Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-25 / 95. szám
J r tlt tfffffa g 1924. április 29. A szebb jövő záloga. Igy nevezte a miniszterelnök az ellenzéknek azt a magatartását, amely a szanálási vita legutolsó fázisánál megnyilvánult. Az ország közvéleménye,, amily megnyugvással figyelte az ellenzék megértő magatartását a külföldi kölcsönakció első fázisában,, ép oly aggodalommai látta a végső kibontakozás idején, hogy az ellenzék gyakran kicsinyes szempontok szerint itéltée meg a kérdést. Az utolsó pillanatlian azonban észbe kapott s elmondhatjuk, hogy nemcsak a Ház többsége,, hanem az ellenzék nagy része is elismerésre méltó magatartást tanúsított. Ha ez az álláspont maradandó lesz,, valóban zálogkép tekinthetjük az eljövendő szebb jövőnek. A javaslatok törvényerőre emelkedése biztosítja a további lépések számára azt az elmaradhatatlan törvényszerű feltételt,, amelynek nyomában most már gyakorlati utakon is megindulhatunk. Nagyon fontos volt, hogy a szanálási javaslatok még húsvét előtt törvényerőre emelkedjenek,mert ha a külföld részéről nem is nyilvánult meg az az óhaj, hogy az feltétlen bekövetkezzék, mégis a kormány számára s egyben bizalom szempontjából a nemzet részére is határozott erkölcsi tőkét jelent, mert látható dokumentummá vált, hogy a magyar nemzet mindent elkövet, saját sorsának jobbraforditása érdekében. Ez nagyon jó benyomást fog kelteni a külföldön,, mert az idei húsvét fordulópontot jelent a magyar történelemben: megindulást adott egy olyan kedvező atmoszféra részére, amely nemcsak gazdaságilag, de társadalmilag is előnyünkre fog válni, mert a higgadtabb termelő munka folyamán a belső békét is meg fogja tudni te. remteni. Még nagyon sok feladat vár reánk, amig az ország teljesen kilábal a gazdasági leziillés lejtőjéről, de megnyugazokj, akiket a sors irányító poziciók. hogy azok, akiket a sors irányító pozíciókba helyezeti, nem fukarkodnak munkáké-, pességükkel s a reájuk váró feladatokat meg is fogják oldani. A legközelebbi időkben meg fog alakulni a Nemzeti Jegybank, amely elengedhetetlen kelléke a magyar korona stabilizációjának. Bizalmat keltő jelenség, hogy a főmegbizotti állásra amerikai férfiút kaptunk, mert ezzel a hatalmas amerikai állam tanújelét adta annak,, hogy érdeklődóssjel figyeli nemcsak Európa, de annak egy olyan országának a sorsát is, mint Magyarország. Amerika feltétlen bízik Magyarország talpraállásában, mert ellenkező esetben nem hinnénk, hogy egy kilátástalan gazdasági újjáépítésben maga is aktive részt vegyen. Ebben a munkában Európa is segít nekünk, mert belátta már az igazságot, hogv az üjból felvirágzó Magyarország biztos záloga a Kontinens békéjének. Ilyen összetevő erők kapcsán a magyar társadalom is csak bizalommal és hittel kísérheti a to# vábbi komoly lépéseket. 1 Szabolcsvármegye bizalmat szavaz a kormánynak a szanálási törvénnyel kapcsolatban. törvényhatóság rendkivüH 33 igadal Hffiowfr Fridericus Rex Walter v. Molo „Fridericus" ciraü regénye után 4 részben 23 felvonásban. I. rész: A nagy császár ifjúkora IL rész: Apa és fia, 11 felvonásban. I só és Il-ik rész egyszerre. Csütörtök, pintek, szombat 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel. Dr. Sasi Szabó László nagy beszéde. — A közgyűlése. Nyíregyháza, április 24. Saját tudósítónktól. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyet egynegyed 11 óra után néhány perccel nyitott meg dr. Kállay Miklós elnöklő főispán, s többek között ezeket mondotta : Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés! Amidőn elhatároztam, hogy rendkívüli közgyűlést hivők össze, azzal a gondolattal tettem, hogy ilyen testület, mint a vármegyei törvényhatóság, ilyen fontos pillanatban nem maradhat el véleményének nyilvánításától. A magyar nemzeti közvélemény legtekintélyesebb része mindig ebből a teremből hangzott el (élénk helyeslés), épen ezért szükséges, hogy véleményünket és állásfoglalásunkat a szanálási törvényjavaslattal kapcsolatban nyilvánítsuk. Amidőn összehívtam ezen közgyűlést, még ugy látszott, hogy a szanálási törvényjavaslat nem kerül megszavazás- alá. A Feltámadás ünnepe azonban meghozta a magyar feltámadás reménységét s ezé:t hittel és reménységgel kérem a törvény végrehajtására Isten áldását. A Hiszekegy szavaival zárja be a főispán megnyitó beszédét, mely után Virányi Sándor főjegyző olvassa fel dr. Korniss Ferenc, dr. Megyery Géza, dr. sasi Szabó László, Szalánczy Bertalan és dlr. Ujfalussy Dezső töryényhatósági bizottsági tagok indítványát a m. kir. kormány iránt a szanálási törvényjavaslat tárgyával kapcsolaatosan bizalom nyilvánítása tárgyában, majd felolvassa az állandó választmány erre vonatkozó határozatát. Ezután dr. sasi Szabó Lá^-ló bizottsági tag, lapunk főszerkesztője emelkedik szólásra és a következőket mondja : A mult héten a magyar nemzetgyűlés korszakalkotó töivényjavaslat komplexumot tárgyalt és szavazott meg és törvényerőre emeltette a szanálási javaslatot, amelynek lényegével és tartalmával azt hiszem, minden bizottsági tag tisztában van. A javaslat komplexum kérdése 2 tengely körül forog. Az egyik a politikai, ez az irányitható, a másik a közgazdasági, ez viseli a terheket. Mind a két tengely szempontjából korszakos és történelmi jelentőségű változásokat látok, különösen azonban politikai és külpolitikai vonatkozásban, még pe dig irányváltoztatást, mely az eddigi izoláltságból kivezet bennünket. Fojtóvá akarták tenni körülöttünk a légkört, hogv elzárjanak bennünket a világtól. Ismerjük vádjaikat, hogy mi vetettük bele a háború üszkét az európai puskaporos hordóba. Pedig a háborúban mi csak veszthettünk. Ismerjük vádjaikat, melyet az antant előtt hangoztattak, hogy mi a trianoni szerződés dacára a Habsburgokkal kacérkodunk, hogy reváns politikára éhezünk. Ismerjük azt a vádat, mely a kommunizmus letörése után keletkezett természetes ieakciót ugv állította a világ közvéleménye elé, hogy nálunk már vége minden humanizmusnak, s hogy itta liberális és szociális eszmék esküdt ellenségei uralkodnak. Valljuk be, hogy ennek a fojtogató légkörnek a megteremtéséhez magunk is hozzájárultunk (Felkiáltások : ugy van ! ugy van !) azzal, hogy a trianoni békeszerződés után magunkba rogytunk. Elzárkóztunk, szinte duzzogva, váiva a csodát, hogy majd a kövek meglágyulnak, s hogy azok, akik a mélységbe taszítottak bennünket, talán meg fognak szánni. Ezen bánkódásunkban évek j teltek el, mig végre beláttuk, hogy csodák ' nem történnek, a kőszivek nem lágyulnak el, — s hogy cselekednünk kell végre. Ekkor láttam legnagyobb embernek Bethlen István grófot, amikor legyőzte önmagát és dacos székely büszkeségét, s el{ ment Genfbe, hogy bekopogtasson Benes és Titulescu urak ajtaján, ő, aki nagy történelmi névnek a viselője, s aki származásánál fogva nagy feladatok elvégzésére van predesztinálva. Tanuljunk tőle és kövessük példáját. Felhagyott a régi politikával, hogy az uj Magyarország igéretföldjét kutató sajkájával uj vizekre vitorlázhasson. Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés ! Politikai szempontból ennek a fojtogató légkörnek a keresztültörését látom legfontosabb jelenségnek a szanálási javaslatban. Az angol nemzet megengedheti magának a splendid isolation luxusát ,de mi, szegény kis Csonkamagyarország, nem ! Láttuk, hogyan sikerült Bethlennek ezt a légkört lépésrőí-lépésie szabaddá tenni. Megszerezte Olaszország és Anglia szimpátiáját, s tért engedett törekvéseinek Franciország fo. a kisantant, > < • A másik kérdés a gazdasági programni körül csoportosul. A szanálási törvény'főleg abból a szempontból fontos, hogy stabilizálni kell a koronát. Egyensúlyba kell hozni külkereskedelmi mérlegünket. Az önálló Jegyintézet felállításával ki kell építeni uj gazdasági életünk lehetőségét és fellendítését. Hogy a korona értéksülyedését mi idéz. te elő, jól tudjuk. Részben természetes, részben mesterséges okok. Természetes ok külkereskedelmi mérlegünk passzivitása, amely Trianon után még szomorúbb, mint azelőtt volt. Most nemcsak ipari cikkeket kell importálnunk, hanem azokat a termékeket is, amelyekben azelőtt istenáldotta bérceink bővelkedtek. Wekerlének sikerült csak néha pár százezer korona pluszt felmutatni az állami budget-ben. Most elvették területünk kétharmadát, ideözönlötlek a menekült tisztviselők ezrei, nekünk kell gondoskodnunk a volt osztrák-magyar hadsereg és honvédség tisztikarának ellátásáról, a rokkantak, hadiözvegyek és árvák, bár szerény, segélyezéséről. Ránk nehezedik a külföldi politikai és katonai bizottságok eltartása. — Önálló külképviseletet kellett felállítanunk. Be kellett rendezkednünk önálló vámterületre. Mennyi dologi és személyi kiadással járt mindez!! A hiányt csak a papír, pénz értékének folytonos hígításával tudtuk egyensúlyozni,, ami természetesen a korona zülléséhez vezetett. Végül itt volt még a jóvátétel, mely Damokles kardjaként függött felettünk, sohasem tudtuk, mikor csapnak le reánk éhes börtönőreink, vagy a Ruhr-vidéki akcióhoz hasonló sorsban lesz-e részünk? Voltak mesterséges okai is a korona érLéksülyedésének. A siberhad kontremin mesterkedései Zürichben,, Bécsben, Prágában. A korona játéklabdája lett a tőzsdei spekulánsoknak. Ezen segíteni kellett. — Minden józanul gondolkodó magyar ember megállapíthatja,, hogy ezeknek az állaj)otoknak a megszüntetésére nem volt más ut, mint az, ami a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban van. Jól tudjuk, hogy a miniszterelnöknek ebben a gigászi munkájában hatalmas segítőtársa volt vármegyénk nemes szülötte Jtíessdina k világ leonagyoöb attrakciója I Csütörtöktől—vasárnapig. — Előadások kitköoup 7s5, 7t 7- l/»»> TUÍrmtp */ a3, '/ti, V,7 ás '/»• az
