Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-04 / 53. szám

J

fflMUlüÉ

K. \m márcies 4 Megszűnt a házadómentesség. 'A lakástermelés soha sem volt valami kedvelt területe a tőke elhelyezkedésének. Csak akkor, amikor a bérház épités ren

L tabilitása felette állott a tőke más elhelyezkedésének rentabilitásán,, íncidentaliter voltak időszakok,, amikor a lakásterme ítés t. i. á mások számára alkalmas lakások megépítése, a tőke müködéskörébe került, így keletkeztek az építési konjunktúrák,, a melyek periodikusak voltak, de soha sem volt az tapasztalható, hogy évtizedekre terjedőleg állandó és egyöntetű* tehát folytonos és egyenletes lakástermelés volt volna tapasztalható. Hogy az építési kedv kitörésének ezek az időszakai elnyujttassanak a régi magyar törvényhozás, állandó érvényű házadómentességgel,, amelynek az uj épületekre meghatározóit időtartama volt, igyekezett az építő kedvet fokozni, a lakástermelést előmozdítani. Erre az u. n. ideiglenes adómentességre s,zükség| volt, mert hiszen kalkuláció dolgává vált, hogy milyen rentabilitás lehetett biztositható,, a felépíteni tervezett ingatlanságnál. Ezt a régi,, ideiglenes házadómentességet, melyet még hosszabb időre is kiterjedő mentességek, egyes különlegesebb esetekre biztositottan, tarkítottak, áz 1922. évi XXII. t. c. oda módosította, hogy a házadómentességeket, külön törvényes rendelkezésekhez kötötte. E nézőpontból és a lakásínség szempontjából jelentős törvény volt, az 1924. évi január 31-ig érvényben állott 1921- évi LI. t. c.„ amely az •emiitett időpontokig lakható állapotba helyezett épületekre,, a 30 éves házadómentes séget és a néhány pótadót kivéve, a községi pótadómentességet is biztosította. — Ez a törvény' azonban automatikusan megszűnt, a beime rejlő hatásos intézkedé. sek megszűnése következtében. Ezt követte égy ujabb törvény, a lakásépítési külön tevékenység előmozdítására, amely a házadómentességet ahhoz a feltételhez kötötte, hogy

Aaz építtető, a 1. k. t.-ben részt vesz és a termelt lakások felét,, a L. Á. B. ill. a lakásügyi hatóságok rendelkezésére bocsátja és egyéb tekintetekben is, teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket a törvény előir. i Olyan törvényes rendelkezés ma tehát nincsen, aminő a régi volt, hogy a házadómentesség az uj épületet minden külön teketória nélkül is megilleti, ha a puszta tény, hogy uj ház épült, az illetékes pénzügyi hatóságnak bejelenttelik. Mondhatjuk tehát, liog}' a házadómentesség megszűnt. Mert a 1. k. t. keretébe nem mindenki kíván belehelyezkedni, annyival is inkább, mert azok, akik ezt megkisérelték, sem dicsekedhetnek valami nagy eredni énriyel. Talán mondani sem kell, hogy ennek az állapotnak meg van a maga hátulütője. Megszűnt, az építésre némileg métgis serkentő adómentességnek hatóereje. Aki akkor, amikor házépítésre határozza el magát, tőkéje elhelyezésének rentabilitását is számba vesszi, mindenesetre számol azzal a körülménnyé], hogy az első tiz esztendőben a házadót, a kölcsönvett építési tőke erőteljesebb törlesztésére használhatja fel és így, a tíz esztendő elmu\távat kisebb teherrel kénytelen küzdeni. — szerényebb eszközök felhasználásával épült házaknál ez a mogtakarítás jelentős A

rolt. Módot nyújtott sokaknak, különösen kisebb lakóházak megépítésére és azoknak esetleg értékesítésére. így épült meg Nyíregyházán például az Erkertek i területe, de a Bujtos nagyrésze is. Addl^ lakatlan területek lakottakká[válfak, a vá- | rosfejlesztés lehetősége meg volt. Ezzel szemben ma már, csupán az j nyerhet házadómentességet, aki a lakásépítési külön tevékenységben vesz részt, 5 vagy az, aki építményére a L. Á. B.utján, az eme tevékenységbe való besorozásra, az engedélyt megszerzi a pénzügyminisztertől. Hogy ez hosszadalmas és nem mindenkor biztos eredményű eljárás, azt az eddigi gyakorlat igjazolja. D, hogy a fővároson kivüli építkezésekre eddig még eredménytelen kísérlet volt, azt viszont a tapasztalat már eddig is igazolta Ilyen körülmények között, nem sok a remény, arra, hogy a lakások valami elfogadható tempóban szaporodhatnak. — Éppen ezért a törvényhozásnak sürgős feladatát, kell, högy tegye, a házadómentességek régi formájának mielőbbi helyreállítása. Általános érdek, hogy megszűnjék a lakásínség. Emellett közérdek az is, hogy lakástermelés már csak azért is meginduljon, hogy a legtöbb munkáskezet foglalkoztató és keresethez juttató építőipar lábraállitásával, a gazdásig élet ujbóí erős lüktető erőt nyerjen, amely szinte mondhatni, egyik alapfeltétele, 'a kedvezőbb közgazdasági viszonyok életrehivásának, a kereskedelmi élet kifejlesztésének, az ingatlanban konzerválódni hivatott tőkék stabilizálásának és az ezúton régebben kifejezésre jutott takarékosság megkezdésének. Písszsr János. Ezer ember vett részt az országos vetőburgonya vásáron és burgonyakiállitáson a vármegyeháza dísztermében. A Gazdasági Egyesület é% a Hezőgazdasági Knmara akciója nagy sikerrel járí. — Seta a kiálltukon. Nyíregyháza, március 3. A Nyirvidék tudósítójától. Az első országos vetőburgonya vásár és kiállítás a gazdaközönség figyelmét Nyíregyházára irányította, ahol a vármegyeháza dísztermében az eredetileg két napra tervezett nagysikerű kiáliilást egy nappal meg kellett hosszabbitani. Több mint ezer ember vett részt a kitűnően rendezett nagymértékben tanulságos és impulzív erejű kiállításon, amellyel a fáradhatatlan szervezők, Szalánczy Bertalan gazdasági főtanácsos, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Bácz Lajos dr. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Hoífer Bertáin a Gazdasági Egyesület kereskedelmi irodájának igazgatója elérték a kitűzött célt,, a termelők figyelmének felkeltését a nemesitelt vetőburgonya iránt és annak igazolását, hogy Szabolcsvármegyében több kitűnő vásárlási forrás áll a burgonyatermelő gazdák szolgálatára és jg]y a legtökéletesebben nemesitett vetőburgonyakészletüket a vármegye területén belül is be tudják szerezni. A kiállítás anyaga magas színvonalon mutatta be a vármegye területének számos helyén folyó intenzív,, tudományos alapvetéssel végzett nemesített vetőburgonyatermelést, amelynek terén különösen Eszenyi Jenő tornyospálcai birtokos nagyszabású telepe keltett feltűnést és általános elismerést. Nagy gyönyörűséggel jártuk be a kiállítást, amely külső megformálás tekintetében is vonzó képet nyújt. A vármegye diszes termét Mikecz István alispán a gazdasági kérdések iránt mindenkor tanúsított lelkes támogatással bocsátotta a Gazdasági Egyesület rendelkezésére s ezzel máris diszes, előkelő keretet nyert a kiállítás. A vármegye életének középpontjában, ahol a megyegyűléseken a megye életsorsáról van szó, most Szabolcs kincse, a szabolcsi burgonya kapott előkelő helyet, mintegy annak hangsúlyozásaként, hogy a vármegye gazdasági életének egyik legjelentősebb tényezője a burgonya. A kiállításon elhelyezeti asztalokat a Városi Üzemi Hivatal által átengedett virágok és pálmák! ékesítették. A teremben mindenütt figyelmeztető sorokat, tanulságos szentenciákat olvashat a gazda s a látottakból két jelentős elvet szűr le mindenki, aki csak a kiállításon részt vett. Az egyik az, hogy a burgonyatermelés elsatnyul, ha nem megbízható nemesítő telepről vásárolt vetőburgonyát használunk, a másik pedig az, hogy a burgonyát számos betegség fenyegeti, amely ellen védelmeznie kell a gazdának s amelynek ügyében a Tiszántúli Kamara, illetve a Növényélet ós Kórtani intézet minden gazdának l'elvis lágositásul szolgál. Séta a kiállításon j Tegyünk sétát a nyíregyházi országos ; vetőburgonya kiállításon. Hoffer Bertai lan és Csanády Béla gazdasági szaktanár a Gazdasági Egyesület titkára szíves készséggel nyújtanak felvilágosítást. A kiállításon résztvevők a következőkben csoportosíthatók. Az első csoportba tartoznak a burgonya termelést, nemesítést állami felügyelettel,, támogatással vagy vezetéssel szolgáló intézmények, ilyenek a Növényi élet és Kórtani állomás, a Burgonyaterme, j lési Hivatal, a gödöllői burgonyatermelés! telep. A második csoportba tartoznak a kereskedők és gyárak, a harmadikba a nagy és kisgazda termelők. Mi nem csoportonkint vagy értékelési sorrendben, ha nem á sétán látottak sorrendjében számolunk be a kiállításról. Schönwalít Lipól kollekciói A bejárattól jobbra Sehönvvald Lipót budapesti burgonya és. gépkereskedőnek az ország egyik leiglnagyobb burgonyakereskedőjének kiállítása vau. Egyik hatal mas pillére a kiállításnak. Annak a keres kedőnek igazán követendő lipusa, aki nemcsak üzleteket köt„ vesz elad, hanem az áruismeret terén tudományos készültséggel kutató munkát végtez és a burgonyatermelés világszerte felmerülő problémáinak minden vonatkozásban tökéletes ismerője. Az ő kiállítása a laikust is értékes ismeretekre tanítja- Grafikonjai, szines képei, fényképfelvételei, értékes preperátumai, ipari kollekciói burgonya példányai felölelik a burgonya termelésének, betegségeinek, ipari feldolgozásának forgalomba hozatalának összes problémáit. Egyik grafikonjáról leolvassuk a magyar burgonyaexport és import adataik Megtudjuk, liogy az 1912—13. (gazdasági évben 68755 mázsa importtal szemben 953.679 mázsa exportunk volt, inig az 1922—23. évben 139.935 mázsa importált burgonyával szemben mindössze 10.289 mázsa exportot mutathatunk fel. Egy máSteinach tanár tudományos kutatásairól készölt eredeti filmfelvétel 6 fnlvonásban a megifjitas problémájáról. A filmet csakis feiuőitek nézhetik meg, meg pedig március 8-áa és 4 én, hét őn és kedden 7 órai kezdettel küiOn a nők és 9 órai kezdettel kü ön a térliak a Diadal Mozgóban. \