetartása és egységes elhatározása hoz össze. S minthogy a törvény is igy tervezi,. az ország is igy akarja azoknak az egyeseknek, akik vagyon. fölöslegüket a nemes célra összeadják, közös törekvése bizonyára abban domborodik ki, hogy e banknak nemzeti jellege minden időkre biztosittassék. Kétség nem fér hozzá, hogy a kormánynak magának is ez az intenciója s aki azt elferdíteni igyekszik, vagy pártpolitikai szempontból félremagyarázza, az meghamisítja az ország lakossága előtt a magyar nemzeti bank céljait és alapításának eredeti okait. S minthogy a nemzeti jelleg kifejezésre juttatása és biztosítása volt a jegybank létrehozásának alapgondolata, önmagától értetődik, hogy a kormány a jegybankalapitásban való részvényjegyzést az ország lakosságának egész egyeteméje kontemplálta, vagyis arra törekszik, hogy ne érdekeltségek szerint számarányban, hanem szabad lehetőséggel mindenki részére adja meg a módot hogy résztvegyen a nemzeti bank érc-, illetve nemes valuta alapjának összehordásában. Az állam azt akarja, hogy kereskedelem, ipar, pénzpiac és mezőgazdaság egyaránt résztvegyen a hazafias munkában és mindenki osztálykülönbség nélkül, tagja lehessen az újjáépítés müvének. Eszeágában sincs a kormányzatnak, hogy a jegybank részvényeinek akár egy kis töredékét is a külföld kezébe adja, bárha ez a gondolat épenséggel nem járna a bankalapítás nemzeti karakterének megcsorbításával, hiszen a külföldi tőkések közül úgyis azok vennének részt a m agyainemzeti bank megteremtésében, akik biznak a magyar termőerő értékes voltában és biznak Magyarország életképes jövőjében. A külföldi pénz részvétele csak növelhetné a világ pénzpiacainak szemében a magyar hitelképességet, de ismételjük, ,szó sincs róla, hogy a részvényjegyzésből a külföldnek is szántunk volna valamit. Ez csak abban az esetben következnék be, ha — ne adja ugy az Isten, — a magyar társadalom nem bizonyulna eléggé áldozatkésznek és magabizónak ahhoz, hogy egyedül is képes legyen összehozni a szükséges aranyfedezetet. Egy pillanatra sem hihetjük, hogy az ország népe ugy meggyöngülne elhatározásában s áldozatkészsége annyira erőtlennek bizonyulna, mert hiszen az állam polgáraiban, kezdve a legszegényebbektől egész a leggazdagabbakig mnidenkiben él az öntudat és lüktet a hazafiságnak olyan kötelességérzete, mely biztosítani fogja, hogy a rég óhajtott nemzeti eszmény, az önálló magyar jegybank magyar karaktere, nemzeti struktui'ája biztosittassék. Nem szorulhat tehát háttérbe sem a gazdatársadalom, sem az ipari és kereskedelmi világ, sem az önkéntes adakozó egyén, ha tétovázás nélkül siet a nemzeti bank alapításában való részvétellel, mert minden irányú gazdasági faktor ugy jut méltó képviselethez a jegybank irányításában ahogy azt az egyes tényezők tagjainak áldozatkészsége meghatározza. Napirendelötti felszólalás a Városi Színházról. Nyíregyháza, május 3. A Nyirvidék tudósítójától. A Nyirvidék legnapi számában megírtuk a város képviselőtestülete tegnapi rendkívüli közgyűlésének kiemelkedőbb eseményeit. A napirend előtt általános érdeklődéssel várták dr. Mattavovszky István szinügyi bizottsági tag felszólalását,, amelytől szenzációs beállítást,, elevenbe vágó kritikát vártak s amelynek meghalIjgfa tására a képviselő testületi tagokon kivül számos érdeklődő jelent meg. Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester bejelenti,, hogy 48 órával ezelőtt dr. Mattavovszki Istvántól beadvány érkezett, amely a színház ügyében napirend előtti felszólalásit jelent be. Az ügyrend értelmében napirend előtt csak interpellációk nyújthatók be és engedélyezhetők, napirend előtli felszólalásra maga a képviselő testület adhat engedélyt. A képviselőtestület engedélyt ad a felszólalásra. Miután a képviselőtes^ulet az engedélyt megadja Mattavovszky dr. kéri annak konstatájás^t, hogy már tizenkét nappal ezelőtt bejelentette Kardos István kullurtanácsnoknak, hogy a képviselőtestületben a színházzal kapcsolatos tárgynál fel fog szólahii. Ennek a megállapítása azért szükséges, mert virilis jogát terrorizálni akarják. Fel fogja olvasni azt a levelet, amelyet ezelőtt egy negyed órával ez előtt kapott s amelyben mai felszólalását kapcsolatba akarják hozni a szinig azgató elleni lovagias ügyével. i Bencs Kálmán polgármester itt kéri a szónokot,, hogy a lovagias ügyet itt ne tárgyalja. Terrorizáló íllBvéí, — Nem lovagias ügyről v;ln stó, hanem a terrorizáló levélről — mondotta Mattavovszky dr. Ha a polgármester ur ennek előadását visszautasítja,, eláll az egész felszólalástól. — Ezután felolvassa a levelet, amelyben az aláírók figyelmeztetik,, hogy fel szólal ásjál nem tartják öszszeegyeztethetőnek a segédi tisztséggel és felszólítják, lépjen vissza segédi megbízatásától. Fel kiáltáspk: Kik írták alá a levelet? Mattavovszky dr.: Halmágyi Mihály karmester és Deák Gyula operett bujffó. (Nagy derültség. A szinügyi bizottsági tagság Dr. Mattavovszky ezután hangsúlyozza,, hogy a szinügyi bizottsági tagságot, mint nobile officiumot elfogadta, azzal a lelkes idealizmussal telte,, hogv a kultura munkásait támogassa,, emelje. Kérdezi, kuitüra-e az,, amit a Városi Színház bérlője a szinigazgató képvisel? Több oldalas kritikai beadvány Dr. Mattavovszky itt előveszi gépírásos,,. több oldalra terjedő kritikai megállapításait s megállapítja, hogv e^t a tárgyilagos kritikát a színház tulajdonosának,, a városnak kötelessége meghalljgahií. Olvasni kezdi kéziratát: A város nagyünnepre készül,, ünnepek előtt tisztogatni szokás, felhívja a várost takarítsa ki a színház Augias istállóját. Bencs polgármester: Kérem a képviselőtestületi tag urat,, ne olvassa beszédét és hasonló kifejezésektől tartózkodjon. Százszázalékos realizálás. Dr. Mattavovszky ezekután lemond ar ról„ hogy kritikáját egész terjedelmében előadja s csak főbb gondolatköreit érinti. Elmondja, hogy mily nagy idealizált érték rejlik a szín művészetben s szemére yeti a nyíregyházi igazgatónak,, hogy ezt az értéket száz százalékig realizálja. Majd a színigazgatóval kötött szerződés ©gyes pontjait elemezi, de itt dr. Bencs Kálmán polgármester figyelmezteti,, hogy a szerződés bírálat tárgyává nem vonható,, ezt nincs módjában megengedni. Ha szerződés ellen kifogás merül fel, módosító indítvány nyújtható be, amelyet a szinügyi bizottság letárgyal és a képviselőtestület elé terjeszthet. Bosássuk szavazás al«Dr. Mattavovszky ezzel szemben kijelenti,. hogy indokolni akar és valamiféle ruhába csak öltöztetnie kell felszólalását!! Ha a polgármester szavazásra teszi fel az ügyet és a képviselőtestület leszavazza,, eláll a felszólalástól. Dr. Bencs Kálmán polgármester ismételten kéri a szónokot, hogy csak a lényegeset mondja el,, mert nincs idő, sok fontos tárgy vár feldolgozásra. Kritikai megállapítások. Igy Mattavovszki dr. kénytelen megelégedni azzal, hogy sűrítetten sorolja fel kifogásait a színház ellen. Ezek a következők: a sziiri szezon hosszú,, elég három hónap belőle, eiuiyit kibírunk. Az igazgató elvitte a város díszleteit Sátoraljaújhelyre. A szerződés 11. pontját,, a mely nemzeti érzést ápoló klasszikus darabok és ifjúsági előadások tartására kötelez, nem tartják be. Bánk Bán, II. Rákóczi Ferenc fogsága,, Ocskay helyett Bajadér, Pompadour, A három grácia járja. Köszönet a társulatnak. Köszönettel' tartozik egy éh keni a becsületesen dolgozó társulati tagoknak, akik éhesen is ambícióval játszanak. — A díszletek megfelelők, de a ruhatár hiányos,, illúziót zavaró. Itt Bencs polgármester arra kéri a szónokot,, hogy mondja el mindezeket a szinügyi bizottságban, ott javaslatot tehe|. EÍáli a beszédtől. Erre Mattavovszky dr. kijelenti, hogy eláll a további beszédtől,, de még egy dof log elől nem térhet ki. Nem szeret az emberek magánéletével foglalkozni, de a yá| rosnák,, aki számonkéri alkalmazottain ak | magánéletéi is, joga van bérlőjének ma1 gin életét is megfigyelni. A miskolci Reggeli Hirlap és az igazgató között felmerült afférra gondol. Ő azonrositja magát ugy a Rózsahegyiről szóló cikkel, mint a másikkal. Végül erős bírálat tárgyává leszi a R. U. R.-nak, ennek a csen darabé nak szinrehozatalát, amely a kommunizmust, a felfordulást készíti elő, nélkülözi a valláserkölcsi ailapot. — Vegyük elő a cseh hó helyett Csjky Gergelyt s a többi magyar drámaírót. — A következő határozati javaslatot terjeszti elő: A határozati javoslat. Utasitsa a képviselőtestület a városi tanácsot, hogy adja vissza az igazgatóval kötött szerződést a szinügyi bizottságnak s ha ez a jogügyi bizottsággal karöltve azL látja, hogy a szerződés felbontásának szükségessége állolt ©lő, bontsa azt fel, kötelezze Heltai igazgatót arra, hozza nyilvánosságra,, megadja-e a társulat tagjai megélhetésének feltételeit, az erre vonatkozó adatokai közölje a Színészek Egye sületével is s ha kell vesse generális vizsgálat alá a színházat. Mattavovszky dr. határozati javaslatát a képviselőtestület magáévá tetle s igy a nagy szenzációnak ígérkező esemény fölött csendesen tért napirendre a rendkívüli közgyűlés. egy fiatal lady kalandjai a sivatag fiiai között 8 felvonásban. Főszerepben: RODOLF VALENTüNO és Ágnes Ayres. Bemutatja május hó 3 án, 4-én és 5 én, szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9, héttőn 7 és 9 órai kezdettel a Diad *