Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-22 / 117. szám

2 JNttesiote 1924. május 22. A pályaválasztás. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság ismét egy kiadvánnyal, tanúimánnyokkal gazdagította a szülőket, nevelőket, a müveit társadalmat. A Nagy László szerkesztette füzet első lapján ir dr. Knéz Béla egyetemi tanár, a M. Gy. T. elnöke e cim alatt : »A pályaválasztás kérdése és a M

agya

r Gyermektanulmányi Társaság.« Minden olvasója be fogja látni, — irja többek közt, — hogy súlyos sőt végzetes következésekkel járó, meggondolatlan pályaválasztást sürgősen föl kell váltania olyan eljárási módnak, amely nemcsak hogy elejét veszi az energia pazarlásnak, de inkább megsokszorozza a nemzeti munka produktivitását azáltal, hogv az egyén helyét a nemzeti termelésben egészsége, jelleme, testi- és lelki arravalósága szerint jelöli ki, de egyúttal a termelés szükségletei szerint is, nehogy néptelenek maradjanak fontos munkaterületek, másutt meg a túlzsúfoltság okozzon bajt. A sorok közül kikapott lényeges rész megmagyarázza a lélektani laboratóriumnak központi pszichotechnikai intézetté való kifejlesztésének szükségességét, amely a szellemi, fizikai munkásokra meg tanulókra kiterjedő képességvizsgálataival mint központi szerv működnék a pályaválasztási tanácsadó irodáknak. Németországban ISO laboratórium mozdítja elő a pályaválasztást. Dr. Somogyi Manó ny. min. tanácsos, egyetemi m. tanár : »A pályaválasztási tanácsadás közgazdasági és társadalompolitikai szempontbók c. alatt irt soraiban rámutat, hogy a pályaválasztás mily fontossággal bi? a közgazdaság egészséges fejlődésére, a társadalmi béke szilárdságára, a társadalmi osztályok egyensulyviszonyára, az állam egész jellegére, erőviszonyaira. A pályaválasztás jelentőségének felnemismerése a közgazdasági bajokat fokozni fogja, a társadalmi ellentéteket élesebbé teszi, nagyobb lesz a munkanélküliség, a kriminalitás, mégjobban pusztít a tüdővész, az alkoholizmus. Az összes társadalmi bajok kapcsolatban állanak a pályaválasztással. Dr. Tuszkay Ödön főorvos : »A pályává, lasztási vizsgálatok szociálhigiéniai fontosságáéról irt tanulmányának konklúziójaként állapítja meg-, hogy a népegészségügyi közgazdaságtan és a pedagógiai orvostan mint a társadalmi egészségtan tudományának szülöttje »a pályaválasztási vizsgálatokban elsőrendű szerepet kell játszania, ha akarjuk, hogy a szociálhigiénés világnézet mindazon boldogságot meghozza az embernek és társadalomnak, njelyre hivatott. »A pályaválasztási tanácsadás meghonositásátók Rajniss Ferenc ir hosszasabban. Rámutatott a külföldi eredményekkel szemben a hazai nemtörődömségre. Érdekes megállapítása, hogy a korunk vajúdó kérdései nem osztályharcokban, hanem a munkaszervezetek átalaku 'ásáb^n jutnak nyugvópontra Mi a modern hadsereg ? Egy nagy üzem, melynek értéke a helyes munkamegosztástól függ. Mi a modern közigazgatás ? Mi a parlamentpolitikai párt ? Mi a szakszervezet ? Minden kérdésre ugyanaz a válasz. Szétyssbb rétegeken nyugvó felelősség, megosztottabb termelőszervezet, eredményesebb termelés ; — ez a jövő nagy imperativusa. A szellemi újjászületés lehetőségét a munkaelmélettel egybekapcsolt pályaválasztási tanácsadásban keresi és találja. A fonák állapoton a törvény mellett a társadalom kulturája segíthet. A mérnökök, orvosok, tanárok, tanítók, munkaadók és munkások országos kongresszusán kell napirendi kérdéssé tenni a pályatanács problémáit. Bálint Antal pszichotechnikus: »A képes, ségvizsgálat a pályaválasztási tanácsadás szolgálatában;; c. alatt megismertet a céllal, a vizsgálat eljárásaival, a próbákkal. »A tanulók pályaválasztásáéról Nagy László, a Gyermektanulmányi Muzeum elnöke ir. Elsősorban : »A pályaválasztásra való előkészítés az iskola feladata« alcim alatt az életnek helyet kivin az iskolában, melynek feladata, hogy megértse a kor közgazdasági jelszavát s minden egyes tanulóban az egyéni munkára való képességet fokozza. A pályaválasztásnál nemcsak pénzre, de munkái a, ennek erkölcsi értékére és egyéniségére is tisztelettel legyen az ifju. Ezekután külön sző! 9—10 éves, a 14—15 éves s végül a 17—18 éves tanulók pályaválasztásának előkészítéséről. Gyakorlati és áldott j intézménnyé akarja tenni az iskolát, összhangba hozni a társadalom és iskola munkáját a tanulók pedagógiai megfigyelése és kísérleti utcai való vizsgálata, vagyis az egyéniség ismerete által. A társadalomtant a középiskolában önálló tantárggyá kívánja tenni. Végül dr. Focher László idegorvos tanulmánya jön : »A pályaválasztási tanácsadás egészségügyi vonatkozásai;; c. alatt. A gyermek nevelése születésekor kezdődik, első nevelője, első pedagógiai megfigyelője a szülő. A szülő megfigyeléseit az iskola folytatja. A szellemi pályáknál a lelki alkalmasság szempontjából fontosnak tartja, hogy az értelmi képességek szempontjából támasztott igényei a pályának ne múlják felül a jelölt képességeit; a kivánt képesség meglegyen ; a jelölt különös képessége foglalkozást nyerjen, s igyekezzenek egymással a felölt és a pálya munkaritmusa és munkaakcentusa, fi. gyelmi típusa. Ez értékes füzet minden könyv l<ereskedőnél kapható. Alapára 2.50 koiona. Szabolcs iparosainak és kereskedőinek érdekképviselete a kamarák közös akciójában. A textilbehozatal körül tapasztalható visszásságok megszüntetése érdekében a magyar kereskedelmi és iparkamarák közös akciót kezdeményeztek. A kamarák, valamint az érdekeltség kiküldöttei kihallgatást nyertek ugy a kereskedelemügyi, mint ^ pénzügyminisztériumban,, amikor is élőszóval vázolták azokat a nehézségeket és bajokat, amelyekkel a textilbehozatal jelenleg küzd,, továbbá előadták e kérdésben felmerült kívánságokat. A kiküldöttek által mindkét helyen átnyújtott memorandum főbb vonásaiban a következő: Elsősorban is a kérdés elvi jelentőségére mutatott rá a memorandum,, másodsorban pedig azt kívánta kiemelni,, hogy milyen visszás a behozatal körül fennálló jelenlegi állapot s hogy épen akkor,, amikor az állam pénzügyi helyzete szanálása érdekében a maximumig terjedő terheket kell az érdekelteknek vállalniok és viselniük, ugy a gyapjúszövet behozatali lehetőségek erős íecsökkenése, mint a tarkánszőtt, fehérített és legfinomabb pamutszövések behozatali lehetőségének hónapokra teljes megszűnése, érdekelt ker

(,s. kedőink és feldolgozó iparunk működési terét bénítja meg. Foglalkozott a memorandum a nemzeti kontingenseknek az intérkontingensből való levon,ásta következtében előállható veszedelmekkel is. Másik igen súlyos „sérelme a textilipart importáló kereskedelemnek az,, hogy a tarkánszőtt és fehérített pamutszövetek behozatali kontingensénk feelosztása iíiárcius hóban elmaradt s amidőn az elmaradt gyűlésre az albizottság tagjai április 22-re összegyűltek,, kitűnt, hogy a kontingensek felosztásra egyáltalán nem kerülhetnek,, mert a nemzeti kontingensek és előző havi túllépések levonása következtében elosztani való áru nem maradt. A hir vétele után az albizottsági tagok a tárcaközibizottsághoz fordultak,. hol a?t a felvilágosítást nyerték,, hogy valóban ez a helyzet,, hogv nehéz tarkánszőtt pamutáruból igen csekély s könnyű áruból pedig épen semmi nem kerül felosztásra. A legfontosabb textiláru behozatala körül most igen szomorú a helyzet,, mert mig a gyapjú és tarkánszőtt nehéz pamutszövetekből csak igen kicsiny,, íiicg nem felelő mennyiség kerülhet széloszlásra,, addig tarkánszőtt könnyű pamutszövetből,, épen amikor e cikkek a leghasználatosabbak,, ia nyári idényebn nem áll rendelkezésre felosztható kontingens. A memorandum,, összegezve az elmondottakat,. az érdekeltek következő kívánságait foglalta magában: A nemzeti kontingensek az intern kontingensekből ne hozassanak levonásba, hanem kezeltessenek exkontíngensekként. E kérdéssel kapcsolatban a vidéki importáló kereskedők érdekei védelmének is szem előtt tartását kértük. A levonással kapcsoLatban az a kívánság is kifejezésre jutott, hogy a nemzeti kontingensekre vonatkozó megállapodásoknak az a része,, amely a kontingenssek felosztásába idegen államok hatóságainak beleszólást enged,, hatályon kívül helyeztessék, hogy igy kizárólag a magyar kormányhatóság hatásköre alá kerülvén a felosztás, egyedül tőle függjön, hogy ki nyer behozatali engedélyt. S hogy a jövőben ujabb szerződéskötések alkalmával ily jog semmiféle külföld ihatóságnak, hivatalnak ne koncedáltassék s "a megkötendő egyezmények az előkészítés alkalmával a kereskedelmi és iparkamarákat véleményadás végett kérdezzék meg s a már megkötött vagy később megkötendő áruegyezményeket az érdekeltekkel való közlés céljából szintén küldjék meg. A 'textilipari tárcaközi bizottság munkarendje a jövőben ne az első albizottsági ülés előtt pár nappal,, hanem olv időben közöltessék, hogy a kamaráknak idejük legyen érdekeltségüket az ülési határnapokról, valamint a felosztásra kerülő mennyiségekről tájékoztatni. A nemzeti kontingenseken kivül a korábbi hónapokban történt túllépéseket se vonják le az internkontingensekből, illetőleg a túllépések egyszerűen törülve lesznek. Annál is inkább kérjük a törlését ennek a túllépéseknek, mert ezeknek főoka az volt, hogy a szükséglet a mindenkor rendelkezésre álló mennyiségből fedezhető nem volt s ha számoltak is a bizottságok a túllépések levonásával, ezt abban a jóhiszemben tették, hogy a túllépések a későbbi hónapokban a szabad árubehozatalra való áttérés következtében megnövekedett kontingensekből kerülnek majd levonásra. Megemlítésre került az is, hogy e túllépés legnagyobb részDcn méj abból az időből származik, amikor még a vidéki érdekeltség képviselete a bizottságokban helyet nem foglalt,, igy a vidéki érdekeltség tehát most, korábban nem is élvezett előnyök ellenében import tevékenységében lenne akadályozva. Különben is a levonások törlése valutáris szempontból kisebb hátrányt jelentene,, mint a keMájus 20., 21. és 22., kedden, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel: Jfaldoklo saso (Sasfiók.) Történet a nagy császár korából, a Diadal Müan