Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-04 / 53. szám

J fflMUlüÉ K. \m márcies 4 Megszűnt a házadómentesség. 'A lakástermelés soha sem volt valami kedvelt területe a tőke elhelyezkedésének. Csak akkor, amikor a bérház épités ren L tabilitása felette állott a tőke más elhe­lyezkedésének rentabilitásán,, íncidentali­ter voltak időszakok,, amikor a lakásterme ítés t. i. á mások számára alkalmas lakások megépítése, a tőke müködéskörébe került, így keletkeztek az építési konjunktúrák,, a melyek periodikusak voltak, de soha sem volt az tapasztalható, hogy évtizedekre terjedőleg állandó és egyöntetű* tehát folytonos és egyenletes lakástermelés volt volna tapasztalható. Hogy az építési kedv kitörésének ezek az időszakai elnyujttassanak a régi ma­gyar törvényhozás, állandó érvényű ház­adómentességgel,, amelynek az uj épüle­tekre meghatározóit időtartama volt, igyekezett az építő kedvet fokozni, a la­kástermelést előmozdítani. Erre az u. n. ideiglenes adómentességre s,zükség| volt, mert hiszen kalkuláció dolgává vált, hogy milyen rentabilitás lehetett biztositható,, a felépíteni tervezett ingatlanságnál. Ezt a régi,, ideiglenes házadómentessé­get, melyet még hosszabb időre is kiterje­dő mentességek, egyes különlegesebb ese­tekre biztositottan, tarkítottak, áz 1922. évi XXII. t. c. oda módosította, hogy a házadómentességeket, külön törvényes rendelkezésekhez kötötte. E nézőpontból és a lakásínség szempontjából jelentős törvény volt, az 1924. évi január 31-ig ér­vényben állott 1921- évi LI. t. c.„ amely az •emiitett időpontokig lakható állapotba he­lyezett épületekre,, a 30 éves házadómentes séget és a néhány pótadót kivéve, a köz­ségi pótadómentességet is biztosította. — Ez a törvény' azonban automatikusan megszűnt, a beime rejlő hatásos intézkedé. sek megszűnése következtében. Ezt kö­vette égy ujabb törvény, a lakásépítési kü­lön tevékenység előmozdítására, amely a házadómentességet ahhoz a feltételhez kö­tötte, hogy Aaz építtető, a 1. k. t.-ben részt vesz és a termelt lakások felét,, a L. Á. B. ill. a lakásügyi hatóságok rendelkezésé­re bocsátja és egyéb tekintetekben is, tel­jesíti azokat a feltételeket, amelyeket a törvény előir. i Olyan törvényes rendelkezés ma te­hát nincsen, aminő a régi volt, hogy a házadómentesség az uj épületet minden külön teketória nélkül is megilleti, ha a puszta tény, hogy uj ház épült, az illeté­kes pénzügyi hatóságnak bejelenttelik. Mondhatjuk tehát, liog}' a házadó­mentesség megszűnt. Mert a 1. k. t. kere­tébe nem mindenki kíván belehelyezked­ni, annyival is inkább, mert azok, akik ezt megkisérelték, sem dicsekedhetnek valami nagy eredni énriyel. Talán mondani sem kell, hogy ennek az állapotnak meg van a maga hátulütője. Megszűnt, az építésre némileg métgis serkentő adómentességnek hatóereje. Aki akkor, amikor házépítésre határozza el magát, tőkéje elhelyezésének rentabilitását is számba vesszi, mindenesetre számol az­zal a körülménnyé], hogy az első tiz esztendőben a házadót, a kölcsönvett épí­tési tőke erőteljesebb törlesztésére hasz­nálhatja fel és így, a tíz esztendő elmu\­távat kisebb teherrel kénytelen küzdeni. — szerényebb eszközök felhasználásával épült házaknál ez a mogtakarítás jelen­tős A rolt. Módot nyújtott sokaknak, külö­nösen kisebb lakóházak megépítésére és azoknak esetleg értékesítésére. így épült meg Nyíregyházán például az Erkertek i területe, de a Bujtos nagyrésze is. Addl^ lakatlan területek lakottakká[válfak, a vá- | rosfejlesztés lehetősége meg volt. Ezzel szemben ma már, csupán az j nyerhet házadómentességet, aki a lakás­építési külön tevékenységben vesz részt, 5 vagy az, aki építményére a L. Á. B.utján, az eme tevékenységbe való besorozásra, az engedélyt megszerzi a pénzügyminisz­tertől. Hogy ez hosszadalmas és nem mindenkor biztos eredményű eljárás, azt az eddigi gyakorlat igjazolja. D, hogy a fővároson kivüli építkezésekre eddig még eredménytelen kísérlet volt, azt vi­szont a tapasztalat már eddig is igazolta Ilyen körülmények között, nem sok a remény, arra, hogy a lakások valami el­fogadható tempóban szaporodhatnak. — Éppen ezért a törvényhozásnak sürgős feladatát, kell, högy tegye, a házadómen­tességek régi formájának mielőbbi helyre­állítása. Általános érdek, hogy megszűnjék a lakásínség. Emellett közérdek az is, hogy lakástermelés már csak azért is megin­duljon, hogy a legtöbb munkáskezet fog­lalkoztató és keresethez juttató építőipar lábraállitásával, a gazdásig élet ujbóí erős lüktető erőt nyerjen, amely szinte mond­hatni, egyik alapfeltétele, 'a kedvezőbb közgazdasági viszonyok életrehivásának, a kereskedelmi élet kifejlesztésének, az in­gatlanban konzerválódni hivatott tőkék stabilizálásának és az ezúton régebben ki­fejezésre jutott takarékosság megkezdésé­nek. Písszsr János. Ezer ember vett részt az országos vetőburgonya vásáron és burgonyakiállitáson a vármegyeháza dísztermében. A Gazdasági Egyesület é% a Hezőgazdasági Knmara akciója nagy siker­rel járí. — Seta a kiálltukon. Nyíregyháza, március 3. A Nyirvidék tudósítójától. Az első országos vetőburgonya vásár és kiállítás a gazdaközönség figyelmét Nyíregyházára irányította, ahol a várme­gyeháza dísztermében az eredetileg két napra tervezett nagysikerű kiáliilást egy nappal meg kellett hosszabbitani. Több mint ezer ember vett részt a kitűnően rendezett nagymértékben tanulságos és impulzív erejű kiállításon, amellyel a fá­radhatatlan szervezők, Szalánczy Berta­lan gazdasági főtanácsos, a Szabolcsvár­megyei Gazdasági Egyesület elnöke, Bácz Lajos dr. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara igazgatója, Hoífer Bertáin a Gaz­dasági Egyesület kereskedelmi irodájának igazgatója elérték a kitűzött célt,, a terme­lők figyelmének felkeltését a nemesitelt vetőburgonya iránt és annak igazolását, hogy Szabolcsvármegyében több kitűnő vásárlási forrás áll a burgonyatermelő gazdák szolgálatára és jg]y a legtökélete­sebben nemesitett vetőburgonyakészletü­ket a vármegye területén belül is be tud­ják szerezni. A kiállítás anyaga magas színvonalon mutatta be a vármegye terü­letének számos helyén folyó intenzív,, tu­dományos alapvetéssel végzett nemesített vetőburgonyatermelést, amelynek terén különösen Eszenyi Jenő tornyospálcai birtokos nagyszabású telepe keltett feltű­nést és általános elismerést. Nagy gyönyö­rűséggel jártuk be a kiállítást, amely kül­ső megformálás tekintetében is vonzó ké­pet nyújt. A vármegye diszes termét Mi­kecz István alispán a gazdasági kérdések iránt mindenkor tanúsított lelkes támoga­tással bocsátotta a Gazdasági Egyesület rendelkezésére s ezzel máris diszes, elő­kelő keretet nyert a kiállítás. A vármegye életének középpontjában, ahol a megye­gyűléseken a megye életsorsáról van szó, most Szabolcs kincse, a szabolcsi bur­gonya kapott előkelő helyet, mintegy annak hangsúlyozásaként, hogy a várme­gye gazdasági életének egyik legjelentő­sebb tényezője a burgonya. A kiállításon elhelyezeti asztalokat a Városi Üzemi Hi­vatal által átengedett virágok és pálmák! ékesítették. A teremben mindenütt fi­gyelmeztető sorokat, tanulságos szenten­ciákat olvashat a gazda s a látottakból két jelentős elvet szűr le mindenki, aki csak a kiállításon részt vett. Az egyik az, hogy a burgonyatermelés elsatnyul, ha nem megbízható nemesítő telepről vásá­rolt vetőburgonyát használunk, a másik pedig az, hogy a burgonyát számos beteg­ség fenyegeti, amely ellen védelmeznie kell a gazdának s amelynek ügyében a Tiszántúli Kamara, illetve a Növényélet ós Kórtani intézet minden gazdának l'elvi­s lágositásul szolgál. Séta a kiállításon j Tegyünk sétát a nyíregyházi országos ; vetőburgonya kiállításon. Hoffer Berta­i lan és Csanády Béla gazdasági szaktanár a Gazdasági Egyesület titkára szíves kész­séggel nyújtanak felvilágosítást. A kiállí­táson résztvevők a következőkben csopor­tosíthatók. Az első csoportba tartoznak a burgonya termelést, nemesítést állami felügyelettel,, támogatással vagy vezetéssel szolgáló intézmények, ilyenek a Növény­i élet és Kórtani állomás, a Burgonyaterme, j lési Hivatal, a gödöllői burgonyatermelés! telep. A második csoportba tartoznak a kereskedők és gyárak, a harmadikba a nagy és kisgazda termelők. Mi nem cso­portonkint vagy értékelési sorrendben, ha nem á sétán látottak sorrendjében számo­lunk be a kiállításról. Schönwalít Lipól kollekciói A bejárattól jobbra Sehönvvald Lipót budapesti burgonya és. gépkereskedőnek az ország egyik leiglnagyobb burgonya­kereskedőjének kiállítása vau. Egyik hatal mas pillére a kiállításnak. Annak a keres kedőnek igazán követendő lipusa, aki nemcsak üzleteket köt„ vesz elad, hanem az áruismeret terén tudományos készült­séggel kutató munkát végtez és a burgo­nyatermelés világszerte felmerülő prob­lémáinak minden vonatkozásban tökéle­tes ismerője. Az ő kiállítása a laikust is értékes ismeretekre tanítja- Grafikonjai, szines képei, fényképfelvételei, értékes preperátumai, ipari kollekciói burgonya példányai felölelik a burgonya termelésé­nek, betegségeinek, ipari feldolgozásának forgalomba hozatalának összes problé­máit. Egyik grafikonjáról leolvassuk a magyar burgonyaexport és import adataik Megtudjuk, liogy az 1912—13. (gazdasági év­ben 68755 mázsa importtal szemben 953.679 mázsa exportunk volt, inig az 1922—23. évben 139.935 mázsa importált burgonyával szemben mindössze 10.289 mázsa exportot mutathatunk fel. Egy má­Steinach tanár tudományos kutatásairól készölt eredeti filmfelvétel 6 fnlvonásban a megifjitas problémájáról. A filmet csakis feiuőitek nézhetik meg, meg pedig március 8-áa és 4 én, hét őn és kedden 7 órai kezdettel küiOn a nők és 9 órai kezdettel kü ön a térliak a Diadal Mozgóban. \

Next

/
Thumbnails
Contents