Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-25 / 71. szám
19S4. március 25. bálnak, mert sírva vigad a magyar. Hegedűs Palkó cigányprimás. Legjobb helynek a Zöldsége-teret tartom de csak ugy, hogy ha a Lefkovits és a Weisz Lipótné-féle háztömböt meg nem bolygatják. A Széchenyi utat szerencsétlen megoldásnak venném, mert akkor dugába dőlne idegeneket kalauzoló vállalkozásom. Hordár Vencel közszolga és cipőtisztító ezidőszerint debreceni lakos. Az iskolák környékét nem tartanám ideálisnak, mert a növendékeim nagyon lármásak. Firtatni találnák az arra illetékesek azt is, hogy a külön órák adásáért ertekezletileg elhatározott mázsás búzaárnak hány százalékát kapjuk meg. Oktató Elemér pedagógus. A szentmihályi ut volna a legjobb es nem pedig a poros beltér, ahol az üzleteinket sem tudjuk tisztán tartani a sok jövő-menő ember miatt, akik azonban nem vásárolnak, csak az árak iránt érdeklődnek. A látszat sokszor csal. Egyveleg Karoly kereskedő. A régi vásártérre kellene menni építkezni, ahol azt is meglehetne figyelni, hogy az Erzsébetkórháznak milyen nagy a betegállománya, akiket ott ingyen kezelünk. Nem felel tehát az meg a valóságnak, hogy csak a gazdag ember betegszik meg. Az orvoslakta utcákat nem ajánlhatom, mert ott ragályos betegek is fordulnak meg. Vágó Demeter dr. egyetemes orvostudor. Bánom is én, akármit csinálnak. Nem írok, nem olvasok, én magyar kofa vagyok. Löty ed ék Erzsi tej és tejfel nagykereskedő. A pénzügyigazgatóság elhelyezését a volt nagy laktanyában kellene eszközölni. A financeria ugyanis a késő éjjeli órákig dolgozik és igy a Zöldség-téren zavarná szabadság-, egyenlőség- és testvériségre irányuló törekvéseinket. Máskülönben nem irigylem őket, mert éppen ugy helyhez vannak kötve mint mi, sőt az ebédért és alvásért is meg kell szaladniok, amit nekünk az állam hely/ben ad. Rab !Mihály 3 éves állami eltartott. Gyorsírás hiteléül: Kemech-ey rÁrp rAd. A román király ki akar békülni a Vatikánnal. Kolozsvárról jelentik: A bukaresti Adverul érdekes kommentárokat füz Károly, király tervezett római utazásahoz. A' lap szerint a király utazásának célja az„ hogy, ismételt és eredménytelen kísérletezés I után, most végre kibéküljön & .Vatikán- | nal. A Vatikán és a román udvar között ugyanis a király születése óta meglehetősen feszült volt a viszony. Amikor ugyanis a mostani román ki rály született a Vatikán azt az óhajtásál fejezte ki„ hogy a kis trónörököst a roma kátholikus ritus szerint kereszteljék meg. •Az udvar azonban különféle politikai momentumokra való hivatkozással mégis az orthodox vallás szerint való keresztelő mellett foglalt állást. Ennek az intézkedésnek a szükségszerűségét az emiitett momentumokkal még csak sikerült a pápával megértetni, de amikor a kis Erzsébet főhercegnő született, már, nem lehetett politikai szempontokra hivatkozni és a kis leányt is orthodox rítus szerint keresztelték. Emiajtt a pápa tartósan és komolyan megneheztelt a román udvarra. Károly király már régebben céljául tűzte ki a Vatikán megengesztelését S most,, a mikor több külföldi udvar látogatására indul, legelsősorban Rómába megy. király utazását különben április 25-re tűzték ki . ; . . A törvényhatósági állandó választmány felháborodással utasította vissza Eckhardt Tibor vádjait. A keresztény irányzat exponált vezetéi szólaltak föl ellene. „A fajvédők tanuljanak fajvédelmet Mikecz alispántól!" — mondotta Énekes prépost kanonok. Nyíregyháza, március 24. Saját tudósítónktól. Dr. /(állay 'Miklós főispán, mint azt vasárnapi számunkban megírtuk, a vármegye szombati közgyűlésén elnöki enunciációban foglalkozott a törvényhatósági állandó választmány azon határozatával, amely Eckhandt Tibor nemzetgyűlési képviselő ismert támadását erélyesen és felháborodással utasítja vissza. Eckhardt Tibor ugyanis egyoldalú sugalmazás alapján interpellációt intézett a belügyminiszterhez, amelyben " Szabolcsvármegye, közelebbről pedig a nyírbátori járás közigazgatását ugy állítja be, mintha az telítve volna zsidó szabadkőmives szellemmel, s hogy Szabolcsvármegye közigazgatásából száműzve van a keresztény megértés, a keresztény szellem. Szabolcs vármegye közönségének köreiben nagy megütközést keltett ez a támadás, amely eltekintve különös hátterétől, egyszerűen éretlenül és komikusan is hat. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy nemzetgyűlési képviselő ilyen tájékozatlanul, alacsony indulatoktól vezérelt egyoldalú sugalmazás alapján, láthatatlan és nem létező szellemek ellen hadakozzon, mint a mesebeli lovag, aki vízióktól gyötörve vagdalta a levegőt toledói pengéjével. Bármilyen komikus azonban a támadás szabolcsi nézőszögből tekintve, mégis ferdén és lehetetlenül állítja a vármegye közigazgatását az ország közvéleménye elé. Éppen ez indította a törvényhatóság állandó választmányát, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Érdekes és jellemző, hogy a vármegyei élet legexponáltabb keresztény reprezentánsai szólaltak föl ezen az ülésen és nyilatkozatuk tónusa és tartalma teljesen determinálja azt a szabolcsi gondolatvilágot amely a józan mérséklet útjáról sohasem tért le se jobbra, se balra : »Jöjjenek ide a fajvédők és tanuljanak Tájvédelmet Mikecz István alispántól!« mondotta Énekes János prépost-kanonok és ebben a felszólításban benne foglaltatik a szabolcsi közállapot sűrített képe. Itt csöndes, hangtalan, szerény becsületes munka folyik, kulturmunka, áldozatkész fajvédelem, a jövő reménységének, a magyar intelligens ifjúságnak a hathatós védelme, aminek mását hiába keresnők akár Magyarországon, akár külföldön. Itt nem ütnek nagydobot és cintányért, nem csapnak fülsiketítő lármát azért, mert közel 200 egyetemi ifjúnak adnak hathatós támogatást a gondtalan 'tanuláshoz. Itt csak dolgoznak Épen ezért visszapattannak a vádak mérgezett nyilai, s a belügyminiszter bizonyára méltó és megfelelő választ fog adni Eckhardt Tibor interpellációjára. Mert ha igaz volna is az a vád, hogy á nyírbátori főszolgabíró egy százszázalékos rokkant traFikost ,aki mellesleg izig-vérig keresztény, a •népjólétit miniszter rendelete ellenére nem lakoltatott ki 24 óra alatt egy »Ceres« nevü jjdonsült részvénytársaság kedvéért, hanem lumánus okokból 10 napi haladékot adott leki, ez még nem jelenti azt, hogy a szabolcsi közigazgatás zsidó, vagy szabadkőműves »vircsaft«, ahogyan azt Eckhardt ur honmentő és fajvédő álmaiban elgondolja magának. Az állandó választmány pénteki ülésén, amelyen dr. Kállay Miklós főispán elnökölt, elsőnek K°rniss Ferenc tiszabüdi földbirtokos Szabolcsvármegye keresztény, uri társadalmának egyik legintranzigensebben gondolkodó és érző tagja szólalt fel: Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő — mondotta — interpellációt intézett a belügyminiszterhez, amelyben megvádolja a szabolcsi közigazgatást, s ugy tünteti azt fel, mintha teljesen keresztény eilenes, szabadkőműves befolyás alatt állna, ö maga is (t. i. Korniss Ferenc) tisztában van azzal, hogy ez a vád merőben alaptalan, de kelt, hogy Szabolcsvármegye közönsége és a belügyminiszter is visszautasító választ adjon az interpellációra. Ö maga bizalmat szavaz a tisztviselői karnak és az alispánnak, viszont azonban az elhangzott vádakkal szemben megnyugtatást és megfelelő intézkedést tart óhajtandónak. Énekes János prépostkanonok szólal föl ezután. A maga részéről megbotránkozással vesz tudomást arról, hogy egyesek a mesterségesen szított közvélemény előtt Szabolcsvármegyét ismét botránypadra akarják fesziteni, holott többek között ö is, aki állásánál fogva a keresztény irányzat képviselőjének érzi magát, nemhogy nem talált soha kifogásolnivalót a vármegye közigazgatásában, hanem elismeréssel kell legyen a vármegye alispánja és tisztviselői kara iránt. Mikecz alispán soha nem hangoskodik, politikai jel. szavak rá hatást nem gyakoroltak, túlzásokra kapható sohasem volt. Ellenben a tegszél sőségesebb fajvédő is tanulhatna tőle igazi fajvééelmet, mert pusztán az az egyetlen ténye, hogy Szabolcsvármegyében 186 főiskolai hallgatónak teszi lehetődé tanulmányai folytatását, a legegészségesebb, legigazságosabb és legnemesebb fajvédelem, Bizalmát fejezi ki az alispánnak és a vármegyei tisztviselői karnak. Dr. Jármy Béla Szabolcsvármegye volt főispánja megerősíti az előtte elmondottakat f ft saját közvetlen tapasztalatai alapján. Kéri | az elnöklő főispánt, hasson oda, hogy a I vármegyét és a tisztviselői kart ért alaptalan > Iés igazságtalan támadás, az interpellációra adandó válaszában a belügyminiszter által erélyesen visszautasittassék. A maga részéről abban látja ezeknek a meg nem szűnő támadásoknak az okát, hogy a vármegye és annak vezetősége, élén Mikecz Istvánnal, sohasem volt kapható sem jobbról, sem balról eredő, s túlzásba tévelygő politikának, bölcs mérséklet szerint rendezte be életét, s miután az ő személyében nem kaphattak eszközt politikai céljaik megvalósítására, állandóan nagy dühvel támadják. Ö is bizalmat szavaz "az alispánnak és a tisztviselői 1\ a. rnák 1 Dr. KáUay Miki ás főispán kijelenti, hogy a maga részéről megvizsgálta a pSL Nézze meg az Apolló szenzációs ünnepi műsorát kedden 5, 7 és 9 órakor. •