Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-16 / 89. szám

4 1624, ápafcs 16. megvendégeli őket, ott ékes beszédet tar. tanakate angol-magyar barátságról, ölelkez­nek, megmámorosodnak pezsgődurrogás és cigányzene mellett r miután előbb meg­mutogatják a külföldi vendégeknek a cif­raménest, a cifragulyát, a cifraszüröket és minden cifrát, ami szembetűnő. Nem tudom megérteni, mire való és mire jó ez a szörnyű vendégeskedés, ami­kor az ellenséges nagyántánt kirándulói jönnek hozzánk a jóvátétel mértékének — megállapítása előtt? Minek ezeknek a sj­manyelvü, messziről jöttéknek megmuto­gatni tavaszi kihajtáskor a ciframénest, cifragulyát, cifra szűrt és mindenféle cif­raságot? Minek őket megvendégelni, jól tartani, velük barátkozni, mámoros fővel őszíntéskedni az ellenség előtt? Hiszen ők nem barátkozni jönnek ide, hanem meg. figyelni, szemre venni bennünket vagyoni helyzetünket, meg- és felbecsülni jószág­állományunkat,, raktárainkat, általában te­herbíró képességeinket. Amit ez a kiránduló,, angol-magyar barátságot játszó társaság itt látni fog, arról írni fognak ám az angol lapokban, hi vatalos jelentéseket is tesznek és azok alap ján fogják esetleg kiszabni a jóvátételt is, de ugy ám, hogy talán még a csontja is ropogni fog bele a debreceni polgárság­nak. v Egészen másként kellene Viselkedni most. Azt a pénzt, amit az angolok fogad­tatására szá n na a tanács, sokkal jobban is lehetne kamatoztatni Á legrongyosabb asszonyokat, nyomorokat kellene felsora­koztatni a városháza udvarán és az angol vendégek tiszteletére pénzt, kenyeret, lisz­tet osztani. A tisztviselők ezalkalomra fel­vennék legkopottahb ruháikat. Ide kel­lene elhívni az idegen vendégeket. Ha a Hortobágyot ^karját látni, ám kisérjék őket oda is, ott gyalogoltassák meg a társaságot, de ám ugy, hogy nyo­mát se lássák a eifra ménesnek és gulyá­nak. Csak néhány csont-bőrre leromlott jószágot, koszos birkát fitogtassanak előt­tük. Majd fogják akkor kérdezni ők, hogy, merre is van hát az a hires r hortobágyi jószágállomány? Akkor Románia Mare felé kell mutatni. — Nincs itt semmi, csak nyomor, sze­génység, inség!! — ezt kellene' adni felvi­lágosításul. Még a hortobágyi csárdában is csak avas szalonnát, barna kenyeret, pálinkát és Uhu-cigoriából készült kávéi szabadna felszolgálni méregdrága áron, hogy a szemük is köimyedzen tőle!! Hadd vigyék hirét a nyomornak: töb­bet használ ez csuffátett csonkadarab ha­zánknak, mint a régimódi hencegés a sok cifrával. Sehogy se tudom megér Leni,, hogy a jóvátétel előtt, amikor az eféle angol­magyar barátkozásnak semmi értelme nincs, se teteje, se feneke — mire való megmutogatni önként azt, amit az oláh rablóhad előtt eltudtunk rejteni és meg­menteni? Amit «z oláh nem látott meg és és nem vitt el, ne lássa meg se angol, sc francia, se más. Elégedjünk meg azzal, mi magunk, hogy van még valamink. Ez a tudat is ér ám valamit. Az okos japán, ha európai l>arátja a felesége után érdek­lődik, nem engedi a házába, hanem igyek szik mindenképen lebeszélni. — Olyan csúnya, ocsmány és vén a feleségem* hogy vágj- utálat, vagy szána. kozás fogna el. Hát még az a piszok és szegénység, amit ott látnál. Elmenne a kedjVejdfc alljátványtól. Inkább vel|ed megyek a Josivárába, ott ,szép nőket láthatsz és kedvedre válogathatsz közülök. Tanulhatnánk az okos japántól mi debreceni bölcsek is politikai tudományt — Férfi fehérneműik, nyakkendő kü­lönlegességek, sport sapkák és utazó bő­röndök kaphatók Fodor Ferenc és Társai cégnél. . i : • , , : v i. í i kifc.t lk A nyomdász sztrájk előzményei. Mit ér a fcellektiv »i«rződés ? Nyíregyháza, április 15. Saját tudósí­tónktól. A fővárosi nyomdásjz sztrájk meg­szűnt. Ezzel kapcsolatban a sztrájk előz­ményeiről kérdést intéztünk egyik elő­kelő politikai vezérünkhöz, aki a követke­zőket mondotta. Most, hogy a budapesti nyomdász­sztrájk befejezést nyert, ha nyilatkoznom kell nézetemről a. ezzel kacsolatos kérdésekben, tulajdonképen nem is magával a szorosan vett sztrájk kérdésével óhajtok foglalkozni, nem a munkások és munkaadók közötti bér­kérdésekkel, lévén nézetem szerint a sztrájk és kizárás, amennyiben egyetemes érdekeket érintenek az egymással szerződő felek pri­vát ügye és sajnos elkerülhetetlen szomorú következménye a kollektivitásnak, amely rendszer a kollektív szerződések formájában a legszomorúbb előidézője az osztályharcnak és sohasem képezi sem a munkások ,sein a munkaadók érdekét, hanem csak azokét, akiknek maga az osztályharc felidézése az érdekük. A tényállás értesülésem szerint a követ­kező : 1. A nyomdászsztrájk, illetőleg a mun­káskizárás a lapszedők szerződésszegése kö­vetkeztében állott elő s "a »Népszava« kivé­telével valamennyi polgári lap solidaritást vállalt a munkások terrorisztikus fellépésé­vel szemben. Ezt a solidaritást csupán a »Szó­zat« és a »Nép« cimü lapok törték meg, ami­dőn lepaktálva a Népszavával, az egész sajtó és polgári közvélemény felháborodott tilta­kozása dacára megjelentek. Bizonyítja a paktumot legelső sorban az, hogy a Szózat Cs a Nép a régi bérek mellett fogadták vissza munkásaikat, illetve azok hajlandók voltak a Stádium lapjait így is kiszedni, mig a többi nyomdánál 50 százalékos béremelést köve­teltek. Jellemző, hogy az első számok meg­küldésénél Rotthstein Mór szociálista képvi­selő a szakszervezet vezére a Stádium nyom­dájába személyesen segédkezett. Megdöbbentő ismétlődését látjuk annak a politikai elvakultságnak, amely ismételten vezetett oda a magyar politikai életben, hogy egymással teljesen ellentétes politikai és gaz­dasági hitvallást valló pártok összefognak, hogy a közöttük mintegy középúton haladó irányzatot megbuktassák. Szomorú példáját láttuk ennek 1918-ban is, amikor a legszél­sőbb nationaüsták és konzervativek fogtak össze a hazátlan internacionalizmussal és [ vallástalan u. n. demokráciával, hogy meg- fe teremtsék az októberi forradalmat. Vájjon ez a mostani összefogás mit akarhat ? Meg­alakulásában talán még a 18-iki szövetkezés­nél is erkölcstelenebb, mert annak legalább meg volt a jelszava, hogy véget kell vetni a háborúnak, ez a mostani azonban nem akarja megengedni, hogy a magyarság és a világ józanul gondolkozó elemei összefogja nak, hogy véget vessünk a gazdasági hely­zetünk borzalmainak. Pedig a kormánynak mai akciójánál meg tudom érteni, ha ellenzik azok az osztályok, ámenekre az hallatlan megtér, helésekkel fog járni, mint aminők pl. a gazdák,, nagyiparosok, nagykereskedők, vagy még inkább azok, akik a korona folytonos romlásából éltek és gazdagod­tak, de érthetetlen előttem, hogy azon pártok, amelyek állítólag a dolgozó né. pet képviselik — ellenzik, az teljesen ért­hetetlen, mert ezek az osztályok a min­dennapi keresetéből élő munkás és tiszt­viselő, szóval a fix-fizetéses osztály, amely keresetét valorizálni nem tudhatja fogja "elsősorban hasznát látni a korona stabili­zálásának és csak azok nem fogadhatják örömmel a gazdasági élet ilyetén fejlődé­sét, akik súlyt helyeznek reá és számíta­nak arra, hogy nyugtalanság és elégületlen ség meg ne szűnjön a nép széles rétegei­ben, mert számitásiukba tartozik és poli­tikájuk erre van felépítve. Talán elég lenne ezekre hivatkozni, hogy miért tartja a kormány oly fontos­nak és sürgősnek a törvényjavaslatoknak törvényre emelkedését, pedig a tervezet­nek nagy vívmányai nemcsak ebben, de elsősorban ott találhatók meg, ahol meg­állapodván busz évre fizetendő jóváté­teli összegben, végre elvonult felőlünk a bizonytalanság rémes helyzete és ezáltal Visszanyertük teljes politikai függetlensé­günket, senki ezentulmenő követeléseket velünk szemben nem támaszthat és újra urai lettünk önmagunknak. Sajnálatos do log és ezt igyekezett a nyomdászsztrájk elérni, hogy az igazság nem juthatott el a nép szeles rétegeihez, de azt hiszem, hgoy minden propagandánál, plakátnál és agitációnál hathatósabban fogják a kö­zeljövőben mutatkozó eredmények meg­mutatni mindenkinek, mely politikai irányzat szolgálja valóban a dolgozó nép érdekét és kik hivatottak ebben az or­szágban ezeknek nevében eljárni. HÍREK. ><í'. 4 KIM NAPTÁR Április 16. Szerda. R. kath. Lab. B. O. kath. Agápé és Ír. Prot. Lambert. ' Vá rosi Színháza varra: Margit (8 óra­kor.) * Apollá-Mozgó: Atlantis I—II. rész. (7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó: nincs előadás. Város' gőzfürdő: nyitva (férfiaknak.) Vármegyei Jósa-Muzeum : zárva. A gyógyszertárak közül a dr. Szopkó és Farkas-félék tartanak éjjeli szolgálatot. TISZA. Azt hittem, hogy szőke a Tisza s a partján végig ezüst füzek és a pásztorok gyújtanak tüzet mellette éjszaka. Azt hittem, hogy a vize arany, mesébe húzó vágy a sodra, íze hasonlít bús borokra s miami titka van. fis szentelt gálya ring a hálán, amely a napfénytől, széltől ó. Azt hittem szent, szent ez a folyó s mély medre márvány. Azt hittem, hogy a Tisza boldog. — Hazug a hallott sok mese hát ? — Ma láttam szennyes is^apsarát, sárga volt s rrtorgott. JÁVORKA ISTVÁN _ A M an> z tagjaihoz!! örömmel je­lentem tagjainknak, hogy a központ által részünkre megígért szövőszékek a tegnapi liapon fel lettek adva teheráruként. — A szállítási költségeket mi viseljük. Vasár­nap, 13-án tartott elnöki bizottsági gyűlé­sünkön ugy határoztunk, hogy minden ta gunk legalább 2000 K-val járuljon hozzá a száll ti ási költségek fedezéséhez. Ezt az Összeget kérem vagy hozzám — Szarvas utca 02. — vagy ahoz a tagtársunkhoz jut­tatni még e hét végéig, kinek az ivén tago­kul jelentkeztek. A tanfolyam megnyílás^ a kellő időben hirlapilag közölni fogjuk. Csiky Istváimé ügyv. elnök. - S*ea2áeió s nyár* jtiivatlap-ujdpnsá gok érkeztek a? VJságboltba. i

Next

/
Thumbnails
Contents