Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-05 / 80. szám

1914. április 5. Az éremnek két lapja van Amint ismeret**, a szanálási akció tárgyalása soráa unnak a sgfikBége i* felmerült ha^y tisztázUssaaak azok a legfontosabb, m feanálló kérdések is, amelyek a kissatánt államival szembsa eliatézést neei nyertek Ezek közé tartozott a román m*gKzál ás kőit gégéinek a megoldása, A nngyar keminy u. i. a aépssövfitaég utjfo totesaas téíitási összsgra tartott igényt e tekintetbea igényjojovultHAgát e! i< ismer'.ík. A magyar koraányaak Bgys» volt ez a köreteiét, azonbsn enuek pazitiv értekét alig iett volna médjibaa érezni. t zetgyiliés bizottságainak fi'ésén Ufron Gábor 8«jaá!atos dologaik neseste, hogy a kormány és a román állam köpött ebben a fflgg'S kérdésben megflfveeéa jfitt létra, amely szerint Msgysrorsz^g lemond a romín ofcapftció fosy tán fennálló követelésül. Felületes szemléletre ralóban aémi engaáékeaység tűnik fel ebbea a kérdíaban, ar.onbaa a dolog alapos mérlegelések után fröimyso értbe'ővé válik a karminy helye* magatartása. A dolog ugyanis ugy áll, ísogy amilv mértékűin fiiíállt magyar részről ez a reparációa követelés, ugyonolyen mértékbae hangoztatták azi román részről is. Nem volt tehát a magyar kormány számára mis belvas raeso'dás, n»int« hoj^y a dolog praktikus o'dílát ksresse. Ex a praktikus mego'dás padi? csak az hhstett, hogy miiad a két fál vissxavontu keresetét. Eltskintve attól, hogy a íöggS kérdéseknek barátságos megoldása mindenkor helyesebb külpolitikai msgatarUs. mint a megértési öl és a kölcíönös jéindaíattdl való merev elzárkózás, de a dolognak ebben az esetben lényegbeli értelme is vas. Mit ért votoa vájjon azsal a magyar nemzet, ha jogalapokra tóssasskodva fci rád hsrcolni a maga számára egy bizoüyos óssa-ífü okupációs megtéritásf, ha ugyanax a uzetö nemxet a«mzet is felléphet hcsoaló igé nyekkel, amsiy igények jogo?ság<H ép oly mertekben elismerték a cesazetKözi felettes fórn:aofe? Eiek a hosszas tírjyalásolr, amelyek nyilván nem a barátságosság hangjás folytak vslaa le, azt eredményezték volna, hogy a ma «yar állam egy bisronyos összegre igéayt tarthatna, azonban még mielőtt ezzel az öjrszegüei valamifeftz is kezdhetett volna, a még meg nem melegedett raperációs összeget az agy

8

0" olyan jogra hivstkoz* nemsot számára kényszarült volna kifizetni Ugrón Gábor felszólalásira a minimterílaök megadta a válaazt s 6 meg is nynjodott abbsn, bár Ugroa Gtbort BEorosan émlasi ssálak fűzik Erdélyhez, de mindsnki előtt negatív eredménynek tüahetaék fal egy olyan reparáeiós msgtérités, amely összegszerüleg azoacs ejjy máaik reparácids követeléssel. Ezért mondjuk, ho»y az éremnek két lapja van. A« ejryiK$a lehet befizetési, de a másikon kifizetési s-rémla is. Éppen ez az eset forog most fenn. A mugyar kormány nagyon helyesen cfelekedstt tehát, h« a kSlcaönö3 bartóág érdekében A praktikuwbb megoldást választotta s lemon datt crrél az okupációs megtáritósrSl, amelyik rövid időn belül kifizetési tétellé vált volna s urasakkor taaujelét adta barátságos magatartásának s rászolgált a kölíödi hatalmak elismerésére. — Eshet e&ő, jég h%, »VERESS*-fét<r kfdttp jé. Harisnyák, ke«tr«{k. gyermek trikók és Sockfrlik óriási vá)«usztékh«n kapfaatók Fodor Fet*aie ós Tórsai cégiről — ^tíftipi I.-u. 5. Az árvizveszedelemről túlzott hirek jelentek meg Ejfy f#városi lap Sátoraljaújhely mellé teszi a Ti**át. A sernpléid alispán kemény kflzdel®e a* árvizvesxedelenamsl. A cseh megszállott terflleten a töltést át akarták szafciíanl. Izgalmas te!efonbeszélgetá» a csehekkel. Nfiregffafcza, ápriis 4. A Nyirrid-ik tedésjtőjától. Míg Sjafcelesvlratagffcbea l íöge<<gyobb nyugaleasntal teltek a! az ármvsízídelem napjai és a Tisza msgfék«?ése iránt tett i&téíkedíenk j*l b»?áiuk, e saotns,téd Zaaapléíivársaegyébeia izgalmas napokat élt át a lakosság. I'í külöa5ses a Boáreg Áradása skezolt ca g.yofcb rémületet ós káro&at. Az Srmvsssede)»rarő' Sáíer&ljsujfeelyről a ktStattesőke'. jelentik : Akik nem tudják a földrajzot. á iővsrosi lapuk b*K <írö*ssR mUott húek j*l:at«ik nae# a z»Híj»'éai árfizTfsazedalemröl is. Ktjrfrífc előkelő nsoilapbaa ílyee c m alatt jelent meg az újhelyi Rínyra kiöniésrői: (,Sitor«ljaKjhelyben töí>b épSíetet »«á«rt ®I a Tisaa". Szerencsénkre a hiányos fő'drsjzi tudomány sem híiyezheii aanyim közelürskb* a Txsu&t, heyy eaoak áradásától naVtiak is tartani kelless ; megtstta aáíuok a R&ayva a wagáít, mely — sajao* — addig »e»zsd6Í«ses?bbaeti tezenyult Zemplén^sa & Tu*ánái. SSt t»grnap ez eddiginél jóval *»egtmi£tstC.bb hirsket fcaptu^c Tisza áradásáréi, sasijaik töltéseia.é). 9 tóossisg állandó hiJtÓKág: irányítás mellett sikere* sédekerést folytat. Tote&jsal a Tisza árterületén lakúkat telepítette ki a hatóság a lakóházakból. A csehek ne*i védekeznek. Yeazadelraesinbb a Bedrajt ár&dáss. A Bodrog töltéselnasfc uí&gysr terültre assö rászein «z erős hullámvaiésaek kiteli sz».kasx«koa, u. m. Felső- &a AlsóbereckiaSl, Hjiása:homoknál éi Ki«pataka& a védekezés erwáajényesen folyik, a«!Í mm sarmiőható ni a cstk területre eső réstekaél, asert a Kiiáljhelsaacea maradt Tiszsssabályosó tír.ukt tírirati jelentése <ka több oldalról vett h

;t«iíea értesülés s-eíi»t Sromotor és Szerdohíly között több he. lytto átömlés és gé.tsí&kadís történt, aialy ál t*l a magyar réas«a megmeredt bedrogköa ié«z áívixreízödelftffinak ??>1 kitéve. Kedden érkezett jelentős szórtat stccitbaa a gátszakadfteekat, kül»ii3*«a *.% öröii lakossá asegCetzi tett »«Bk«j»*al sikerűt ei!öm?si. A szerdahelyi vasuíi állomás és köreyéke azonban roo?t is viz alatf iU TölUs-átszakltást terveztek. NagyeWb veszedelmet jehatett volna azonban kfilíjnösen a Irát Bereckire, ha B^ruáíö Aladár elispta erélyes MíbsJépéíe meg iae®> akadályozza » tzsrdahalyi ssaSaszon a iakoessg altai torTbí *eit teiú;s áiíjsafcitáaí, hogy ezá

;t%! a loirog árját Alsó- Fjlaöborseki felé suh'ísik. Az aíi.-páa ^nnek bíróra a kisailötnásoB ót tsTbeeaé'őu ériűtkexést v".tt fel a cseh bstósAgokkal g fél éjszakán át tartó izgalmas teleíonváliái utáu sikerült t töltés áisíftU'jfeíSít aaegaked«ly»Jt»i«. Kedden délelőtt tnár kisebb speidiíat jeleztek a BodrojróJ. Sátoratjaujhuiy és Sárospatak körött a Boöreyárftdás a *a*uti közsekedéefcoa okozott tomclysbb zavxrokat. Az ár uryaaia aa erőd ízéírihwt41 kofbáesolva &z Ujbílyaek futó feettösfágáBya vaepálya bsloldíl sispárjit te jiiss alímíM'.ta, hogy n kösíekedés csak az egyik mpfcos boif.yeht»mfá le. Ezen e fuuksxsoa a asiskolci üdatrozefőiég pályafínísrtáüi ewstálya alá rendelt müazaii csapatok mioden lehelét elkörettsek a vssuti töltés reEidbebozatalá'a Barnéth Aladár alispárj a legteljesebb eré'ylyel intízfeedik ez ám'zrsiszedelen! elbáritására és foganatosíttatja AZ idejében megtett intéskedésíkst. Az egycü ssaksrzakon a kirendelt fíBJo'gvbirák áiiandőaa kint SartorAodn &k e a liíigis&gfobb eröfőszítüss^í v6ge*tetik a Kirendelt munkaerőkkel az áríizvéde

!mi munVáíatokat. A TÍÜZB még isem ku'.minál s e jMentések saserifit áradása a hétea éri el telőpoaíj&t Mieden reaaéey megr^n Kzoabstn arra, hogy a kalyeeen irányított praTentiy intézkedések kere8ztflYÜelére! a »esnpléni r黫ek a nagyobb árrizvaízedalmet e'.kertllk. Véres útonállás Rakarnazon. Egy rokkant benvádhsciaa^yot «égy ratk&aiftsi ember csaknem agyonvert. A hadnagy köréjük lőtt. — A tarnadékaí a c$eí?dérség letartóztatta Nyíregyháza, április i A Nyirvidék tudósi tójától. A tokaji hídtól Rakam»z felé vezető uton rauit hétfőn délután három ón<kor vakmerő és kegyetlen támadás történt egy kocsin utazó rokkant hadnagy ellen. A példátlan gonoszságra valló útonállás csiaknem életébe kerí'ilt a hadban megbénult hadnagynak, akit a négy rakainazi ember botokkal vert és a magas töltésről ledobott a Tiszaág vizéig. A' kemény megtorlást érdemlő esptről a kövelkezőket jelenti a Nyirvidék tudósítója: Meg azt akarod. hog> npked kitérjünk ? A tokaji vásárról hétfőn délután töbtoeii jöttek át a hídon. S. József rokkant hadnagy is a A'ásárról tartott Rakarnaz felé. Szekéren üll

v a lovakat hajtotta. Mellette Torma István molnár,,'a hátulsó ülésen a hadnagy édesanyja,, a kocsi kosarában Csisztu József gávai Jakos ült. Mikor S. József szekere a hídról a rakamazi útra ért, négy rakam^zi ember haladt előtte, akiket' a hadnagj' a legbarátságosabb hangon szólított meg. kérve, hogy, térjenek ki a "kocsi elől. Keltő félre is húzódott az útról, de a másik kettő a szekér elé állt és egyikük a lő száját, a másik meg a rúdját kapta meg. S. József a gyeplőt visszarántva tovább akart ha> tani„ de az útonállók ezzel a kiáltással: ínég azi akarod, hogy neked kitérjünk? — bottal támadtak a rokkant tisztre, aki a súlyos ütésektől elkábítva nem tudott az első pillanatban védekezni, amiben megakadályozta volna lábainak bénasága is. S. József hadnagy a harctéren súlyos gránát sebet kapott a koponyáján s lábat még ma is h asznál hatat i aixok. A megtámadott édesanya kétségbeesetten kiáltott segítségért. A lovak még is indullak, de az egyik verekedő a szekér oldalába kapaszkodva tovább ütlegelte a rokkant tiszt harctéren sérült fejét, egészen addig, mig a szekér oldaláról le nem bukott. Megismétlődik a bestiális támadás. A szekér szaladt tovább, míg az első keskeny vashidig nem ért, ahol a torlódó vásári szekerek és állatok gátoltak tovafutásában. A négy támadó a szekér után szaladva, itt utói érte S. Józsefékát és hátulról újra támadásba mentek Pénteken és szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor a Diadal Mozgóban: M velencei Shakespeare világhirö drámá a íí felvouasban, — Főszereplők: fifleony börtön, Harry L'edtke és Weraer Krauss.