Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

JXiűüilCEiL 1924. április 20 Messalina Bemutatja az Apolló csütörtöktől vasárnapig. Most, amidőn közeledni látjuk a napo­kat a legnagyobb s legdrágább filmre, mely városunkba jön, érdemesnek találtuk, hogy ezen nem mindennapos eseménnyel bőveb­ben foglalkozzunk. Valóban a világ legna­gyobb filmje, mert a témája egymagában is oly nagyszerű, hogy ez meglepetésszerüen Nis csak jóval kecsegtet. Egy szép rabszolga­lány és rabszolgafiú szerelmét viszi vászon­ra, de a daliás, szép fiúra a fejedelem asz­szonya is szemet vetett. Ezen pár sorral már elárultuk, hogy a meséje a filmnek nem mindennapos, s most még betetőzi a film értékét a gladiátorok harca, birok verseny, kocsi verseny s mindmegannyi meglepetés. Bátran mondhatjuk, hogy ezen koloszáiis filmnek óriási sikere el nem maradhat. Külön kell megemlékeznünk, hogy a legdrágább filmek egyike s csakis nagyobb városok mozijai tudták eddig műsorra tűz­ni, s igy az Apolló igazgatósága négy nap­r vette a szenzációt annál is inkább, mert reprizelni a filmmel nem lehet, mert a fil­net májusban a római Gines filmgyár a budapesti képviselőtől vissza kérte. A két részből álló terjedelmes film elő- j auásai hétköznap pontosan fél 5, fél 7 és j fel Q órakor és vasárnap fél 3, fél 5, fél 7, j és fél 9 órakor kezdődnek. A régi megyebáiok reneszansza Nyirbaktán. A' nyirbaktai társaskör tennisz szak­osztálya elmélkedvén a régiekről,, elha­tározta,, hogy a hajdani megyebálok min­tájára bált rendez. Tudniillik, hogy a 17., 18.,, 19-ik században országszerte hires jvuolt Nyír bak! a az ott rendezett bálokról és az ott megjelentek valósággal pompa .számba menő ruházatáról. Ma, sajnos, még a leggazdagabb emberek sincsenek abban a helyzetben, hogy olyan fényűzés­sel öltözködjenek,, mint ezt a régiek tették, j s éppen ezért a rendezőség is ugy határo­zott, hogy főleg olyan irányban fejti ki munkáját, hogy az ezeréves ősj vármegye képviselőin kivűl azokat az uri családo- I kat gyűjti össze 24 órára, kiknek ősei ta­núi voltak a régi dicsőségnek,, másrészt pe­dig,, akik szellemi szépségük és pompájuk ragyogtalásával igyekeztek lendíteni cson­ka országunk szomorú helyzetén. Az előkészületekből itélve az április hó 26-án rendezendő táncmulatság in­kább találkozó lesz s; őszintén szólva mi is örülnénk, ha ez a találkozó egy feukóL tebb, nemesebb, az egész vármegyére ki­terjedő társadalmi akció olyan magva len­ne, amelyből kisarjad a társadalmi béllé, a régi Magyarország békés társadalmi éle­tének minden viharral és minden féreggel szemben dacoló, büszke tölgye. Feltűnő elegaasj fér fi cipők érke^fekl Szürke antilop, lakk és bagaria félcipők minden szinben Francia magas betétes és Chewreaux mi­nőségekben legújabb formákban Hungária Cipőáruimba Nyirpgháza, Z-inyi Ilona-utca 5. szára. Telefon: 195 Szaíhmári Mester Géza verseskönyve. Igazgyöngyök. Lázár István, a Petőfi Társaság tagja •ezzel vezeti be az előttem fekvő verseskötet­hez irt előszavát: »Magasba röppenő sasfiók^. Aláirom. Az álmok, képek, dus impresz­sziók fiatal poétájával állok szemben, aki alanyi költészetének bűbájos szólamaival be­szél hozzám és érzem, amint még nem egé­szen edzett szárnyaival nemcsak maga ki­ván repülni, hanem ragadni akar engem is az ő magasabb eszményi világába, oda, ahol a dal, a nóta örök hazája van. Meg tud fogni, le tud kötni és fel tud emelni. A képek, az impressziók olyan erővel ru­dulnak lelkére, hogy azokkal még nem tud egészen megbirkózni, de már fel tudja kel­teni bennem azt az érzést, ami minden hiva­tott irónak sajátsága, hogy igen : ezeket már én is átéltem, a lelkem tudat alatti kiérzésé­vel magam is sejtettem, de nem tudtam kife­jezésre juttatni s most amikor tőle olvasom, már rokonnak érzem magamat vele, aki az én érzéseimnek, szunnyadó sejtéseimnek tol­mácsolója, lelki barátom. Alapvonása a tiszta idealizmus. Eszmé­nyíti szerelmeit, hitveséhez való kapcsolatát, a haza sorsáért rajongó és bánkódó érzéseit: — és nagy kár, hogy kötetének utolsó pár versével valószínűleg öntetszelgésből ciniku­sabb húrokat pendít és megzavarja vele en­nek a tiszta, emelkedett idealizmusnak üde légkörét. Azt hiszem, hogy ez csak olyan in­cselkedés, egy kis kokettirozás tőle a Sá­tánnal s annak birodalmával: anélkül,hogy maga is komolyan venné. Bizonnyal nem akar magának komolyabb cáfolata lenni. Maradjon meg csak ő abban az emel­kedett, tisztult légkörben, ami az ó igazi otthona s ahova fiatal sasszárnyai olyan bá­tor és fiatalos lendiiléssel ragadják. A formaérzéke még nem teljes. Itt-ott kiforratlan. De ez nem érinti költeményei­nek belső értékét, amelyeknek mindéniké­ben találunk valami újszerűt és egyénit. Ugy gondolom, hogy itt-ott fokozza ezt a forma­beli fogyatékosságot a szedés egy-két ér­telemzavaró hibája is, ami végeredményben mégis az ő rovására esik. Próbálkozik egy epikai költeménnyel is. Rövidlélegzetü kis történet, de ebben is alanyi marad. Az : aki folyton álmodik, múlt­ba és jövőbe tekint s igy énekel magáról egyik legszebb versében : Nem értenek az emberek engem, Ha kis szobámban itt ülök magam. Én úgyis messze, nagyon mersze járok... Érek ragyogó fényben, dus televényre Misztikus varázsa magával von. A mult kertjében bűbájos sellő Jövő ködébőt glóriákat fon .. .„ És érek giganti templomok elébe Szent borzalom : csak én vagyok jelen És mégis, mintha lágy zene szólna Pogány istenek játszanak velem ... És feloldódom a hangban, fényben Szertecsapongó kis parány gyanánt És élem a z élet mindent megtagadó Az álom mjndcntlátó változatát... Nem értenek a z emberek engem ... így. Így éli ő az élet álom-világát, amely ben bűbájos sellők, — »simulékony álmok«, fény-, szellem-hangok, — csipkerózsák, — paradicsomi kertek, ligetek veszik körül s ahová bennünket is át tud varázsolni, ha kezünkbe vesszük lelkének igazgyöngyeit s végiglapozzuk igaz-beszédü költeményeit. Lázár István magasba röppenő sasfiók­nak nevezte. Én szatmári Mester Gézát a nyíregyházi Mester-dalnoknak nevezem el s azt hiszem, hogy zengő pennájából még sok értékes és maradandó becsű dal fog szü­letni a mi nagy gyönyörűségünkre. Lapunk régi, kedves munkatársának be­cses kötetét a legmelegebben ajánlom olva­sóink figyelmébe. 5/15/ SZABÓ L Oosman^si feartonofei, delének, übertyk. •— Eredeti francia ÍJS~S;I»«ks5»síis!!* í gSfSaS»$ eponge k Cuwercot, Berberry és angol kosztüm zeflrek, ruhavá'znak. virágos szatinok, Krepp, maroquin és Unitas foulard­sslyraek nagy ^választékban érkeztek és legjalanyosabüan saererezhetók be 0! áruháziban, Nyíregyházán Sima I* duplasaéles sainas grenad n 52,590 K 5*3-4 A Nyíregyházi Kereskedők és Iparosok közgyűlése. Nyi-regyháza, április 19. Saját tudósi­tónktói. A Nykise fennállása óta első közgyűlé­sét f. hó 13-án tartotta meg Hoffer Berta­lan elnöklésével. Rolkó főtitkár tartalmas jelentésben számolt he az elmúlt év törté­netéről. Megemlékezik a jelentésében az egyesület vezetőségének igaz sportszere tet­től áthatott fáradhatatlan munkásságáról, mellyel sikerült a kezdet nehézségeit leküz­deni és a Nykisét a mai színvonalra emelni. Részletesen foglalkozik a jelentés az egyes szakosztályok működésével és további kitar­tásra buzdit. Az elnök megköszöni Rolkó főtitkárnak részletes, magas nivóju beszámo­lóját. Utána Neuvirth főpénztáros terjeszti elő a pénztári zárszámadást, melynek sivár eredményét a nehéz gazdasági viszonyokkal és a pályanélküliséggel okolta meg. A jelentés után Fleiner Lajos korelnök­vezetésével megejtették a tisztújítást. Ügy­vezető elnökké Hoffer Bertalant, ügyvezető alelnökké Smiják Istvánt, főtitkárnak Rol­kó Gézát, futball intézővé Schick Jenőt válasz­tották meg egyhangúlag. Megejtették a töb­bi választásokat is melyeket jövő számunk­ban fogú fik közölni. A választások után Hof­fer Bertalan szép szavak keretében veszi át az elnökséget. Programmjában a sport min­den ágának intenziv kultiválását és az ifjú­ság nevelését tűzte ki főcéljául és hogy mi­hamarabb egy modem sportteleppel rendeb­kezzen a Nykise. Ezen utóbbi cél elérésé­hez kéri a nyíregyházi kereskedő és iparos társadalom hathatós anyagi támogatását és reméli, hogy a mindén hazafias célért lelke­sedő iparosok és kereskedők át fogják érez­ni a pálya felépítésének szükségességét, ugy hogy a pálya munkálataival még a nyáron elkészülhetnek. Befejezésül lelkes szavakban mutatott rá a testnevelés szükségességére is hazafias céljára, mert csakis erősen edzett és sportfegyeíemme! nevelt ifjakkal állithat­juk vissza a boldog integer Magyarországot ? — Jön MESSALINA a világ L-gdrá. gáhb és legszebb Ilimje. — Harisnyák, keafySk, gyerm«k tri­kók és Sockerlik Óriási választékban kap­hatók Fodor Ferene és Társai eégnél. — Zrínyi lloua-u. S.

Next

/
Thumbnails
Contents