Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-10 / 84. szám

2 1994. április 10. Hogyan dolgoznak az útlevél- és vizumcsalók ? Szélhámosok, útlevélkijárók és vizumszeriök trükkje. A' budapesti főkapitányságon egész külön ügyosztályt foglalkoztatnak az út­levél-visszaélési ügyek. Valóságos sisera­had élősködik mindenütt abból,, hogy hi­székeny és együgyü emberek járatlanságát kihasználva/ becsapja és megkárosítja őket. A rendőrségnek tehát nagyon résen kell lennie, hogy az embereket ezektől a szélhámosoktól megóvja. Sajnos,, bár­mennyire igyekezik a rendőrséig;,, nem tud­ja kiirtani az útlevél és vizűm-hiénákat, nem pedig azért, mert a közönség annyira felületes és könnyelmű, hogy szinte saját maga termeli a csalókat és maga ad alkal­mat a gyöngébb jellemüeknek, hogy, szél­hámosokká legyenek. Akinek például útlevél vagy vizűm kell, annak eszébe sem jut, hogy egyene-. sen és annak rendje, módja szerint a rend­őrségre, vagy más hatósághoz menjen, hanem f űhöz lahoz szaladgál, érdeklődik protekció és kijáró után. Sok ember meg sem kísérli,, hogy. egyenes uLon jusson útlevélhez. A legtöbb aimyi Jut kosa ssal maga is meg­szerezte volna az útlevelet, ehelyett azon­ban inkább kijárót keres, addig, mig vég­re sikerűi egy szélhámos körmei közé jut­nia. — Utlevélcsaló kétféle van. Egyik a szélhámos, másik a hamisító. A szélhámos egész durva módszerrel dolgozik. Az ut­levélügyosztály környékén settenkedik, szóba ereszkedik az emberekkel,, barátko­zik, udvariaskodik, amíg kitudja, hogy az illető mit akar. Akkor aztán munkába veszi és szörnyű rémmeséket tud, hogy ilyen, meg olyan nehéz az útlevelet meg­szerezni, neki azonban van a rendőrségen egy »ismerősé«, aki gyorsan el tudja in­tézni. Ö persze a világért sem fogad e, pénzt, szívességből csinálja csupán, de az »ismerős« tisztviselőt »honorálni kell. Az áldozat megörül, hogv ilyen ba­rátságos, szolglálatklész emberrel került össze, minden gyanakvás nélkül átadja ez okmányait, az útlevél kiállítási diját és a megvesztegetésre szánt összeget,, aztán beül a közeli korcsmába vagy kávéházba és várja, hogy mikor jön a barátságos idegen a kész útlevéllel. Későn, nagyon későn jön *jak rá, hogy nemcsak a pénz veszett oda, hanem az okmányai is. •Most azután külön költségbe és időbe ke­rül, mig a szükséges okmányokat újból meg tudja szerezni. Az útlevél hamisító már körmönfontabban dolgozik. Az ő fel­adata az, hogy hamis nevet, hamis fény­képet, hamis adatokat csempésszen az útlevélbe, körözött embereknek, hatóság elől menekülőknek szerzi meg az útlevelet. Mindenféle hamis okmányaik vannak, 9 melyek segítségével a hatóságot félreve­zetik, ha pedig ez nem sikerül, akkor a már kiállított útlevélbe ügyesen fényképei illesztenek be. Rengeteg sok galíciait fo­gott el a rendőrségi, akik az ullevelük sze­rint Franciaországból, Svájcból vagy Amerikából érkeztek volna. Egyik részük már ott szerezte meg a hamis útlevelet, másik részük itt. | »I Külön csoportba tartoznak az amerikai utlevélszer^ök. Ezek ugy dolgoznak, hogv a kiván­dorolni szándékozó nevére szabályszerű útlevelet kérnek, amelyik európai orszá­gokkal szól. Ügyes hamisítással azután pótlólag beírjak a rovatba, hogy Ameri­kába ís érvényes. Természetesen roppant nagy dijat kötnek ki egy amerikai útlevé­lért. Csálódá sakkor éri a becsapottat,,mi­kor az amerikai konzulátuson vagy a ha­táron felismerik a hamisítást. Az illető­nek fogalma sincs arról, hogy hamis út­levélért adott pénzt és jóhiszeműen vet­te meg az amerikai útlevelet. A vízumcsalók ugyanolyan módszerrel dolgoznak, mintáz utlevélcsalók. Vagy megszöknek a pénz­zel és sohasem mutatkoznak többé, vagy pedig hamisított bélyegzőt ütnek az útle­vélre. Van olyan is, aki elfogadja a pénzt, nem jár persze közbe és ha azután a be­csapott jogosultan megkapja a vízumot, zsebre vágja a pénzt, mintha ő szerezte volna a vízumot. Az útlevél- és vizumcsalók ellen csak egy biztos védekezés van. És pedig az, hogy. ' — soha idegen emberekkel ne áll­junk szóba útlevél vagy vizűm Ügyében és ne fogadjunk el ilyenektől felkínált szí­vességeket. Akinek az útlevélhez meg van a jogosultsága, az rendes uton amúgy is megkapja. Inkább tartson egy-két nappal tovább, semhogy ilyen kockázatos uton akarjon bárki is hamarább hozzájutni. Árdrágitanak a nyíregyházi bérkocsisok. A tarifa háromszorosát követelik. Nviregyháza,, április 9. Saját tudósí­tónktól. ; i i 'wJaBfll A nyíregyházi bérkocsisok nincsenek megelégedve a tarifával s azt minden módon kijátszani igyekeznek. Miután a vasúti fuvar 25 percenttel drágábban yan megállapítva, mint a helybeli, nagyon természetes, hogy a belterületen is va­sútit számítanak. De ez még nem volna semmi. Ha valaki a város egy bizonyos pontjától, mondjuk a standtól elmegy kocsin valahová, mondjuk a lakására, ott beugrik egy pillanatra, azután vissza­jön a város közepébe,, ezt bérkocsis ur őméltósága 2, azaz kettő fuvarnak számít­ja és aszerint jelenti be igényeit. Az alábbi példa élénken igazolja ezt az árdrágító hajlamot. Egy. barátom hétfőn délután egyne­gyed 4 órakor a Diadal Mozgó előtti standon felült a 3-as számú egyfojgatuba és a 'Homoksor 3. szám alatti lakására hajtatott. A Homoksor épen szemben vaij a Zöldfa korcsmával, tehát a Kossuth­utcán köves uton,, könnyen megközelít­hető. Megérkezve bemegy a lakásába, egy perc se telik bele, kihoz egy kis cso­magot és visszajön vele a Diadal Mozgóba. Pont fél 4 óra volt. Tehát egynegyed órát vette igénybe a kocsit. Megkérdi 3 kocsistól, hogy mennyi jár neki? 15000 korona, volt a válasz. Hát hogyan szá­mátja ezt maga? kérdi tőle a barátom. — A felelet igen egyszerű. A vasúti állomá­sig a fuvar 8000 korona. A Diadaltól a Homoksorig egy fuvar, a Homoksortól a Diadalig két fuvar, az volna 16000 korona, de ő csak 15000 koronát számol. A ba­rátom hosszas veszekedés után 10000 ko­ronát fizetett a kocsisnak, mire az dér. rel-durral távozott. Illetékes helyen utánajártunk a do­lognak. Az államrendőrség kihágásí ügy­osztályában kérdezősködtünk aziránt, vájjon a 3-as számú egyfojgitu bérkocsis jogosan követelte-e a 10000 koronát? A következő választ nyertük: A 10000 koronával a bérkocsi túlontúl volt fizetve. Különben az eset tipikus pél­dája az árdrágításnak, amelyért súlyos börtönbüntetés jár. A bérkocsisnak a vá­ros belterületén való kocsizásnál a tari­fában megjelölt időszerinli díjazást van csak joga követelni. A vasúti tarifa csak a vasúti állomáshoz vagy onnan való fu­varozásra van megállapítva. Ez termé­szetesen sok okból drágább, ezért szeretik a bérkocsisok alapul venni, ami már ma­gában véve árdrágítás. Ha én beülök a kocsiba és útközben 10-szer kiszállok, hogy ügyes-bajos dolgaimat elintézzem, ezért nem lehel joga a bérkocsisnak 10 fuvart számítani. A jelzett esjetben a 3-as számú bérkocsisnak a tarifában megálla­pitott első félórára járó 6000, nincs ná­lam a tari-i'a,, legfeljebb 8000, de semmi­esetre sem 15000 koronát, kellett volna fizetni. A fizetett 10000 korona, ismétlem, sok volt. A közönség is hibás egyébként, liogy nem tesz ilyen esetben feljelentést, mert a publikum indolenciája az oka a bér kocsi uzspra elharapózásának. Romániában orosz támadástól tartanak. Nagyon idegesek a bakaresti körök Bukarestben a bécsi tárgyal ások meg­szakítása óta rendkívüli nagy a nyugta­lanság. Komolyan tartanak attól, hogy Oroszroszág éppoly meglepő támadást fog indítani Bessaarábia ellen, mint 3 év előtt, amikor Lengyelországot lámadta meg. Románia besszarábiában nem tudná az orosz támadási haderejével kivédeni. Az oláhok idegességének egyik jelen­sége az antiszemitizmus fellobbanása is. Románia attól is fél, hogy esetleg' Magyarország felől is hátbatámadás ér­heti — felelőtlen elemek részéről, Len­gyelországtól nem várhat segítséget, ál­talános felfordulás esetén pedig a bol­gár bandák Dobrutlzsába törnek, amit Szerbia nem akadályozhat meg míg, hi­szen Horvátország, Bosznia-Hercegovina is nehéz gondot okoz az újdonsült S. H. S. államnak. Bukarestben rendkívül nagy. izgalom­mal tárgyalják az orosz-szovjet készülő­déseit és az ukrajnai csapatösszevonáso­kat a besszarábiai határ közelében. Már arról is nyíltan beszélnek, hogy Magyar­ország semlegességét orosz támadás ese­tére még, területi engedményekkel is biz­tosi tani kell. — Nincs semmi értelme annak, hogy színmagyar vidékeket, mint Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad, Nagyszalonta és az Érmeilék — megtartsunk, mikor min­den erőnket Besszarábia megvédése köti le — mondják már a józanodni kezdő politikusok is, akik belátják, hogy Romá­niának mai helyzete tarthatatlan. Hogy enyhült a helyzet a magyarság­gal szemben, az lépten-nyomon érezhető a magyar vidékeken, mióta Románia is megkezdte a készülődéseket a tartaléko­sok behívásával. A megszállt területről ér­kezett hírek szerint behívták korosztá­191 4« Történet I. Ferenc József király idejéből. Bemutatja 8-9-10-én, keddei, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel a »

Next

/
Thumbnails
Contents