Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

KÖZGAZDASÁG. A fourgonyárói. Irta : dr. tolcsvai Bónis Ferenc. Ez év elején jelent meg a könyvpiacon második lényegesen bővített kiadásban Beke Lászlónak : A burgonya termelése és neme­sítése cimíi, nagy körültekintéssel és gya­korlati tudással megirt munkája, mely arra való tekintettel, hogy a burgonya ültetésen ápolási mifnkálatain kivül, a burgonya ösz­szes betegségével nemesitési eljárásaival is megismerteti-az olvasót, — a gazdasági iro­dalom terén ezideig páratlanul áll és való­ban hézagpótló. Munkájában rámutat azokra a hibákra, amiket a burgonyamüvelésnél elkövetünk, és kijelöli azt a helyes utat, amelyen haladnunk kell. Elénk állitja a nagy Német birodalmat ahol a burgonyatermeléssel és nemesítéssel bámulatos eredményeket értek el. Ott vannak családok, akiknél a növény nemesítés mint valami szent hagyomány apáról-fiura, s ezekről az unokákra száll, mint amilyenek a Strube, Cimbal, Lochow, Modrow, Arnim, Heil stb. családok. Városunkban néhány hét­tel ezelőtt megtartott burgonvakiállitáson örömmel állapíthattuk meg, hogy nálunk is vannak hivatott, rátermett gazdák, akikkel méltán dicsekedhetünk a külföld előtt, akik a burgonyatermelés és nemesítés körül her­vadhatatlan érdemeket szereztek, akik fá­radhatatlan munkájukkal hozzájárultak ahoz hogy a mintegy 315 évvel ezelőtt Ameriká­ból behozott kezdetleges burgonyafajta a mai tökélyre és jelentőségre emelkedett. — Oróf Moltke német tábornok a világháború tartama alatt gyakran hangoztatta, hogy amig nekik burgonyájuk terem, addig őket kiéheztetni nem lehet. Ezt a kijelentést a mai békebeli viszonyokra alkalmazva akként módosíthatnánk, hogy amig burgonyánk van, addig nem lehet éhínség. * A burgonya a kenyér mellett a legfon­tosabb népélelmi szerünk, mert habár a vér és husképződést előmozdító fehérnye tar­talma mindössze az 1 és fél—2 és fél száza­lék között mozog is, 9—30 százalék között váltakozó keményítő tartalma és nagy hő­képző anyaga megbecsülhetetlen. Mint időszerű kérdés kínálkozik ismer­tetésre a fentebb emiitett könyvnek az a ré­sze, amely a burgonya vetési munkálataival van kapcsolatban, mint aminők a vetés ideje módja s az ültetendő gumó nagysága, egész­ségi állapota. A szerzőnek idevonatkozó fontosabb uta­sításai, tanácsai a következők : Ha jó termést akarunk elérni, az eset­ben a burgonyát május elejéig el kell ültetni Az ezen időpont után ültetett burgonya ren­desen igen kis termést hoz és a különböző betegségek is jobban megtámadják. — Ki­vételesen ugyan, t. i. esős nyár esetén a ké­sőbb ültetett burgonya is sikerül, miként ezt az 1920. évi kísérletei is bizonyitják. Ez év­nyarán bő esőzések voltak, minek következ­tében a március 10-tőI junius 16-ig különböző időközökben vetett burgonya termés hozama alig mutatott valami kis eltérést. Ellenben az 1921. évi száraz nyárban a május 10-ike utáni ültetések alig termettek valamit. Hibául rója fel burgonyamüvelésünknél a sok helyen szokásos nagy sortávolságot, mert igy a föld nincs jól kihasználva és gyorsan is kiszárad. Mint mondá : Az ilyen széles sorokba a szél, a nap teljesen szaba­don fekszik belé és száritja az jinélkül is kevés nedvességet tartalmazó talajunkat. — »A sor távolságot ugy kell megállapítanunk hogy a sorok közé már a virágzás előtti he­tekben ne tudjunk belátni.« •Nálunk bevált sor- és növénytávolság általánosságban a homok talajokon 55 cm. sor és 45 cm. növény távolság. Vetőmagul a tyúktojás nagyságú gu­mókat ajánlja. Ennél kisebbet vetni nem sza­bad. Szavai szerint: »Ap«ó, diónyi gumók nak az ültetése mindenképpen elitélendő, még ha 2—3 gumót tennénk is egy fészekbe, mert ezek az apró gumók, a legjobb esetben éretlenek, fejletlenek és többnyire betegek, s azért a belőlük származó termés is csak silány és minimális lehet. Nem tanácsos a nagy burgonyát ketté vágni s igy elültetni, mert az ilyen gumót a talajban lévő betegségokozó gombák köny. nyen megtámadják. Mint mondá : »Németor­szág 1916. évi lehető legrosszabb burgonya termését a vető gumó földarabolva való ülte­tésének tulajdonitja.« Ha mégis kettévágott gumókat kénysze­rülnénk ültetni, a következőképen járjunk el: A nagy gumó kettévágása rendszerint kétféleképpen történhetik, ugy mint hosszá­ban vagy keresztben. Ha hosszában felezzük a gumót, akkor mindkét felét használhatjuk ültetésre, ha azonban keresztben végezzük a metszést, akkor rendszerint csak a gumó szemes (rügyes) felét ültethetjük el, míg a köldök felét takarmányozásra, vagy ipari fel­dolgozásra használhatjuk. A felvágott gu­mókat vetés előtt 3—4 napig (száraz faha­muban, vagy száraz homokban, esetleg a nél­kül is száraz, hűvös helyen letakartan) állani kell hagynunk, hogy a vágási felületen vé­kony • pararéteg (seb var) képződhessen, s igy a talajban lévő betegségokozó gombák behatolásának gátat vessünk. Ha vetőmagul tyúk tojás nagyságú gu­mókat használunk, az esetben magyar hol­dankint 8—9 mázsát vessünk el. Az itt elmondottakon kivül fontos még az is, hogy a burgonya alá a földet ne íavasz­szal, hanem ősszel szántsuk meg. Tavasszal csak grubberrel és boronával porhanyitsuk. Ha igy járunk el, akkor a tél folyamán elrak­tározott nedvességet a talajban megőrizzük és lehetővé tesszük, hogy a fiatal gyenge növény gyors fejlődésnek induljon. — Ügyeljünk a cséplé'i szerződések m edkö'feénél' a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja az érdekelt gazdatársada­lom figyelmét,, hogy a cséplési szerződési csak olyan géptulajdonoSjS,,! kössön,, aki­nek a cséplőgépje jókarbán és biztosan üzemképes állapotban van. Győződjön (•­hát minden gazda meg erről, mielőtt a cséplésre leszerződne és tegye megfontolás tárgyává azt, hogy ha a jó cséplőgép ta­lán valami kevéssel magasabb percentért vállalja is a cséplést,, még mindig olcsóbb munkát végez,, mint az alacsonyabb per­centért cséplő rossz gép, mivel jókarbán levő géppel cséplés esetén sokkal kevesebb a cséplési szemveszteség. A rossz gép­pel cséplés esetén szemtermésünk 5—10 százaléka kerül a kazlakba és lesz a mada­rak kész prédájává, vagy kicsírázik és ugy pusztul el. Már pedig ha valuh.,,, ugy épen hazánk jelenlegi gazdasági helyzeté­ben rendkívül fontos az„ hogy minden szem mag,, amit az áldott anyaföld terein, a magtárba kerüljön es igv újra a mezőgaz dasági termelés szolgálatába legyen ál­litható. Többtermelésről pedig mindad­dig nem beszélhetünk, amig el nem érjük azt,, hogy termésünket lehetőleg az utolsó szemig megmentjük a pusztulástól,, igy cséplés esetén a kazlaké., kerüléstől. — A' Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a cséplési idény alatt repülő bizottságával ellenőriztetni "fogja a gépek működését,, ily módon is szolgálni óhajtván a gazdaérde­keket. Ha azután meggyőződik a Kamara, liogy jelentős veszteségek lesznek,, módját fogja találni e bajok elhárításának. A ka­mara egyébként már most is felirt a kor­mányhoz és törvényes rendelkezéseket sürget e súlyos szemveszteségek kíhári­tása érdekében. * • i A Ny ét ve és « Nyék.-se nagyszerű húsvéti programmja. A Pestszentlőrinci AC, Kő­zépmagyar ország bajnokcsapata Ny'regyhé. zán. El kell ismernünk, hogy Nyíregyháza futballcsapatainak vezetőségei mindenkor igyekeztek azon, hogy közönségeiknek, bár­milyen anyagi áldozatok, árán is, olyan sportélvezetet biztosítsanak, amellyel a mai nehéz gazdasági viszonyok közt kevés vi­déki egylet kedveskedhet közönségének. — Amikor tehát a Nyetve és a Nykise vezető­ségének sikerült a húsvéti ünnepekre Közép­magyarország tavalyi bajnokcsapatát, a Pestszentlőrinci AC-ot biztosítani, nem iiad vissza semmiféle áldozatoktól é; költségek­től, egyedül a közönség érdekét tartva szem előtt, evvel csak arra törekedett, hogy a húsvéti mérkőzések szép sportot hozzanak. A Pestszentlőrinci AC-ot nem kell a nyíregyházi sportközönségnek bemutatni, hisz két évvel ezelőtt ugyancsak ez a csapat töl­tötte be a húsvéti sportprogrammot, általános szimpátiát keltve igazi sportszerű magatar­tásával, fair és amellett kitűnő játékával. A csapat az idén is előkelő helyezést foglai el a középmagyarországi kerület futballbajnok­ságában, amennyiben jelenleg a második he­lyen áll, de megvan rá a reménye, hogy megismétli tavalyi bravúrját. A Pestszentlőrinci AC első napon, húsvét vasárnapján a Nyelvével fog játsza­ni. A mérkőzés különös érdekességgel bir, mert két évvel ezelőtt a Nyetve a legna­gyobb meglepetésre és talán fennállása óta egyik legjobb játékával l:0-ra győ­zött és előreláthatólag ennek a győzelem­nek realitását most is igyekezni fog be­bizonyítani. Pestszentlőrinc azóta min­dent elkövetett, hogy revánsot vegyen, de ez csak most történhet meg és reméljük, hogy ez a reváns nem fog a nyíregyházi színekre szégyent hozni. Húsvét másodnapján a Nykise lesz a vendégcsapat ellenfele. Itt már inkább a Nykise tartozik revánssai,. mert a két év előtti csapata 9:0 arányú megsemmisítő vereséget szenvedet a pestszentlőrinciek­lől. ígaz, hogy azóta már n agyott válto­zott a helyzet, mert az akkor még másod­osztályú Törekvés név alatt szereplő csa­pat,, most már fejlődőképes erős szervezett csapattá fejlődött ki,, ugy, hogy abban biztosak lehetünk, hogy kellemetlen meg­lepetésektől itt sem tarthatunk. A vasárnapi mérkőzés előtt törpecsa­patok játszanak, míg hétfőn a Nyetve ki­váló ifjúsági csapatának,, Debrecen ifjúsá­gi bajnokcsapata a Dmtk lesz az ellenfele. A Nyetve és Dmtk ifjúsági csapatain ak mérkőzése el fogja dönteni, hogy melyik a Jkeleti kerület legjobb ifjúsági csapata. A jobb Lechnikáju Nyetve ifjak győzelmét várjuk. ' Láthatjuk tehát,, hogy Nyíregyháza húsvéti programmja meg fogja érdemelni a közönség érdeklődését és hogy az előre­láthatólag magas nívójú mérkőzések re~ kord közönséget fognak kivonzani. A keleti kernel ezúton tudatja az ér­dekeltekkel,, hogy a biróvizsga húsvét va­sárnapján és hétfőjén Ivanovics Mihály és Kiss Menyhért fővárosi kiküldöttek, ve­zetésével lesz megtartva,, vasárnap dél­előtt az elméleti,, hétfőn a gyakorlati. A­vízsgadij személyenkint 100000 K. A vizs­gázni óhajtók Káldy vagy Kerekes kerü­leti funkcionáriusoknál jelentkezhetnek. Fridericus Kex a Diadal Mozgóba Jön! Jö«! Róma hiies ku;tizán:a, a Csókok Császárnője: MESSALINA 8S3E

Next

/
Thumbnails
Contents