Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-02 / 52. szám

' március i. JftlMXlBtK. > IKIBÍ&' egyháza város volt nemzetgyűlési képviselője megvált a pénzügyminiszteri állástól. Kállay Tibor volt pénzügyminiszter városunk ügyeivel mindig szeretettel foglalkozott és a legnehezebb időben nagy; segítségünkre volt. Eltávozása alkalmával illő, hogy Nyíregyháza város osztatlan szeretetéről,, törhetetlen ragaszkodásáról biztosítsa. Javasolja a volt pénzügyminiszter üdvözlését. A polgármester bejelentéséhez dr. Kováéit Elek szólt hozzá. Általában a miniszterek távozásáról szóló bejelentést nem szoktuk felszólalással glosszálni — mondotta rp\ Kovách Elek. Ebben az esetben kivételt kell tennie. A miniszteri hatalom megszűnésével rendesen közömbössé válnak a távozó kormányférfiak, 'Fokozottabb mértékben áll ez a legtöbb kormányzati ág betöltőjével szemben, akinek működése a legsúlyosabb feladatokkal van összekötve. Ha a pénzügyminiszteri állást uj ember foglalja el, olyan reményt fűznek hozzá,, amelyet nem is lehet teljesíteni. Mindem távozó pénzügyminiszternek csalhatatlan kritikusai vannak, akik pontosan meg tudják utólag állapítani, hogy mit nem tett és amit akart, miért nem sikerült. Általános emberi dolog, hogy a lefolyt események után kritizálnak, de Magyarország pénzügyminiszteréről utólag is nehéz olyan elfogulatlan kritikát gyakorolni,, hogy az minden tekintetben megállja a helyét. Azért emeljük ki Kállay Tibor clr.-t a távozó pénzügyminiszterek közül, meri velünk sajátos viszonyban áll. Ismertük egyéniség? nagy értékeit, meleg érdeklődését, szeretetét, Nyíregyháza városához és ennek minden ügyéhez való ragaszkodását, szíves barátságát — talán ez fejezi ki leghelyesebben a közöttünk fennálló viszonyt — amelynek kifejezésre juttatásához az ő súlyos, ideget őrlő elfoglaltsága mellett is talált időt. A város képviselőtestülete részéről is kifejezésre kell, hogy. jusson, meg kell, hogy nyilvánuljon, mennyire vL szonozza az ő szeretetét, jóindulatát. Reméljük, hogy továbbra is megtartja szíves, meleg vonzalmát, amelyei mindig igaz hálával fogunk viszonozni. Dr. Kovách Elek szavait éljennel fogadta a képviselőtestület közgyűlése és egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hotíy dr. Kállay Tibor minisztert szeretetéről és törhetetlen ragaszkodásáról biztosítja. Egy intiTpelláció A város képviselőtestülete ezután a tárgysorozatra tért át. Kimondották, hogy az üzemi hivatalt részvénytársasággá alakítják, ugy, hogy a város hgyen a részvényes. Az iskolafenntartó egyházakat a város 28 millióval támogatja, melj; összeget a tanítói létszámnak megfelelően osztják meg. Elfogadták általánosság ban és részleteiben a három milliárdos költségvetést, elhatározták a büdszentmihályi úthoz 33 vaggon búzával való hozzájárulást. A Vitézi Szék kérelmét, hogy a város a vitézi telket kapott vitézeket 1Q métermázsa értékű segéllyel támogassa, nem teljesítették. E tárggyal kapcsolatban szólásra emelkedett Mattavovszki Istváij dr. aki a Nyíregyházán látogatást tevő kir. hercegek iránt érzett legmelyebb tisztelet hangsúlyozása mellett szóvá tette, hogy a Vitézi Szék bálján a város polgármestere és az államrendőrség nyíregyházi képviselője nem kapott helyet a kir. hercegek asztalánál. Ebben a mellőzésben a város polgárságának súlyos sérelmét látja és kérdést intéz dr. Bencs Kálmán polgármesterhezz, kapott-e a város polgársága elégtételt s felhívja, hogy a jövőben rezerváltabban viselkedjék házigazdái szí. vesség, vendégszeretet tekinteteben. Dr. Bencs Kálmán polgármester válaszában kijelenti, hogy a sérelem valóban megtörtént s ő ezt a polgárság megsértésének látva, be is jelentette a főispánnak és alispánnak. A bál napján kijelentette, hogy ha a város polgármestere részére nem fognak megfelelő helyet biztosítani, eltávozik az estről, amit meg is telt. Bejelenti azonban, hogy másnap feljött hozzá Vitéz revisnyei Reviczky László tábornok, a Vitézi Szék kapitánya és a sérelemért a Vitézi Szék nevében bocsátatot kért tőle, illetve a város polgárságának egyetemétől, ő maga a bál előtti napon látta, hogy dr. Bencs Kálmán polgármesternek megfelelő helye volt, a sajnálatos félreértés későbben történt. Az elégtételt tehát teljes mértékben megkapta. A iárgyhoz még dr. Krómy Károly szólalt fel és annak hangsúlyozása után hogy Nyíregyházán eddig a legválságosabb napokban is példás egyetértés, nyugalom volt, arra kéri a város polgármesterét, hogy tartsa távol magát minden olyan reprezentálástól, mozgalomtól, a mely alkalmas volna arra, hogy éket verjen a polgárság közé. Dr. Bencs Kálmán kijelentette, hogy a kir. hercegek látogatása a Vitézi Széknek és a bálnak szólott és fogadása, kalauzolása csupán udvariassági tény volt. Ezzel a vitézi bálra vonatkozó interpelláció ügye lezárult s a közgyűlés nyugodtan tárgyalt tovább. „Nyíregyháza városának elismerő szavait buzdításnak veszem". Apponyi Albert gróf levele Nyíregyháza, március 1. A Nyirvidék tudósítójától. i Megírta a Nyirvidék, hogy a város • képviselőtestülete dr. Kovách Elek kir. közjegyző képviselőtestületi tag lendületes és mély hatást keltő beszédben előterjesztett indítványára egyhangú lelkesedés- j sel elhatározta, hogy nemzetünk büszkeségét, Apponyi Albert grófot Amerikában kifejtett propagativ munkássága alkalmából üdvözli. A város egész lakossága élénk a város polgármesteréhez. megelégedéssel, veleérzéssel vett tudomást dr. Kovách Elek indítványáról és a képviselőtestület határozatáról, amelyet dr Bencs Kálmán kormány fő tanácsos polgármester nyomban megküldött Apponyi Albert grófnak. Apponyi gróf a képviselőtestület üdvözlésére dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsoshoz irt levelében válaszolt. — 'Jf nagyhatású, bölcs szavakat mély figyelemmel hallgatta és lelkesen éljenezte meg jónak, szépnek, szükségednek látja. 'Kiáii, A költő egyedül.) Aztán fölzeng ajkán a j Lélek magáraeszmélésének himnusza. (Fel- j támadás, Köszönöm a nyomort.) Innentől fogva sorban azonos a két f költő világnézete, bár Juhász lírája állandóan j derűsebb, életteljesebb, érzékibb. Az ellenséges tömeg iránt ő is haragot • (Mindenki ellen), vagy gúnyos megvetést í érez (Törpék a hold alatt). Ez sem elgondo- f lás azonban nála, hanem eleven ugylátszik, főkép szerelmi - élményekből sarjadt. \ Majd, élettársát megtalálva, egyre harmó- « nikusabbá válik, hogy végül, a beteljesedés- 3 kör előiöveljen szivéből a tévelygők iránti szeretet (Ránk tekintsen a föld) és szánalom í (Szerelmesek utja). Az élet-igenlő keresz- 5 tyénség egyensúlyozott öröme süt ki A hold j derűjéből s teljes diadalt ül a letiport anya- j gon Ga .dag szegények- c. költeménye, míg az J Elünk tovább c. a földi élet értékéről tesz vallást. Minden alkotása mély átélésből fakad és egységes szemléleti módról tanúskodik. A kristályosan egyszerű előadásmódtól a bonyolultan választékos stílig minden megtalálható ugyan nála, de e sokféle hangnemből ugyanaz az egyéniség dalol felénk. Buján •eiőtoluló képei néha inkább fátyolozzák, a ' helyett, hogy* világosabbá tennék az alapérzését. De hozzáértőknek öröm ez a bőven patakzó gazdaság, melyből könnyebb fajsúlyú költők hatszor ennyi poémát szereltek volna föl. Juhász Géza őszintén tárja elő magát és kora vívódásait. Benne él az időben s azt akarja, hogy költészete tükrében megmutassa kortársainak szomorú arcukat, de egyúttal módot is jelöl nekik a Szabadulás felé. Mély átélésből fakadt »magyar« versei is vannak, egészen más irányúak, mint Ady hazafias költészete, akinek lenyűgöző hatásától, ugy tetszik, már teljesen függetlenítette magát. Objektív hajlama talán el is tereli majd a lírától más területek felé. Legújabb diadala, melyet egy drámai müvévef aratott, ezt a sejtésünket látszik igazolni. De "két ég elen, hogy a lira terén is tiszta művészi törekvések irányítják s mondanivalóit mindig egyénien tudja formába önteni. IV. A két költő. Nem vállalkozhatunk rá, hogy a két költőről végleges Ítéletet mondjunk. Pályájuk kezdetén állnak, s jelen kötetüket bizonyára alkotásaik egész sora követi majd. Rangsorba illesztésük elhamarkodottság volna. Célunk csak az volt, hogy rá mutassunk költői sajátságaikra s kiemeljük ama vonásokat, melyekből eredetiségük megállapít- i ható. Még csak az az elkerülhetetlen föladat háramlik ránk, hogy összegezzük s mintegy szembeállítsuk, amit föntebb külön-külön kifejtettünk alkotásaikról. Gulyás Pál szubjektív, romantikus, fo>marepesztő. Főereje a képzelet szabacf szárnyalása. Bizwnyos földöntúli, elvont miszticizmus, sőt aszketizmus jellemzi. Modora közvetlen, egyszerű. Mindenre kész egyénisége "bélyegét nyomja rá : a változatlan Létezés költője. Juhász Géza tárgyilagos: a világot mennél teljesebben iparkodik magába oivasztaní. Klasszikus. Pontos megfigyelő, mindig reális talajon áll s plasztikusan fest. Nyelve színes, gazdag. Előadása többnyire egyenletes, n emelkedett, ünnepélyes. Legfontosabb dimmenziója az idő. Szemléleti alapja a Levés. Gulyás költészete szubjektív képzektlira, juhász Gézáé objektív reálizmus. Mondanivalóik a mának szólnak, azoknak, akik figyelnek, gondolkoznak és mindenek fölött : érezni képesek. Akiknek érzésvilága megcsökönyösödött a múltban, akiknek lelki életét a halottak kormányozzák, hiába van szemük a látásra, e két testvér gálya futása láthatatlan marad előttük. Dr. Katona Miidós. béke galambjai péntek szombat és vasárnap a Városi Színház Mozgóban. ~