Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-09 / 83. szám

» áKt-M jm. jmmnnm 1934. ápeSís 9. Vezérek állásfoglalása. Az országos közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel fordul áz ellenzéki pártok magatartása felé abban a tekintetben, hogy ezeknek a pártoknak parlamenti képviselete milyen álláspontra kiván helyezkedni az újjáépítő programmal kapcsolatos felhatalmazási javaslattal szemben. Az ellenzéki pártok vezéregyéniségei valamennyien nyilvánosságra hozták leendő állásfoglalásukat s ezekből megtudta az ország,>hogy olyan egyé njségek, mint Apponyi, Ugrón Gábor, sőt a vitákból mindig jelentős részt kért Rassay, Gaál Gaszton, abban a meggyőződésben vannak, hogy lehetetlen az ország ilyen helyzetében egy pillanatig is gondolkodni afelől, hogy vájjon vállalják a felelősséget az újjáépítő progfamm keresztülvitelének megakadályo zásáért. Hiszen a szanálás nem kormányérdek, hanem egy nemzet élniakarása s az ország talpraállásából a társadalom minden rétegének egyetemes érdeke az, mely feltétlen egységes munkavállalást, az energiák megfeszítését parancsolja. Ám a két szélsőséges álláspont, a nemzetgyűlés jobb, illetve baloldalán elhelyezkedő két ut éles harcra határozta magát és parlamenti és parlamenten kívüli akciót hirdet a kölcsönjavas latok ellen, ök mindent el akarnak követni, hogy törvényerőre ne emelkedjék az országkibontakozását biztosító pénzügyi és gazdasági újjáépítő tervezet, de ez a minden e súlyos pillanatban is mosolyra késztet, mert nem jelent mást, mint a nemzet többségével szemben egy igen csekély töredéknek kissé elbizakodott különvéleményét. A fajvédők nevében Gömbös Gyula levelet intézett a miniszterelnökhöz és abban fejti ki magatartásuk okát. A levélnek azt a passzosát, mely bizalmatlanságot nyilvánít a kormányténykedések iránt még csak megértjük abból a szempontból, hogy joga van az ellenzéknek, hiszen azért ellenzék, más elveket vallani, mint amelyeket a kormány vall magáénak és helyesnek az ország javára. De a további fejtegetést, minthogy alapvető tévedésben van, bonckés alá kell vonnunk. A fajvédők ugyanis valamiféle járadékkorona vagy földkorona ideáját kívánják a Ház előtt felvetni, arra hivatkozva, hogy Németországban a szerintük hasonló Rentenmark bevezetése bevált. Hát elsősorban is ott a tévedés, hogy a járadékmárka tengelye volna a német gazdasági újjáépítő programmnak. Csak kisegítő eszköz ez a járadékmárka, amely mint valutapolitikai részletintézkedés lehet valóban jól bevált a német viszonyokhoz mérten, de ne feledjük, hogy magyarország helyzete más, mint Németországé. Nálunk pénzügyi célkitűzésűnk a korona védelmére irányult, mig Németország maga is segített a saját márkáját bizonyos célzattal kint és bent lerontani, hogy azután uj átmeneti fizetőeszközt teremtsen kibontakozásához. Mi stabillá akarjuk tenni a koronát s valutáris tekintetben végleges megoldást keresünk, mert ezen az alapon akarja és képzeli el kormányzatunk az államháztartás kiegyensúlyozását. — Ezért a magyar járadékmárka fikciója csak arra való, hogy egy képtelenséggel igyekezzék felborítani a már előrehaladott stádiumban levő kölcsönprogrammot. Ez nem fog sikerülni, de nemcsak Gömbösék kisszámú híveinek obstrukciós magatartása miatt, hanem teóriájuk abszurditása miatt sem. j Vérző Aréna | IN RI A népszövetségi kölcsönnel kapcsolatosan a Máv nagyszabású beruházásokat készit elő. Kibővítik a pályaudvarokat. Tökéletesítik a pálya-épitményekel. — Az ország különböző városaiban kétezer aj lakásra van szüksége a Máv-nak alkalmazottai részére. Budapest, április B. A' Nyirvidék tutudósitőjától. A háború alatt és után talán a legtöbbet szenvedett a békében világhíres Máv. amely elvesztene vonalai legnagyobb részét,, kocsi és mozdonyparkját, pedig a megszállás utáni időkben a románok csonkitolták meg. A meglévő felszerelések felfrissítésére, kiegészítésére pedig nem kerülhetett sor, ellenére annak, hogy a háború alatt a mozdonyok,, pályák fokozottabb igénybevétel által alaposabban mejgrognálódtak,, mint háromszor annyi normális esztendő alatt. A lerongyolódott vasul rendbehozata. Iára tudvalevően a Népszövetség nagyobb beruházási kölcsönt helyezett kilátásba. Ennek a kölcsönnek a felhasználására vonatkozó tervekről, valamint a Máv. általános helyzetéről Kelfcty Dénes államtitkár, elnökigázjgjató a következőkben informálta munkatársunkat: — A tervezett beruházási építkezések amelyeknek jelentőségét és halaszthatatlanságát talán felestlejgjes külön is hangsúlyozni, általában három csoportra oszthatók: úgymint elsősorban a for(galmi, másodsorban a gazdasági és végül a nem szorosan üzemi beruházások csoportjaira. A forgalmi szempontból szükséges építkezések a békeszerződés folytán változott viszonyok folytán váltak szükségessé. I«gy elsősorban is kí Jcel! bővíteni az uj határállomásokat. Hidasnémeti, Nyirábránv, Biharkeresztes és Lökösháza állomásokon már végeztünk is kisebb természetű bővítési munkálatokat,, de. ilyen bővítésre rászorul egész sereg az ország belsejében lévő állomás is, Szaporítani kell a vágány zatot. Hatvan,, Szolnok, Felsőgalla, Nagybátony,. Kisterennye, 'Kecskemét, Nyíregyháza, Békéscsaba, Orosháza stb. ál lomásokon. A budapesti pályaudvarok közül főleg a Ferencvárosi pályaudvart kell kiépíteni. A nemzetközi átmenő forgalom 1 ebonyolithatása érdekében feltétlenül meg kell építeni a Győr—Hegyeshalom vonalom a második sínpárt. — Nem kevésbbé ífontos a különbözq vonalrészek felépítményeinek megerősítése és tökéletesítése,, kiépítése és fejlesztése. A mühelyi berendezések és gépfel sze. rleések kiegészítése pedig azért nagyfontosságú, mert — amint azt sajnos tudjuk — legjobb mozdonyjaíiikat és koosÁjajnkat elvesztettük, a fokozottan igénybe vett mozdonyok és kocsik saját kezelésben való megjavítása pedig mellőzhetetlen,, mert uj kocsik és mozdonyok beszerzésére egyelőre ali|g gondolhatunk. — A gazdasági okokbóf szükséges — és a második csoportot alkotó beruházások közé tartozik a kavics és kőbányák fej lesz lése, valamint egv uj talpfa-telitő tel«g felállítása. — Az említett harmadik — nem szorosan üzemi beruházási csoportba a sz»mélyzeti igények kielégítésére szüksége* építkezések.tartoznak Ide sorolandók m állomási laktanya,, fürdő, élkező és melegedő helyiségek felszerelésének,, tökéletesítésének költségei. A legnagyobb fontosságot mindenesetre a személyzeti é« munkás lakóházak építésének tulajdonítjuk. A lakáshiány miatt mái* a legszükségesebb személyzeti áthelyezéseket sem lehet végrehajtani. A jojglos igények kielégítésére mintegy 2000 uj lakásra lenne szükségünk az ország különböző részeiben. — A személyzet létszámcsökkentése rán 1922. szept. 30-án az akkori 40.24* rendszeresített alkalmazott közül 1700 alkalmazóit, azaz a rendszeresített .alkalmazottak 11 százaléka küldtetett el. 1923. október 31-én a 30.003 főnyi személyzetből 10.4 százalék, azaz 3869 alkalmazott bocsit latolt el. A további létszámcsökkentésre vonatkozóan még nem történi intézkedés

1. — A trianoni határ tudvalevően lőbb vonalat megszakított. Olyan von

alakró< van szó, amelyek kiinduló és végállomása is magyar területen van mqg ma i» Ilyen például a szeged-bajai és a helyiérdekű vonalak közül a szatmár-feliérgyartnati vonal. Szeged—Baja között Kelebián keresztül építünk egy kb. 39 km vonalat, vagy a Szejgjed—Kiskunhala* —Baja közötti összeköttetést tőkéletesiljük. A szatmár-fehérgyarmati vonalon j>edig Fehérjgyarmattól Kocsárd csatlakozással egy 10 Km-es összeköttetést létesítünk a Szatmár—Mátészalka helyiérdek* vonalba. (KEK.) A szabolcsi bőrgyár ünnepélyes felavatása. A magyar ipar Qnnepe Nyíregyházán. Nyíregyháza, április 8. A Nyirvidék tudósítójától. Hétfőn délelőtt 11 órakor a fogatok hosszú sora vonult a Szabolcsi Bőrgyár uj épületei elé. Ünnepre jött ma ide a város munkás társadalmának szine-java, egyházak hatóságok, egyesületek, intézmények, vállalatok vezetői mind megjelentek, hogy részt vegyenek abban a mainapság olyan jóleső örömben, hogy ime lerongyolód ásunk, küzdésifnk napjaiban is szárnyat tud kapni egy magyar ipartelep, amelyet önzetlenül, kockázatokkal, áldozatkészséggel alapoztak meg lelkes nyíregyházi emberek s amelynek falait valósággal erkölcsi erő emelte. A gyár- ; telep bejáratát zöld fenyőlomb, nemzetiszínű lobogók díszítik, amelyeknek keretében ez az üdvözlő szó van : Salve ! Bent a gyárépületeken is ékes felírások hirdetik az ünnepet, de ezek a jelmondatokat tartalmazó felírások naponkint figyelmeztetik az itt dolgozókat arra a szellemire, amely ezt a telepet életre hozta, a magyar nemzeti gondolat, a magyar testvéri érzésre. Istennek dicsőség, embernek tiszteség, mondja magyar motivációs rajzú táblán az egyik felírás, mig a többi • Szózat, a Hiszekegy sorait s más szentenciát tartalmaz. A gyártelep most már a Fővárosi Egyesült Takarékpénztár hatalmas anyagi bázisán nyugodva napról-napra teljesebb mértékben' lendül bele a bőrgyártás minden ágazatába. Kiváló szakemberek irányítása mellett, elsőrangú szakmunkásokkal, a részvénytársaság élén álló lelkes és áldozatkész vezetők s a szerény eszközökkel csodákra képes, acélos akáratu, törhetetlen erejű Zoltán Gá»Egész héten a színházban POMPADOUR Körayékbeliek jegyeket táviratilag rendelhetnek. Sürgönyeim: „Színigazgató Xyiregyláza".