Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-06 / 81. szám

fjnium

aA

íJ

Mfc

i &mhs 6 I

I

HH

W

I'I HM i ii-rnmri«ri NN

M nimMim

in I i

mm

un i iiiin ÍWL

R t

imnri—"nm > W

II

«R

" i 11

1 ""'irt • BT— "***** Jogok és kötelességek. Tóth Bálint min. tanácsos-pénz ügyIgazgató az iparosok körében. Nyíregyháza, április 5. Saját tudósitó nklól. Az uj pénzügyigazjgaló folytatva városunk különféle gazdasági szervezetével való megismerkedes|ét, legutóbb az ipartestületei kereste fel és ott tartott előadást az akLuális kérdésekről. Fejtegetése kőzött különösen az angol országi állapotokat domborította ki, ahol ismerik az emberek jogaikat, de ismerik kötelességeiket is. Ölt nem ritka az az eset,, hogy. valaki felszólal adótétele ellen,, azért, mert kevesli, aminek magyarázata az, hogy az adókirovó bizottság nem tudott például a börzéből vagy más nyilván nem tartható forrásból eredő jövedelméről. — Ilyen országban természetesen lehet kis adókulccsal dolgozni,, mert azért kell a súlyos terheket a megfogható adóalanyoknak viselni,, meri az államhatalom nem tud minden jövedelmet kinyomozni és sok eltitkolt hasznot hajló foglalkozás van. Az emberek tehát elsősorban társaikban keressék a hibái, ha roskadoznak az adóterhek alatt, meri az állam bármennyire redukálja is a kiadásait,, egy bizonyos összegnél kisebbre azt nem veheti, ha nem akarja az ország fennállását veszélyeztetni. Ű a maga részéről felajánlja azt, hogy az emberekel kitanítja a jogaikra,, hogy azok védekezhessenek a téves kirovások ellen,, de viszontszolgáltatásul elvárja, hogy azok ismerjék meg a kötelességeikel és elfogadható vallomásokat tegyenek. Különösen fontos ez ma, amikor az 1924. évre szóló jövedelemadó kivetése uj vallomások alapján történik, amennyiben egyetértenek abban ugy az adózók, mint a hatóságok, hogy nem egyforma mértékben növekedeti a bevétele és a Úszta haszon nagyság,, mindazoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek forgalma például 1920-ban egyforma volL. — Vannak vállalatok, amelyeknek segédlótszáma azóta felére csökkent és vannak: vállalatok, amelyeknél az megkétszereződött. ' — Ezek ulán ismertette az uj jövedelem adó bevallására vonatkozó szabályokai. — Közölte, hogy a vallomást ápr. 2ü-áig kell adni és hogy a nyom Látványokat Nyíregyházán a városi adóhivatal 39-es számú szobájában lehel beszerezni,, aminek ára 600 korona. — A vagyontárgyak értékét aranykoronákra a pénzügyi hatóságok fogják átszámítani. Részletekbe menő felvilágosítással ugyancsak a községi elöljáróságok és a városi adóhivatal szolgál, melyek írásban kapták meg a tudnivalókat. — Minden munkaadó köteles azokról az alkalmazótlakrólj, akiknek psszillelménye az 1923-ik évben 1500 aranykorona vagyis 5250000 papír koronát meghaladott, jegyzéket készíteni és a városi adóhivatalhoz április 20-ig beszolgáltatni. Aki ezt elmulasztja,, minden ember után 100000 korona bírságol fizet. Vagyonadó vallomást azok tartoznak tenni, akiknek a birtokában levő értékek forgalmi ára 1923. évi december 31-én 4000 arany,, vagyis 26 millió papirkoronát lett ki. Jövedelemadó vallomást pedig azok, akiknek 1923. évi jövedelmük 500 arany,, vagyis 1750000 papirkoronát elért. — Ajánlatos azonban, ha ezeket az összegeket valóban el nem érő,, de megközelítő tételekről is vallomást adjanak az érdekeltek, mivel lehelnek olyan vilás tételek, amelyeket az adózók jóhiszemüleg levonásba hoznak,, melyek jogosságál azonban a pén/üjg. í hatóságok el nem ismerhetik. Ilyen cselekben pedig csak ugy menekedhetnek meg a büntetés alól,, ha vallomást adn

ak és abban őszinién legjobb tudásuk szerint beállítják az egyes tételeket,, mivel a vallomást nem adók névsora és jövedelmüknek kiszámítása akaratuktól függetlenül,. amu|gyis hivatalból fog megtörténni. A pénzügyigazgiató előadásának befejezése után felvilágosítást adott a hozzája fordulóknak és uj oldalakról világitolta meg a felhozott eseteket és ezzel lényegesen közeiebi) hozta az adózók és a kive tők gondolkozási módját, aminek fontosságát különösen Kazár Ferenc ipartestületi alelnök emelte ki . S. Á. Pompadour ! Pompadour ! Pompadour ! Pompadour ! Pompadour ! Pompadour ! Pompadour ! Pompadour ! pompadour / Levé! - Amerikából New-York, 1924. márc. 15. Európai ember csak álmában látta, vagy a délibábos rónák ködfátyol képeiben sejtette azokat a méreteket, emberi alkotásoknak pompás épületeit, melyeket itt mindenben a valóságban Iát, tapasztal. A fellegeket karcoló 40—60 emeletes bérpalota kolosszusok, amelyek az emberi művészet, technika minden kritériumát kimerítik. A tengerpartokat 6—7 mértföld hosszúságban a nyílt tengerrel összekötő vasúti hidak, kikötők, emelőrudak, viílámgyorsasággal haladó uszóvárost ábrázoló hajók, emberi fogalmat felülmúló forgalmas földalatti, földfeletti, az egész várost át- meg átszáguldó őrült gyorsasággal haladó villamosok, százezerszámra száguldó tülkölő autók : mindmind rendkívüliek, álmunkban látottak és csak Amerikában találhatók a valóságban. Örült sebességgel fut-lót mindenki; sietős a dolga mindenkinek, mert az idő: dollár, a világ legjobb pénze, amit csak futva érhetünk el. Nincs aki pihenjen, nincs, ki vesztegeljen, itt csak halottaké az unalom. Gép minden, még az ember is ! Automata a kézi, házi Szerszám, a moziélet, az imaterem. A villanyos kalauz egyedül vezeti őrült sebességgel járó vonatát, nyitja a ki-, bejáró utasoknak ajtaját, váltja nagypénzeít 5 centesre, mutatja automata szelencéjét a jegyeknek, udvariasan (»if. jau plear«) szolgálja ki, szólítja fel utasait. Egy ember minden, az automata gépember — csodaember mindenütt. És mégis rendben, fennakadás nélkül folyik a milliók forgalma. Gombot nem dob senki automatába, nem csalja meg a kalauzt senki készakarva. Csodavilág ez, nem a mi világunkból való. Hát az nem álomkép, a mi életünk — a kisebbségek jogait biztosító — a trianoni, versaillesí, rteuliei stb. békék megcsúfolására', hogy a világ legnagyobb nemzete eltűri, min den akadály nélkül engedélyezi, hogy az itt összesereglett magyarok március 13-én teljes örömmel, himnusz, kUiuc nóták éneklésével, tüzes magyar beszédekkel ünnepeljen, rr.ig itthon az elszakított magyar területen pedig börtön, bitófa járja, korbács hasítja a magyar testet, ha amúgy isten igazában magyarosan szól. A szabadság hazája, az igazi demokrácia, ahol mindenben csak az érték érvényesül, c-ak Amerikában van. Az Istentől származott emberi jogok az egyenlőségben megszentelődve itt igazán érvényesül, érvényesiti az államtörvény valóságban nemcsak a papíron él a világ csúfjára. Négy nap tapasztalatainak szép képei ezek, melyek nem délibábok, hanem a valóságnak képei. Mikor jutunk mi ide, vagy egyáltalán eljutunk-é valaha? Meglepődve olvasom a ponyva nagyságú lapok hasábjain, a március 15-iki ünnepélyek műsorát, közte nevemet is, inint ünnepi szónokét. Ki ütődik meg ezen ?! Itt nem zavar senki, ha elsírjuk a magyar bána~ tot, ha igaz magyar hűséggel szólunk a nagy napról. Álom ez, vagy való, kérditek felvidéki, déli és keleti magyarok ! Való, való, bar madszor is való, ezt üzenem nektek. Nehéz az én misszióm, a magyar nemzeti ügy szolgálata, de nem Amerika miatt, hanem az átkos pártütő, veszekedő magyarság miatt. Jásziék, Hock Jánosék, Károlyi csatlósai csaholnak itt, a legszentebb törekvéseket is keresztezik, elgáncsolják. Mi szegényesen, igazunkba bízva, harcolunk a szent ügyért, ők amerikai reklámmal, nagy pénzzel kisántánt támogatással harcolnak veszetten, istentelen hazafiatlansággal. Szétszórják, összeveszítik a magyarságot, átkoztatják, csúfolják nemzeti kormányunkat, bántják kormányzónkat. Ez pokoli munkájuk mindennap. Megzavarták, összeveszítették az egyházak vezetőit is és a szépen megindult munkaterv, hogy Ravasz püspök közel jövőben kijöhessen, a zavargók közt békét teremtsen, egyházi kérdéseket dűlőre vigyen, egyelőre ma alig lehetséges. Talán őszre gondolja a vezetőség, hogy a felajzott kedélyeket lecsillapíthatják és Ravasz püspök fog-adását előkészíthetik. Március 9-én a kivándorló magyarok számára az Orduna hajó fedélzetén, a nyílt tengeren, istentiszteletet tartottam. Felekezeti különbség nélkül jelent meg ott vagy 32 magyar kényszer és rábeszélés nélkül. Ezek elszóródtak a szélrózsa minden irányában, hirdetik a szép nap örömét, áldását. Vájjon kél-é nyomában önzetlen munkámnak gánc o'ódás. tetemrehívás hogy palástom békéjével fedeztem be, imám nyugalmával csendesítettem le a kath., luthzsidó hivő aggódó lelkét ? Ki tudja mi lesz érte a köszönet ? ! BÍRT HA JÓZSEF. Hétfőn tizenegy svájci egyetemi hallgató érkedk Nyíregyházára. GeftfbSl jöttek magyarorsziqi ta^u'niáayuijokri. — Vendsgláiá családoknál szállnak m®g. — Fraaela nyelvH istentisztelet a reform itus templomban. Nyáregyháza,, április 5. A Nyirvidék tudósítójától. Hétfőn, április 7-én este 7 óra 13 perckor Szerencs felől érdekes vendégek jöhnek városunkba. A Mehosz és a Protes, táns Ifjak Diákszövetségének kalauzolása mellett Genfből tizenegy, svájci egyelemi tanuló indult tanulmányútra Magyarországban, hogy. közvetlen tapasztalatokat szerezzenek erről a messze nyugaton olyan erőszakoltan hamis megvilágításban ismert szomorú, de jreménykedő országról, A svájci egyetemi hallgatók utjokba ejtik a Nyírséget és annak fővárosát Nyír" egyházát is, ahol a hatóságok és ejgjy családok a legnagyobb előzékenységgel és, u legszívesebb vendéglátással fojgadják őket. Már 1922-ben járt Nyíregyházán egy cso« Pénteken és szombaton 7 (s 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Diadal Mozgóban: velencei kalmár Shakespeare világhírű drámája 8 felvonásban. — Főszereplők: Honny Portsa, Hjrry Liedtke és Werae? Kraass.