Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-11 / 59. szám

1954 március 11. J^föfHinnÉE. tés szelleme ? S a nagyhanguakké lett itt is a tér, ahol eddig az erő, az ügyesség adott elsőbbségi jogot. Nem foglalkozom nevekkel — nincs szán dékom senkit megbántani, csak egy kelevényt akarok a sok közül kivágni, amikor e sorokat írom. Használni akarok a magyar sport ügyének akkor, amikor a keleti kerület ezen mindenütt megnyilvánuló belső harcát előtárom. Tűnjék el a két város közötti ellentét, vessen mindenki számot a magyar sport helyzetével s ha azután is ugy látja Debrecen, hogy saját clubunk az első mindenekelőtt, akkor induljon meg a harc, s szakadjunk el egymástól. A fejlődésnek ez lesz az egészséges utja. Nem fejezhetem be anélkül, hogy egy dolgot, — ami személyi ugyan — Jet ne említsek. Mindenki tisztviselő, tanácstag a keleti kerület debreceni egyesületeiből, — talán még a pályafelügyelők is, — de a Nyelvének országos hirü sport embere, elnöke, a sportért s nem egyletéért sokat iáldozó Dr. Krómy Károly .akinek a magyar sport érdekében kifejtett munkásságát az O. T. T. elnöke is megköszönte, aki mindig a magyar sportot, az uj életerős ifjúságot nevelő sportot támogatta tettei", 'Szóval, anyagiakkal, ez a férfiú a keleti kerület egyik jelentéktelen — csak cimért létező — bizottságának lett a tagja. De hisz a mellőzésnek hosszú sorát Írhatnám le. Hol van Smiják István ? Hoffer Bertalan ? Hol van — itt nem személyt jelölök — a Nytve intézője ? vagy a NyKISE-é. Vagy talán minálunk nincs már sportember ? Ez csak Debrecen szabadalma ? Ott már csecsemők sportférfiakként jönnek a világra s egyenesen tanácstagok lesznek ? Nem tudom mi volt az oka a mellőzésnek ? Talán a szabolcsi sport emberei nem vehetnek részt a kerületi életben ? De hogy is kívánhatja tőlük ezt a kerület, mikor mindenütt mellőzés éri a szabolcsi egyesülete^ ket. A rosszindulatról nem is szólva. Mi csak arra vagyunk jók, hogy a kerületi pénztár deficitjét egy Nyíregyházán rendezett mecscsel eltüntessük, hogy legyen miből ellenünk dolgozni a máskülönben üres pénztárral dolgozó Debreoennek. Mily balgák vagyunk ! Mondjuk fel a kerület rendezésében lefolyó meccseket! Rendezzen csak a kerület otthon mérkőzést s tegye zseöre a maga deficitjét s ne vigyen haza a nyíregyházi közönségtől 100.000 koronás (1923-ban) tiszta bevételt. Az anyagi kérdés azt hiszem jobb belátásra birja majd a keleti kerület korifeusait. Mielőtt befejezném — még egyet. Ugyancsak a Keletmagyarországi Sporthirlap közli a Birkózó kerület tisztikarát is. A birkózó sportot Nyiregyháza fejlesztette oda a keleti kerületben, ahol most van. Országos hirü Nyetve birkózók vannak. De mellőzni itt azt a sportembert, aki a keleti birkozósportot úgyszólván semmiből teremtette, ha más nem, hát udvariatlanság. De Dr. Szilágyi Jenőt az országosan ismert birkózó szakembert mellőzni — debreceni nagyságokért — talán túlságos localpatriotizmus. Igaz, hogy ismerve az ő álláspontját, bátran mondhatjuk, Debrecenből jövő ily megtiszteltetést el se fogadna. De talán mégis, udvariasságból azt hiszem elfért volna az ő neve is a tisztviselők hosszú listáján. Vannak érdemei, de igaz, nem debreceni s ez elég ok arra, hogy mellőzve legyen. Itt is a futball szövetségi rendszer divik. Ártalmára a keleti sportnak, de ártalmára a debreceni birkózó sportnak is. Minden kakas ur a maga szemétdombján ,mondja a példaszó, s Debrecen sportemberei a maguk elvakult clubfanatizmusától tényleg nem is látnak tul a maguk birodalmán, ők megelégszenek magukkal is. Boldog emberek, akik az események forgataga elől homokba dugják fejüket s összefogva a félelemtől a fejlődő szabolcsi sport robajos indulásától, abban találnak védekezési módot, ha kizárják Szabolcsot a sportéletből. Mi vár a keleti kerületre ily vezetés mellett ? A szabolcsi egyesületek rég tervezett elszakadása s a keletinél sokkal nívósabb északi kerülethez való csatlakozása siettetik-e az események által ? Ugy hiszem, hogy mi csak nyerhetünk vele. Most, amikor városunkban felépül amásdik pálya is, s tér fog nyilni a nemes vetélkedésre, amint sok mindenben rohamosan elhagyja Nyiregyháza a cívis várost, ugy fogja otthagyni Debrecen sportját, a most már ereje tudatára ébredt szabolcsi sport. Győzni fog az igazi sportemberek vállvetett munkája ! Szabolcs sportemberei nem félnek ez uj debreceni összefogástól. A szabolcsi sport halad a maga utján, ily kicsiny akadályok nem fogják megállítani útjában. Legyen bár Debrecené a kerület vezetése sport terén, nem érdemeket szereznek, de egyenesen kárára vanr\ak az egyetemes magyar sportnak. Qörömbey Péter a hajdani reformátusok pusztulásáról. Debrecenből jelentik : A Kálvinisták Templom-egyesülete a kollégium dísztermében hatásos estélyt rendezett. Dr. Balla Bertalan megnyitó beszéde és Kocsis János titkár buzgó imádsága után Qörömbey Péter nagykállói lelkipásztor olvasta fel alapos történelmi kutatáson felépített tanulmányát. A 1 nagytudásu lelkipásztor sorra ismertette, ; hogy Zemplén, Ung, JBereg, Szabolcs, Bihar ' és a régi Zaránd vármegyében a szatmári béke (1711) után hogyan tették tönkre a vi- ; rágzó magyar református egyházakat, hogyan kergették el a kincstári birtokokról és az idegeneknek adományozott telkekről a református híveket s telepitettek a helyökre svábokat, oroszokat, ruthéneket tótokat, rácokat és oláhokat. Ez az 1711-től 1790-ig tartó pusztítás eredményezte azt, hgy nemzetiséggel telt meg az Alföldnek az a része, amely addig magyaron kívül mást nem ismert. A hallgatóság lelkében önként alakult ki tanulságképen az a következtetés, hogy ahol a reformátusságot pusztították, ó'tt mindig a magyarság is pusztult. A kettő egymást támo gatva és erősítve épiti fel az uj Magyarországot. Az összejövetelt Kocsis János áhítatos imádkozása zárta be. • u: Az iparosok és kereskedők nagy gyűlése a kényszerkölcsőnelőleg kivetésénél tapasztalt aránytalanságok miatt. Nyíregyháza, március 10. Saját tudósitónktól. A nyíregyházi iparosok tegnap délelőtt 10 órakor nagy gyűlést tartottak a városháza dísztermében Pisszer János elnöklete alatt, a kényszerkölcsön kivetésénél tapasztalt aránytalanságok és igazságtalanságok miatt. A gyűlésen, amelyen a városháza nagyterme szűknek bizonyult, igen sok kereskedő jelent meg, miután a tapasztalt aránytalanságok őket is súlyosan érintik. A gyűlés megnyitása után Pisszer János ismertette az összejövetel célját, továbbá azt a memorandumot, amelyet a kényszerkölcsőnelőleg ügyében a debreceni ipari és kereskedelmi kamara a kormányhoz felterjesztett. A memorandum főbb pontjai a követke zők : 1. A jelenlegi kényszerkölcsőnelőleg szorzószáma maradjon meg véglegesnek, szóval több kényszerkölcsön ne legyen. 2. A kényszerkölcsön kivetésénél necsak a jövedelmet és vagyont, hanem más kereseti rétegeket is vegyenek figyelembe. 3. A kivetést progresszív arányban hajtsák végre. 4. Vonják bele a bankokat, meg a nagyipari vál lalatokat is, s az ezek mérlegeiben szereplő ingatlanok békebeli értékösszegét valorizálják, mert a mérleg igy hamis. 5. A fizetési határidőket apróbb részletekben szaporítsák, s a végleges befizetés határidejét későbbre tolják ki. 6. Akinek 500 aranykoronánál kisebb jövedelme van, mentesítsék a kényszerkölcsön alól. 7. A kényszerkölcsönkötvények lombardirozását tegyék lehetővé. Ezután felolvasta az ipartestületnek a pénzügyminiszterhez intézett memorandumának szövegét, majd javaslatot tett arra, hogy a főispánhoz és pénzügyigazgatóhoz egy-egy küldöttséget menesszenek. Ezután vita indult meg, amelynek során Weisz Manó azoknak az ipartelepeknek a súlyos helyzetét ecsetelte, amelyek a háború kitörése óta semmit nem invesztáltak, csak a gépeket koptatják, anyagraktáraikat élik fel, s a legmostohább viszonyok dacára is súlyos összeggel lettek megróva. Indítványozza, hogy necsak a főispánhoz és pénzügy igazgatóhoz, hanem a város képviselőjéhez Rakovszky Iván belügyminiszterhez is menesszenek egy monstre küldöttséget. Hoffmann Mihály hangsúlyozza, hogy kölcsönt csak olyantól lehet kérni, akinek van miből adnia. A vagyon 10 százalékát kellett volna kényszerkölcsönként behajtani s bizonyára senkisem zárkózott volna el attól, ha az ország megmentéséről van szó. Balla Antal sötét színekkel ecseteli az igazságtalan mértékben kivetett kényszerkölcsön következményeit. A kisipar pang, nincs munka, nincs kereset, nincs pénz, honnan fizesse be tehát az iparos a kényszerkölcsön első részletét ? Ha meg kölcsönt vesz fel bankból, súlyos kamatokat kell fizetni. így tehát el fogják árverezni életének egyetlen menedékvárát, a házát, vagy a bank, vagy a kincstár, s akkor ő el kell, hogy veszítse lelki egyensúlyát s nem állhat jót a következményekért. Füredi Sándor dr. a kereskedők nehéz helyzetét tolmácsolja és az adókivetés furcsaságaiból mutat be példát. Felszólalását követő élénk derültség jólesőleg hat a sok kesrgés okozta nyomott hangulatra. Pisszer János elnök ezután bezárja a vitát. Megválasztják a főispánhoz és pénzügy igazgatóhoz menesztendő küldöttségeket. A főispánhoz Pisszer János, a pénzügyigazgatóhoz Hoffmann Mihály vezeti a küldöttségeket. A pénzügyigazgató telefonon nyert értesítés szerint már nincs hivatalában, s igy a küldöttség ma délelőtt 11 órára halasztotta el látogatását. Meg kell állapitanunk, hogy a gyűlés szónokai mindnyájan megegyeztek abban, hogy az állam mai nehéz helyzetében a kényszerkölcsönt fizetni kell, csak a kivetés foly, március hó 12-én & Clcfc