Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-27 / 72. szám

2 J\Tmxi£mK» 1924 ruá>r»us 27. A pénzintézeti központ kényszerrel fuzionáltatja a vidéki bankokat és pénzintézeteket. Koneentrálni kell az ország pénzerejét, hogy kellő termelési hitel áll hasson rendelkezésire. — A fúziókat rövidesen végre kell hajtani. Budapest, március 26 A szanálási akcióval kapcsolatosan ugyanazok a jelenségek mutatkoznak lépésről-lépésre a magyar gazdasági életben is, mint az ausztriaiban. A háborúi kő vető konjunkturális állapotok könnyű pénzszerzési lehetőségei miatt egyének és társaságok rávetették magukat a tőzsde körül felfakadt pénzforrásokra és lassan odacsőditették maguk köré az egész or- • szág társadalmát. Természetesen ennek a hatalmas és minden eddigi kereteket felül. : muló tőzsdei játéknak lebonyolítására bankok keletkeztek, amelyek egyike-másika meg is növekedett,, legtöbbje azonban a viszonyok levezetésével komoly segítségre szorulnak és megterhelik hiteligényeikkel az állami jegyintézetet,, illetve, mint o pénzintézeti Központ tagjai, közvetlenül a Pénzintézeti Központot. Az államkincstár most, hogy a külföldi kölcsön feltételek ép megszünteti a bankjegy-nyomást és szükségletét a kényszerkölcsön utján fedezteti le,, nincs birtokában többé akkora tőkének, amelyből a termelési hiteligényeken kivül, nagyobb összegeket elvonni tudjon a kisbankok és pénzintézetek hitelsegélyezésére. Ezért határozta el a Pénzintézeti Központ igazgatósága a pénzügyi kormány utasítására, hogy körlevélben fordul az összes hozzá tartozó intézetekhez,, melyben felszólítja a tőkeerős vállalatokat, hogy fogadják magukba a kisebb intézeteket,, illetve felszólítja a kisebb vállalatokat, j hogy tőkeerős nagyvállalatokkal egyesül- | jenek, ellenkező esetben inog kell sziin- { tetnie minden támogatást. Az ügy nagyjelentőségű és kihalással j van az egész ország pénzügyi életére. A' ' bankok Fúziója olyan átalakulást fog ered ményezni, amely emlékeztei majd a régi egészséges gazdasági viszonyokra. A fúzió szükségéről és a lebonyolítás módjáról a Pénzintézeti Központban a következők szerint informálták munkatársunkat: — A Pénzintézeti Központ természetesen nem követelheti az eljárást,, a kibocsátandó körlevélben csupán értesíteni fogja a köréje tartozó pénzintézeteket, kü. lönösen a tőkeszegényebb vidékieket, hógy a bankjegynyomás beszüntetésével néni lesz módjában nagyobb hiteligényeket kielégíteni és ezért szükségesnek látja, tanácsolni a pénzügyi kormányzat nevében,, hogy olvadjanak bele fúzió utján a kisebb é& igjy hitélre .szoruló pénzintézetek a nagyobb vállalatokba. Ezzel egyúttal az a helyzet fog előállanj,, hogv megcsappan a háborút követő konjunktúrából keletkezett pénzintézetek óriási száma, az intézetek anyagilag megerősödnek és igy kisebb lesz *áz a teher is,, amely; a sok intézet hiteligényéből származott. -p Koncentrálni kell az ország pénzerejét, hogy a termelés részére állhasson a megfelelő és szükséges hitel rendelkej zésre. A íuziók által megerősödött vidéki pénzintézetek már önmagukban is képesek lesznek a vidéki hitelszükségletek,, igy elsősorban a mezőgazdasági hitelek ellálására* az állami pénzek pedig a béke viszonyok szerint köteles állami hitelekre lesznek, fordíthatók. Megjegyzem, hogy a kisintézetek fúziójának már a legközelebbi időben be kell következnie, minthogy, ügyanigy bekövetkezett a bahkjegynyomás beszüntetése is. mert hisz ahhoz, hogy közszükségleti cikkek előállítását, feldolgozását és forgalombahozását kalkulációs szempontból figyeljük meg nagy apparátusra van szükség, s ennek a feladatnak egy olyan Bizottság, amelynek mindkét vezető embere — elnök és titkár — e tisztet csak mellékfoglalkozásként tölti be, a legjobb akarattal sem tudhat megfelelni. A felszámitható haszonszázalék és regie költség mérvének megállapításánál tisztán az Okáb gyakorlatát követik, ami pedig az árdrágitási ügyekben a megkereső hatóságoknak adandó véleményt illeti, azt mindig a Kereskedelmi és Iparkamara adja, ezzel az Árvizsgáló Bizottságok nem foglalkoznak. Hivatkoztunk felterjesztésünkben arra a már igen sok izben részletesen és körülményesen kifejtett indokokra, melyeket előző felterjesztéseinkben már a miniszter ur előtt ismertettünk, mely gazdasági okok mind az Árvizsgáló Bizottság megszüntetése mellett szólanak, annál is inkább, mert ez már nem egy életerős, hanem egy tartalomnélküli, lassan haldokló s a gazdasági élet szabadságát gátló intézmény s kértük a miniszter urat, hogy a bizottságok megszüntetése érdekében tegyen lépéseket. Nr*TT Az Árvizsgáló Bizottságpk fokozatos megszünteresenék élso hírmondójaként fogadhatjuk az 1923.—1924. M. E. valamint az 1884—1924. M, E. számú rendeleteket. Ü^anis artíig áz első rendelet a vidéki Árvizsgáló Bizottságoknak a tájékoztató árakra vonatkozó hatáskörét, addig a második rendelet a hatósági engedélyek rendszerét s ezzel kapcsolatban az Árvizsgáló Bizottságok véleményező hatáskörét szünteti meg. Már ezt is eredménynek mondhatjuk, bár a kereskedelmi és iparkamara már több izben felterjesztésileg kérte a Kerskedelemügyi miniszter urat, hogy az Árvizsgáló Bizottság intézményét teljesen szüntesse meg, sajnos ez még nem következett be. Ez alkalommal újból felterjesztésileg kértük a miríiszter úrtól az Árvizsgáló Bizottságok végleges megszüntetését. Felterjesztésünkben felsorakoztattuk azokat az okokat, melyek kérelmünket támogatják. Rámutattunk arra, miszerint az Árvizsgáló Bizottságok tulajdonképeni céljukból : a drágaság megállapításából s a drágaság letöréséből semmit sem tudtak megvalósítani, hanem e helyett teljesen értéktelen, semmi gyakorlati hasznot nem eredményezett tevékenységet fejtettek ki. — Működésűk főle£ a hatósági engedélyek szürke és Sablonos véleményezéséből állott s ezenkívül tájékoztató árakat állapítottak meg egyes cikkekre,, azonban a megállapított tájékoztató árakUj énekkar. A nyíregyházi Szociális Missió támogatásával és védnöksége alatt a róm. kath. egyház kebelében március 16-án egy uj Egyházi Vegyeshangu Énekkar alakult kiváló értékes erőkből. A minden szépért lelkesülő és szociális tevékenységben érdemes Nagy Kálmánné urnő és az énekmüvészeti képességeiről a nagyközönség által már előnyösen ismert Virányi Sarolta urleány buzgólkodtak a tagok toborzásában szép sikerrel. Az alakuló gyűlésen Molnár Kálmán hittanár lelkes szavakkal buzdította a tagokat munkára és kitartásrra, megjelölvén magasztos hivatását az egyházi éneknek, mely a vallási életnek és lelkiujjászületésnek egyik fontos tényezője. A szép egyházi ének Istenhez emeli a lelkeket, vonzóvá teszi a hivők előtt a templomot, emeli az istentisztelet fényét. Kétszeresen imádkoznak, kik szép hangr jukat Isten dicsőségére és a lelkek nemesítésére gyümölcsöztetik szervezett Énekkarban tömörülve. Az uj Énekkariban való közreműködésüket eddig a következők Ígérték meg : Báró Molnár Viktorné, Bánya.y Béláné, Fábrv Ignácné, Jánossy Miklósné, Jeszenszky Jánosné, Mayer Lipótné, Pogránví Nagy'Sándorné, Nagy Kálmánné, Sinkovics Istvánné, Uzonyi jenöné úrnők. Dohnál Olga, Estók Aranka, Holló Lenke, Kovács Gizi, Kovács Erzsébet, Leskó Anna, Mikecz Magda, Mester Baba, Nikelszky Eta, Schulc Lili, Virányi Sári urleányok. Bakó László, Csonka Béla. Fábry Ignác' Garay János, Garancsy Gyula Gábry Bertalan, dr. Hasskó Miklós, dr. Hegyessy Béla, Herjng Barna, Klajnik Imre, Kocsis József, Kubassy Emil, Molnár Kálmán Szatke Béla, dr. Szentpéterry Endre, Zeke László urak. Az Énekkar fővédnöke Énekes j»no6 prépost-kánonok plébános. Karnagya Jakab József rk. kántor. Az uj énekkar Húsvét Vásárnapján 10 órakor kezdődő ünnepélyes istentiszteleten fog* először szerepelni egy uj Max Fílke zenésmise előadásával. A próbák már folynak a kir. kath. főgimnázium egyik termében. Kedden, csütörtökön a szoprán és alt, szerdán, pénteken a tenor és bassus tanul este 6—8-ig. Irodai be-rendssések elsőrangú besrwzssi forrasa: AMERIKAI IRODABERENDEZÉSI VÁLLALAT NAGY ÉS VÉRTES R T. |<Bmtapa»:t, V<-fc»ry Awny jáooa mtw 80

. 96S-6 Március 25., 2f Jés 27., kedden 3, 5, 7 és 9, szerdán és csQtőrtökön 7 és 9 Órai kezdettel: drámai történet Tibet | hóboritotta fennsíkjai a ^ 6 felv. — Bemutatja; a Diadal Éozgó. A kamara felterjesztése az Árvizsgáló Bizottság fokozatos megszüntetése érdekében. ról a fogyasztó közönséget nem tájékoztat" ták. Az említeti két rendelet: még nem szüntette meg a Bizottságok életét de megbénította, mert hisz tulajdonképpen mar alig maradt számukra tennivaló. Vegyük sorra ezeket a még meghagyott működési tereket s lássuk mit végeznek el ezekből az Árvizsgáló Bízottságok. Tudomásunk szerint a vidéki Árvizsgáló Bizottságok árstatisztikái adatok gyűjtésével nem foglalkoznak és ily adatokat az Okábnak nem szolgáltatnak —, bár véleményünk szerint ez szép feladat s ebből a szempontból mi is mellette vagyunk az Árvizsgáló Bizottságok tisztán tudományos szempontból való fenntartása mellett, mert piaci árstatisztikánk igen elhanyagolt állapotban van. Nézzük a másik .iontos feladatot : vájjon a vidéki Árvizsgáló Bizottságok kisérik-e figyelemmel a közszükségleti cikkek előállítását és . forgalomba hozatalát és ,tesznek-e megtorló lépéseket a visszaélésekkel szemben ? i , A vjdéki .Bizottságok a fent említett feladatnak már csak azért sem tudhatnak megfelelni,, mert ehhez megfelelő szervezetük nincs. Mint feljelentők nem az Árvizsgáló Bizottságok szerepeltek azokban a kérdésekben, melyek véleményezés végett kamaránkhoz kerültek, ,egy izbejj sem, hanem mindig a .fogyasztó. Ezen csodálkoznunk sem lehet.