Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-24 / 94. szám

JQMW&bl B* MrH

iilllM IldiaMM

I

KH

—liWMIiOTHW A városok kongresszusa a szanálási javaslat módosítását kérte. Í924. április 24. Meg kell szüntetni a gazdasági élet megkötöttségét jelentő intézményeketA város és őstermelő Ákossá? adójának arányosítását kívánják a városok A "Magyar Városok Országos Kongresz szusának állandó bizottsága Sipőcz Jenő fővárosi polgármester elnöklése alatl a városok polgármestereinek élénk részvétele melleit legutóbb foglalkozott az u. n. í szanálási törvényjavaslattal. Tudván azt,, j Iiogy a javaslatok törvényerőre emelése j esetén a városok eredmény reménye nél- í kül fordulhatnának segítség kérésükkel a > kormányhoz, a törvényjavaslat mindazon í részeire, melyek akár közvetve, akár köz- 1 vétlenül érintik a városok háztartását; alaposan megindokolt módosítások foga natositását kérték. A javaslatok egész g

azdasagí V létünk el felölelő tartalmuknál fogva mélyreható változást gyakorolnak a városok gazdasági életére is, miért is a kongresszus bizottsá. ga egyik követeléseként állította fel a gazdasági élet megkötöttségét jelentő intézmények '(lakáshivatal, árvizsgáló bizottság, devizaközpont, behozatali, kiviteli kor látozások stb.) mielőbbi megszüntetését, hogy az ipar és kereskedelem szabad levegőjében magukhoz térhessenek s reájuk hárított súlyos terhek viselésére alkalmasak is legyenek. A teherviselés arányának a megosztását a bizottság nem találja ezidőszerint igazságosnak, mert azt tapasztalja, hogy a terheknek aránytalanul nagy része épen annak a városi lakosságnak,, iparnak és kereskedelemnek vállaira nehezedik, a mely a gazdasági megkötöttség mellett gazdasági erejét úgyszólván teljesen elvesztette. -f •• M tfi Nagy az aránytalanság a városi lakosság hátrányára a' ház és a földadó,, úgyszintén a fogyasztási és forgalmi adókte•én, mert az utóbbiak legnagyobb részben a városi lakosságot sújtják. Szükségesíek találta tehát a kongresszus bizottsága az adóstatisztikai adatok pontos gyüjiése alapján a városi lakosság megterhelésével állandóan összehasonlítani s a feltűnő aránytalanságok megszüntetésére teendő intézkedésekre a kormányt felhatalmazni. A városi háztartás egyensúlyának hely reállitása céljából a gazdaságosság elvéi az önkormányzati közigazgatásra, a pénzkezelésre és a számvitelre is kiterjesztendő nek találja, óva int a bizottság attól, hogy az elhagyott gyermekek tartási költségeivel, a kórházi ápolási költségekkel a városokai és községeket terheljék meg. A létszámapasztás a városokban, ame Ivekben a közigazgatás feladatai csak megszaporodtak, csupán a hivatali idő felemelésének és a közigazgatási eljárás egyszerűsítésének következménye lehet, de még igy is csak fokozatosan valósitható meg. / A városok kívánják továbbá, az 1912. 58. t. c-ben az állami feladatok ellátásának kárpótlásául folyósított 2 millió aranykorona fenntartását. Szükségesnek tartja még a bizottság, hogy a községi pótadó, a földadó, házadó és társulati adóra Is kivethető legyen. i Intézkedést kér a bizottság oly irányban, hogy a lakástermelés megszerzéséhez szükséges tőke a városoknak rendelkeézsére álljon, mert a várospknak ezidőszerint sem a belföldi, sem a külföldi tőke nem jön segítségére. Már pedig a törvényjavaslat hiányos annyiban, hogy a községi kölcspnökre vonatkozólag nem tartalmaz rendelkezéseket. E téren a legkevesebb, amivel az állam a városok és községek segítségére jöhet, hogy a köz. ségi beruházásokra felvett kölcsönök tő. kéje és kamatai a bélyegilleték és egyéb bárminemű közterhek alól mentességben részesüljenek. (KEK.) A kultuszminiszter köszönetet mond Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjének. Nyíregyháza, április 23 A' Nyirvidék tudósítójától. Egész vármegyénk népoktatásügyére serkentőleg hat Benkő András kir. tanfelügyelőnek lelkes aktivitása, amelyet a Vöröskereszt Egyesületek szervezése, a háziipari tevékenység széles körben yaló meg k ed vei te tése érdekében olyan sikerrel fejt ki. A kultuszminiszternek is tudomására jutott ez a kiváltságos munkabírással és lankadni nem tudó kedvvel végzett kulturális tevékenység s a miniszter elis. mérésének és köszönetének adott kifejezést a buzgó munkássággal szemben. A kultuszminiszternek a kir. tanfelügyelőhöz intézett elismerő irata a következő : : A Magyar Vörös Kereszt Egyesület igazgatóságának jelentéséből arról értesültem, hogy Ön az Ifjúsági Vöröskereszt csoportok vezetésében önzetlen, lelkes és példaadó tevékenységével e nemes intézmény szolgálatában kiváló érde

meket szerzett. Midőn a Magyar Vöröskereszt Egyesület Igazgatóságinak ez örvendetes jelentését megelégedéssel tudomásul veszem,, Önnek ez érdemes és dicsérendő működéséért a magam nevében is elismerésemet és köszönetemet fejezem ki, egyúttal ama reményemnek adva kifejezést, hogy tevékenységét a jövőben sem fogja megvonni ez áldásos intézménytől és példaadó működése az eszme terjesztésében számos inunk tárásra fog még buzditólag hatni. Budapest, 1924. március 13-án. Á miniszter helyett: Schwöder sk., h. államtitkár.« Fridericus Rex a Diadal Moigóban D

iadal Fridericus Kex Walter v. Molo „Fridericus" cimü regénye után 4 részben 23 felvonásban. I. résa: A nagy császár ifjúkora II. r;sz: Apa és fia, 11 felvonásban. I só éa Il-ilc rész egysserre. Csütörtök, péntek, szombat 5, 7 és 8, vasarnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel. Levél Amerikából. New-York, 1924. március 25. Irta: Birtha József v. képw, kormánybiztos. »Nul!a dies sine lineax — egy nap se múlik el szenzáció nélkül Amerikában ; de nem is lehet, hogy elmúljon. Hiszen akkor miből élnének a csirkefogók, betörők, az emberek jóhiszeműségére utazó naplopók. Az ő kenyerök a méregkeverés, kártyakeverés, a magyarok összeveszitése, hogy "abból busás hasznot húzzanak, hogy az »emigrációban« kényelemmel megéljenek. Könnyebb mesterség nincsen, mint Amerikában erre a pályára adni magát valakinek. Mindig akad jóhiszemű, »zöld amerikak — aki félre hagyja magát vezetni az éles, hangosan kiabáló címektől, mellette jószandékot vél, holott más célja nincsen az ilyen nagyhangu kiabálásoknak, mint hogy saját szennyesüket takarják, jó üzletet csináljanak a hiszékeny emberek beugratásából. Az igaz, hogy elvetemült ártási szándékok, veszedelmes felforgató törekvésök és gyalázatos nemzetellenes törekvésök is van ezeknek a hazát árulóknak. Nem csupán a »busíness« — izgatja őket, hanem az ő hóhértervök, hogy szegény hazánkat újból odajuttassák, ahol 5 évvel ezelőtt volt, vagy még lejjebb, a teljes pusztulás örvényébe. Ezt a gyalázatos tervet készek minden eszközzel szolgálni, minden módszerrel siettetni. Nincs előttük eszmény, egyéni becsület, tisztesség, amit sárba ne tipornának, meg ne gyaláznának. Micsoda hangon és micsoda nyelvezettel, ehez foghatót egy nemzet kultúrájában, újságírásában sem találhatunk. — Ily elvetemült módon újságírást csak"magyar betűkkel olvashat az ember. És ez a perverzitás itt szabadon, nyakló nélkül folyik. A magyar hatóságoknak nincs módja ezekbe befolyni, megakadályozni. A tisztességes magyar erkölcs nem tudja befolyásolni, a magyar kormánynak nincs módja ellensúlyozni. Az. amerikai hatóságok pedig szemet hunynak fölötte, ha van is törvény e kegyetlen izgatások ellen.* Ki vesz fáradságot magának e »bussiness« világban, hogy emellett megálljon, a bíróság figyelmét rájok terelje. Felelősség nélkül folyik itt nap-nap után a legkegyetlenebb uszitás, nemzetgyalázás, a legszentebb törekvés kigunyolása, féktelen izgatás, egyéni tisztesség sárral dobálása stb. Hogy némi fogalma legyen a magyar olvasó közönségnek, hogy mi folyik Amerikában a magyarok között, a magyarok rovására, ízelítő gyanánt közlök egy nap eseményéből szenzációs, öles betűkkel feltüntetett híreket, amiből teljes képet lehet alkotni arról a gonosz tendenciáról, ami vezeti Károlyinak és társainak csahos pribékjeit. Károlyinak nagyon felszaporodott Amerikában összesereglett tábora. Hock János, Jászi Oszkár, és a többi »emigránsok« vezetésével egész táborkar szerveződött már, a melynek főfészke Newyork, innen intézik a vidéki toborzást, izgatást a lelketlen, hazaárulók. Rövid idő alatt egész sereg lapot adtak ki. »Newyorki Magyar Hirlap« napi lap, »A Hét« heti lap, »Uj Előre« a legszélsőségesebb köztársaságpárti, kommunista lapok. Ezenkívül minden nagyobb városban : Chikágóban, Washingtonbán, Pitsburgban, Cleve landban, Buffalóban, Ditroit-Michigan-ban vannak még lapjaik, amelyek telve naponkint a magyar nemzet és magyar egyének gyalázásával, piszkolásával. Károlyiéknak kitűnően szervezett maffiája vetette rá magát az Egyesült Államokban élő magyarságra, ezeket átgyúrni, összeveszíteni a céljok, hogy a zavarosban halászhassanak, mint 1918-ban a A nyugati illacuoí büatetőtürveaj könyvei nem ismerik az izgatás 'ogslmát. Szerit. . sz. alatt