Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-12 / 86. szám

E|jfss 9®án »swa IKHI ÜL Nyfrtgyhása, m4. ff^li* 13. * Sí-ómba*, J3»J. fam&M 86 siáM Előfizette! árak helyben és vidékon : Egy hóra 20000 K. Negyedévre 60000 K. Köi tiszt viselőknek és taeitdfcnak 20*h engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: %ZÉCHENY|-UT 9. SZÁM. T etetőn azáen 139. Postacheque 2Ö5S8. Kéziratokat nem adunk vissza. Apponyi Albert a szanálási törvényjavaslatot elfogadja, de a felelősségben csak részben osztozik. Budapest, április 11. (Magyar Távirati Iroda.) Ma reggel a 16 órás ülés első napján 7 órakor szólalt meg az elnöki csengetyü s a képviselők szokatlan nagy számban jelentek meg a Házban. A miniszterek közül Vass és Pesthy Pál is jeien vannak az ülés megnyitásakor. Berky Gyula megállapítja az ülés megnyitása előtt, hogy az ellenzék nem nagyon érdeklődik. Meskó erre megjegyzi, hogy az ellenzék 8 órai munkaidőt követel. (Nagy derültség) Ebben a percben Scitovszky elnök megnyitja az ülést s a szanálási törvényjavaslat vitáját megkezdik. Első szónok — Eőry Szabó Dezső, örömének ad kifejezést afelett, hogy a parlament ilyen korán munkához lát. (Derültség.) — Farkas István : 8 órai munkaidőt követelünk ! Kihasználják az embert. (Derültség.) — Eőry Szabó : Az ellenzék a törvényjavaslatnak törvényerőre emelését nem kívánja megakadályozni s ezért az ódiumot sem hajlandó viselni. Elismeri, hogy a kormány részére a kibontakozásra nincs más ut. A túloldal provokációja okozta azt, ha az ellenzék részéről kissé terjengősebb lett a vita. Szerinte a kormánynak nincs semmi oka arra, hogy a törvényjavaslatot mindenáron letárgyalja. Ez csupán a kormány presztízs kérdése. — Berky: Az államérdek nem presztízs kérdés. Eőry Szabó itt eltér a tárgytól, mire az elnök figyelmezteti,, hogy maradjon a tárgynál,, mert ellenkező esetben kénytelen lesz a szót tőle megvonni. Eőry ez után áttér a kormány pénzügyi politikájának bírálatára. Hibáztatja,, hogy a kormány, nem hozta he idején a valori zációt s nem valorizálta a jegy intézeti hiteleket. A takarékkorona 14 százalékkal emelkedett s ugyanakkor, a pénzünk 100 százalékkal esett. A román megegyezéssel foglalkozva lehetetlennek tartja, hogy a kormány jogosnak ismerje el a román megszállást. — Schandl: Nem ismerte el. — Pesthy Pál: Ez rabuliszlika. — Eőry Szabó: Szószerült nem ismerte el, azonban mégis ezt jelenti a megállapodás. Az adózást bírálva helyesnek találja, ha a nőtleneket és gyermektelen házaspá rokat megadóztatják. A tisztviselő kérdés rendezését sürgeti. A vagyonos és nőtlen tisztviselőket kell elbocsátani, de a helyüket nem kell betölteni. A lakáskérdés rendezését halaszthatatlannak tartja. A törvényjavaslatot nem fogadja el. — Bell Miklós fajvédő a törvényjavas latot nem fogadja el. Határozati javaslatot terjeszt be a jegyintézeti hitelek valorizációjára vonatkozólag. Bell szavai után nagy. érdeklődés és figyelem közepette , i- i — Apponyi Albert emelkedik szólásra. Erkölcsi kötelességének tartja, hogy véleményét nyilvánítsa. Arra a kérdésre kiván felelni, hogy mit kellett volna a kormánynak tenni s vájjon nem lehetett volna-e a külföldi kölcsön nélkül biztosítani talpraállás,unkat. Lehet olyan nézet, hogy ha a kormány korábban igyekezett volna talpraállitásunkat eszközölni,, minden sikerült volna,, azonban most, az adott helyzetben csak az lehet a kérdés., vájjon van-e a kibontakozásnak más utja. Minden súlyos aggodalmai ellenére is,, melyeket a törvény javaslattal szemben táplál,, el kell fogadnia a javaslatot. Tudja jól,, hogy a javaslat megszavazása esetén a felelősségben is osztozkodnia kell. Ennek dacára is azt mond ja,, "hogy nem határozhatja el magát másra, de nem felelhet azokért az esetleges következményekért, amelyek a törvényjavaslat végrehajtásából származhatnak. A benyújtott törvényjavaslatot teljesen indokolatlan olyan optimizmussal fogadni,, mint amilyen veszélyes a csüggedés .se 1 való fogadása,, mert hiszen a jövő szempontjából nem lehet tudni,, milyen veszélyeket rejthet magában. A miniszterelnök a törvényjavaslat benyújtásakor kimutatta a törvényjavaslat előnyeit és hátrányait. Azonban nem szabad elfeledni, hogy a miniszterelnök nagyon rózsás sziliben festette a törvényjavaslat elfogadása esetén következő jövőt, amit elvégre nem lehet tőle ross? néven venni. — Némileg rektifikálni keli a miniszterelnök álláspontját. A törvényjavaslat előnye a vele kapcsolatos külföldi kölcsön s az ebből származó stabilizációja a valutánknak s gazdasági szabadságunk megteremtése. A tehertételen pedig ott szerepei a diktatúra és az ellenőrzés. — Ha valaki a kormány eljárását nem akarja diktatúrának nevezni, megteheti. Tény ma. rad azonban, hogy életbevágó intézkedésekből a nemzetgyűlés törvényhozó ésalkotmányozó ellenőrző testülete ki van zárva. Helyesebb lett volna, ha a kormány utánozta volna az osztrák kormány eljárását, ahol az államtanács egy 26 tagból álló végrehajtó hatalomra bizta az ellenőrzés gyakorlását s ez valóban gyakorolhatja is a nemzetgyűlés, mint törvényhozó és alkotmányozó testület részéről az ellenőrzést. — Csak sajnálni lehet, hogy a kormány nem lépett erre az útra. A magyar nemzetgyűlés ki van kapcsolva ebből az ellenőrző szerepből, iiolott olyan kérdések elintézése is hárulna reá, mint például áz adózás. A nemzetgyűlés törvényhozó testületének kikapcsolása pedig nemcsupán alkotmányjogi szempontból sérelmes. A másik kifogás a nemzetközi ellenőrző működése körül merülhet fel. Igaf, hogy a miniszterelnök ur ezt is tetszetős formában állította á nemzetgyűlés elé, amikor azt mondta, hogy hiszen eddig is ellenőrzés alatt állottunk s a különbség csak az, hogy ezt az ellenőrzést a jóvátételi bizottság helyett a nemzetek szövetségének szerve vette át, illetőleg az általa kínevezett főmegbizott ellenőr. Ez igy megkapó s nagyon megnyugtató volna, ha tényleg igy is lenne. De van egy másik ellenőrző szerv is, amelynek a működése ugyanolyan, mint amilyen volt a jóvátételi bizottság ténykedése. Apponyi beszéde lapzártakor tart. A lapkiadók és főnökök egyesülete holnaptól kezdődőleg külön lapot ad ki. Budapest, április 11. (Magyar Távirati Iroda.) A lapkiadók és főnökök egyesülete ma délelőtt közös értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy holnaptól kezdődőleg Magyar Sajtó cim alatt naponként kétszer megjelenő magyar és német nyelvű lapot adnak ki, melyet az összes fővárosi napiiapok előfizetőinek megküldenek. Az újságot a nyomda és kiadótulajdonosok szedik és állítják elő. A nyomdászok sztrájkjában semmifélé javulás sem állott be, sőt a sztrájk kiterjedt a pestvidéki nyomdákra is. Holnap nyílik meg a húsvéti vásár. j Nyíregyháza, április 11. A Nyirvidék tu| dósitójától. A Református Nőegylet húsvéti bazár!• ja holnap, szombaton délelőtt fél 11 órakor {• nyílik meg a Gazdák Otthonában. A bazár \ gazdag sátrai sok látogatót biztosítanak s kétségtelen, hogy a Református Nőegylet idei húsvéti vásárja is sok szegény gyermek sorsán fog könnyíteni. Tőzsde. | Budapest, 1924. április 11. Zürichi zárlat

: Berlin 124 és fél, Holland 'j 212 és egynegyed, Newyork 569 és fél, Loni don 2468, Páris 3350, Prága 1690, Budapest 1 75, Belgrád 707 és fél, Bukarest 296, Bécs 80 és egynegyed, Szófia 412 és fél. DevizákNapoleon 273000, léva 560— 580, dollár 77700—80000, osztrák korona 10950—11280, lei 410—425, szokol 2305— 2380, korona dinár 965—995, holland forint 28950—29850, belga frank 3880—4000, svéd korona 20550—21200. Takarékkorona; 115. Termény zárlat

: 76-os buza 302 és fél— 305, 79-es buza 307 és fél—312 és fél, rozs 270-27 és fél, takarmányárpa 2770—280, sörárpa 316—340, zab 255—265, tengeri 235—240, korpa 205—210. Irányzat gyengébb.