Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-11 / 85. szám

JNStKBIOQlSE 1924. április 11. A Nyíregyházára érkezett svájci ifjak a boldogabb magyar jövő követei. Dr. nikecz Ödön, Fersand Domínieé é» Bácskay József tanár fraacia nyelvű be»gédei. Nyíregyháza, április 10. A Nyirvidék tudósítójától. Hétfőn este érkeztek meg a svájci egyetemi hallgatók Nyíregyházára. Ide Sárospatakról, illetve Mádról jöttek. Patakon Win. dischgrátz herceg, Mádon Maillott báró pincéiét tekintették meg. A svájciakat Magyaroi'szágon lelkes szeretette!, hagyományos magyar vendéglátással fogadták mindenütt. A Protestáns Diákszövetség diákpropaganda akciójának egyik igen jelentős eredménye a svájci egyetemi hallgatók magyarországi tanulmányútja, amelynek a külföld közvéleményének felvilágosítása szempontjából rendkívül értékes következményei lesznek. A svájciakat tanulmányutjokon Marx Rudolf, a Mefhosz diáktájékoztató osztályának elnöke, Molnár Kálmán, Farkas Elemér és Czmorek Jenő a Protestáns Diákszövetség küldöttei kalauzolják. Az érkezőket a nyíregyházi állomáson Nyíregyháza város nevében Szohor Pál főjegyző, h. polgármester fogadta és üdvözölte a szállásadó családok küldöttei élén.Másnap, kedden reggel 9 órakor a tizenkét svájci egyetemi hallgató a református templomban francia nyulvü istentiszteleten vett részt, amelyen Dr. Bartók Jenő ref. lelkész mondott'mély hatást keltő beszédet francianyelven. Az istentisztelet a Himnusszal éá a XLII. zsoltárral kezdődött meg. A svájciak az istentisztelet után Kardos István kulturtanácsos kalauzolásával megtekintették a várost és a Jósa András Muzeumot. Majd Oeduly Henrik püspöknél tisztelegtek. Ebéd után a Aíand'a bokori tanyára mentek ki a ísvájciak, ahol Garay József és Szmolár Pál vendégszeretetét élvezték. A francia anyanyelvű svájciak vezetője magyarul mondotta Garayéknál : »Isten éltesse a házigazdák. Az ifjak elragadtatással nyilatkoztak a magyarság kultúrájáról és forró, igaz barátságuknak, igazaink mind világosabb látásának adtak kifejezést. A tizenkét svájci között itt van Fernand Dominice, Domrnicé híres svájci bankárnak fia, aki a Nyíregyházának nyújtandó frankkölcsön ügylet lebonyolítója Itt van Sarasin-nek, a svájci hadsereg főparancsnokának és Denbitigernek, a hires prédikátornak fia is. A nyíregyházi tanyák megtekintése után a svájci ifjak a Korona éttermében teán vettek részt, amelyen megjelentek a szállásadó családok s azok a nyíregyházi hölgyek és urak, akik beszélnek franciául. A svájciak több ízben kifejezést adtak annak, kellemesen érinti őket, hogy olyan sokan beszélik Nyíregyházán a francia nyelvet. A hölgyek közül Mikecz Dezsőné, Mikecz Magda, Virányi Sándorné, dr. Garay Gyuláné, Bányay József né, Fehér Gáborné vettek részt a francia nyelvű társaságban. Az -estén nagyhatású francia nyelvű beszédeket mondott Dr. Mikecz Ödön ügyvéd, aki a diákmozgalmak egyik európaszerte ismert vezére. A beszéd, amelyet Svájc fiai fokozódó lelkesedéssel hallgattak a következő : Dr. Mikvcz Ödön a svájciakhoz. Uraim ! Amióta önök Magyarországon tartózkodnak, bizonyára sok beszédet hallotítak s nüics kétségem aziránt, hogy mindegyik beszéd azt akarta kifejezni, mily nagy a mi örömünk afelett, hogy Önöket óságunkban üdvözölhetjük. Ha önök az uta/ox szokásos felületességével mennének keresztül az országon, a kép, amelyet rólunk alkotnának, ugyanaz volna, amit évszázadok óta visz magávaal tőlünk minden felületes utazó — és \ ez az az impresszió, hogy a magyar vendég" szerető és lovagias nép. A többi, amit még megjegyez magának, külsőség' csupán. KétíSégtelenül kellemesen érint bennünket, ha megállapítják, hogy vendégszeretők és lovagiasak vagyunk, ám igen szomorúak volnánk, ha önök pusztán ezzel a két karaktervonással tudnák a mi nemzetünket jellemezni. Nemcsak vendégszeretetet hozott ide Ennek az ősi magyar vármegyének vezető-emberei gyűltek itt ma össze, hogy kezet rázhassanak önökkel. Az arcokat, amelyeket önök a barátság és rokonszenv fényétől átvilágitva látnak, bizonnyal el fogják felejteni s vannak sokan a társaságban, akik ma először köszöntötték egymást s utoljára is. Nem várunk személyünkre nézve semmi hasznot ettől a mai találkozásunktól. — Mi volt tehát, ami együvé hozott, pusztán a hagyományos magyar vendégszeretet ? Egy boldogabb világ követe

; Én azt mondom önöknek, hogy több volt ennél, ez a mai összejövetel demonstratio s tanúság amellett, hogy mi az önök látogatásának nagy jelentőséget tulajdonítunk. Olyan jelentőséget, mely túlmegy egy egyszerű tanulmányi kirándulás keretein. Egy eljövendő s boldogabb világ követségét köszöntjük önökben, ugy érezzük, hogy egy láthatatlan hatalomnak üzenetét hozták semünkben, s annak a hatalomnak a neve — á jövő. Igen, a jövő küldi követségét akkor, amikor egy gazdag s boldog ország boldog ifjai felkeresik az ifjúságát egy másik országnak, amelynek sorsához nem kapcsolja sem nyelvi, sem faji rokonság, sem szövetség, sem közös történelem, pusztán csak egy — az igazság szeretete. Tudjuk jól, hogy nem azért jöttek, hogy természeti szépségekben gyöny ö rköd jen.ek, sem hogy egy lüktető gazdasági élet jelenségeit tanulmányozzák. Ha ez lett volna a céljuk, ezt otthon maradva könnyebben elérhették volna, ugy érzem, hogy az önök utjának célja a magyar lélek megismerése volt s ez több, mint a puszta megismerése az országnak. Századok óta szünetlenül harcol ez a nemzet kemény és kegyetlen sorsa ellen s ebben az örök harcban mindig egyedül és testvértelenül álltunk. Az európai népek nagy családjában nekünk csak bajtársaink voltak — testvéreink soha, sziget vagyunk egy nagy szláv tengerben, az ősi nyelvünk elszigetel minden nyugati néptől. Ezért nem ismert, vagy félreismert ez a mi nemzetünk Nyugaton. A magyarság igazi arcát ezért a külföld szemében mindig egy sötét és titokzatos fátyol födi. önök, akik nyi tott szemmel és nyitott szívvel jöttek közénk, tiszta kezeikkel levethetik ennek az arcnak fátyolát. Nézzenek hát fiatal, hivő szemeikkel a magyarság igazi arcába. Azt látják ugy-e, hogy szomorú ez az arc s fel van szántva régi fájdalmak s régi harcok stigmáival. Az önök szemei meglátják ezen az arcon art, amit mások talán nem akarnak meglátni, az igazság jelét. Én hiszem, hogy ha önök belenéznek a magyarság szomorú szemébe, ezt áz országot, mint a mi barátunk fogják elhagyni. Mint barátaink, akiket nem a vendégszeretetünkkel, hanem az igazságunkkal szereztünk magunknak. Ezt hisszük mi mindnyájan és ezt a hitet ez az este megerősítette bennünk. Ezzel a hittel köszöntöm önöket kör zöttünk ! Lelkes ováció fogadta Dr. Mikecz Ödön szavait, amelyre a svájci ifjak közül Fernand Dominice válaszolt a következőkben : Eeinaná Domiii'cé bsstéde. Hölgyeim és Uraim!! Nagy megtis,zteltetós es nagy (gyönyörűség nekünk genfi diákoknak, hogy az önök vendégei lehetünk. Köszönetet kell mondanunk elsősorban a vármegye és város vezetőségiének,. hogy oly kitüntető szivélyességgel fogadtak bennünket s köszönetet vendéglátó gazdáinknak páratlanul kedves szivellátásukért. Már odahaza hallottuk hirét a magyarok hagyományos vendégszeretetének, de a valóság — ez a szívből jövő meleg fqgadtatás mindenütt — felülmúlja képzeletünket. Az ország szépség i mellett alkalmunk van megismerni mindazt a sok szenvedést, amelyet önök átélnek, mindazt a politikai és gazdasági nehézséget,, amely országukra s,ulyosodik. Mi egy olyan országiból jövünk, a mely nem szenvedett a háború miatt,, s amelynek mégis meg vannak a maga nehézségei. Téves azt hinni? hogy nálunk »minden szép és kellemes, a lehető vú lág közepém, mint ahogy Leibnitz mondja. t | 4 Megértjük az önök súlyos helyzetét tudjuk mily kevéssié ismert ez a helyzet a külföld előtt s azért hazatérve minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a sok közönyös vagy hamis fogalom helyett igazi képéi ismertessük .meg Magvarországnak. Ugy érzem, hogy nem csupán én és társaim,, hanem az egész Svájc rokonszenvéről kell biztosi tanom Önöket s, kifejezni őszinte kívánságunkat,, hogy egy szebb, boldogabb nap virradjon Önökre s hogv szomorú sorsuk rövidesen jóry forduljon. Még (gyszer mindnyájuknak köszönet. A. svájci ifjú szeretetett megértési su gárzó szavaira felhangzott a Vive la Suisse« kiáltás. , \ . \ k B',.cshay tanár a svájciakhoz, Majd Bácskai József felsőkereskedelmi iskolai tanár beszél. Francia beszéde az egyetemi ifjakhoz szól. örömmel értesült jövetelükről,, bár ez egyszer nemcsak az oly sokszor megcsodált francia nyelv klasszicitásában akart csupán gyönyörkdönrpf hanem sok kérdezni — és mondanivalója is volt. Az aktuális francia politika kegyetlenül ellenünk irányul. A svájci protestáns ifjak szive azonban a miénk. Szem tői-szembe. oly 'jól esik a mi igazunkról is szólni. Nyíregyházi utszerencsés gondolat. Itt megáldhatják, hogy a magyar embernek hatványozott munkásságot, okszerű gazdálkodást kell . kifejteni s kilengésmentes nemzeti politikát követni. Nyíregyháza múltját a megtestesült szorgalom' verőfényes napja aranyozta be,, produktív népét a svájci ifjak nem győzik magasztalni, bár tagadhatatlan,, hogy szépen fejlődő városunk jelenén is, mint minden magyar országrészen átvonaglik megcsonkított hazánknak szomorú végzete. Honfitársaink idegenben senyvednek,, nem találnak biztos otthonra saját hazájukban. A Trianoni bér ke-szerződésjnél brutálisabb és szívtelenebb írás nincs a világon. Mintha nem is érző ember irta volna.. Megcsonkított hazánkban tálán csak a jó Istenbe vetett erős hitünk ós sziklaszilárd reménységünk marad csonkitatlan. A francia ifjak lelkes "reménysége is csak azt erősiti, hogy az ezer év óta az országtesten lakó magyarJEa J^Ti I. Jézus élete, kínszenvedése é§ halála. (Ax emberiség filmje) Bemutatja pénteken és szombaton 5, 7 és ® drai kezdettel, vaaárnep S, 5, 7 és 9 órai kesdettel a