Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-25 / 71. szám

1994. már«Kts 95. A Kossuth-serleg. A napokban egy politikai vacsorán, a melyre Kossuth Lajos halálának az évfordu­lója adta meg a titulust, összegyűltek a nagy politikus eszméinek antikrisztusai s a Kos­suth-serleg Rjipert Rezső kezébe került. Ha Kossuth Lajosnak módja volna hozzá, nyil­ván kivenné az ő nevéről nevezett serleget ál-apostolainak a kezéből. Ennek a politikai poharazásnak, amely Kossuth Lajos eszméi mellett történt, előz­ménye van. Az 1918-as októberi forradalom részes, úgynevezett Batthyány párt a válasz­tások idején teljesen elenyésző eredményeket éct el. Tulajdonképpen egyetlen követet tu­dott beküldeni a parlamentbe. Kossuth La­josnak a neve azonban a magyar nép köré­ben olyan varázserejü, hogy később egyes politikusok, az ő eszméinek hangoztatásá­val, mint jó cégér felhasználása által némi parlamenti szóhoz tudnak jutni. Ezek az ál-Kossuthpárti honatyák — számbelileg alig egy páran — Kossuth La­jos halálának évfordulóján együttes ülést tartottak az Országos Függetlenségi 48-as Párttal, amelyen kimondották a két párt fú­zióját. E mellett a dolog mellett nem lesz talán érdektelen egy kissé meditálni, mi­közben a »Kossuth-serleg« Rupert Rezső ke­zében van, mint az egyesült két párt elnö­kének kezében. Rupert Rezső elnöki beszé­dében azt mondotta, hogv a párt nemzeti alapon áll s a polgárság hegemóniáját akar­ja biztosítani. Ugyanekkor azonban azt is hangoztatták Kossuth Lajos eszméinek cégé­re mellett, hogy együtt kívánnak dolgozni a szociáldemokratákkal. Ez a Rupert-féle szil­logizmus nyomban felnyitja a figyelők sze­mét, mert bajos dolog elképzelni azt a pol­gári hegemóniát, amelyet a nemzetközi esz­mék csökönyös harcosainak segélyével akar­nak biztosítani. Erre a polgári hegemóniára fényt vet egyebekben az az elnöki kijelen­tés ís, hogy a párt hü marad a tradíciókhoz. Rupert itt nyilván arra az októberi tradícióra gondolt, amelyik melegágyat vetett a kom­mün tradíciójának, mert beszéde végén őszin­teséggel ki is jelentette, hogy ezért »küzdeni fognak szélsőséges eszközökkel is«. Erre a szélsőséges eszközre a Kossuth-serleges el­nök egyebekben még meg is adta a példát: ismeretes, hogy pár héttel ezelőtt Rupert Re­zső olyan kijelentést tett a parlamentben, hogy a kormány koronabiztositási szükség­rendeleteive! szemben kívánatos volna kiált­ványt intézni a nemzethez, hogy az u. n. belföldi kölcsönelőlégeket ne fizesse be. Ez az az ut, amelyet Rupert szélsőséges­nek nevezett, amelyet mi nem tudunk máskép jelölni, mint forradalomra való izgatás. Ezen a fúziós vacsorán nem vonták meg Károlyi Mihálytól sem a jóhiszeműséget, bár kije­lentették, hogy vele teljesen nem azonosítják magukat, mert Károlyi Mihály a szocialisták karjaiba került. Ebből igazán nehéz volna ki­okoskodni, mert az uj, fúziós párt is koope­rálni kiván azzal a párttal, amelyikhez való közeledést Károlyi Mihálytól rossznéven veszi. Kossuth Lajos álapostolai ilyenféle el­lentmondások és mondvacsinált purtfuzió kö­zepette találkoztak, hogy eltereljék Kossuth nevének hangoztatása által a nemzet figyel­mét igazi szándékuktól, amellyel az októbriz must akarják poraiból megeleveníteni. Az általuk most hangoztatott polgári hegemó­niát már ismerjük s Batthyány Tivadar jám­bor szakálsimogatásai Rupert Rezső Kossuth­billikoma sem képes többé erre a lakomára csábítani, mert ezen egyszer már csaknem halálra etették ezt a szegény magyar nem­zetet. " i' i • Í Nyíregyháza város iskolaszéke a nagylaposi és hosszúháti tanyákon. A magyar Hiszekegy a föld fiainak imádsága Földbirtokos, az isko'a melegszívű patrónusa. Nyíregyháza,, március 23. A Nyirvidék tudósi tójától. Szombaton reggel két városi fogat ro­bog ki a város határába a Simái utón. Bi­zottság ül a kocsikon,, iskolaügyért lelke­sedő,. munkálkodó férfiak, akik ma kiszáll­nak a messze tanyák között megbúvó is­kolákban, hogy meghallgassák a várostól, vasúttól távol,, kenyeret, burgonyát, do­hányt termő dus vidéken a kultura szive dobogását. A félévi vizsgálatok érdekesés többféle szempontból" 'éFtekelIiető hagyo­mányai az iskolaügyekben olyan lelkiis­meretes nyiregyháza ősöknek. Egész ta­nyák népe és gyermekvilága készül ezekre a napokra,, amikor notabilitások színe előtt mutatják meg a tanya fiai,, leányi mi­ként sáfárkodtak ,,tudományban, jóság­ban,, a szép szeretetében és a csöndes el­vünultságban működő derék tanítóság, hogy miként lobogtatta a legszentebb,, leg­inkább sorsot döntő ügynek,, a népneve­lésnek zászlaját. A nyíregyházi tanyák va­lamennyiében lefolytak immár a félévi vizsgálatok,, az ág. ev. eg3diáz hatalmas tanyai iskolaszervezete beszámolt műkö­déséről,, de hátra van még Nyíregyháza város két tanyai iskolájának a két köz­ségi jellegű hosszúháti és nagylaposi is­kolának lélévi vizsgálata. Erre készül most a bizottság,, amelyét ezalkalotn­mal elkísér utján a Nyirvidék munkatár­sa is. Az első kocsiban Énekes János pré­post kanonok Nyiregyháza város Iskola­székének elnöke, Benkő András kir. tan­felügyelő és Kardos István kultur tan ácsos foglalnak helyett,, a másik Valent Márton ág. ev. lelkészt, Tamáska Endre polg. is. igazgatót és a Nyirvidék munkatársát viszi. Pompás négyesfogatu szekerekkel, a szombati piacra igyekvő gazdacsaládok­kal találkozunk. A tanyák közé kanyarodó ,ut a makacs hosszú tél és a diadalmas tar vasz csatatere, az immár ösztövér lióra­kásokal befútta a porfelhőt sodró szél s a kocsi kereke olvadó jégtáblák cserepei között sárban, tócsában surran előbbre. Elfutunk a lövőtér mellett. Az esőpermet mögül kék félalakok mulatnak célt a meg­megroppanó Manlichernek. Az utmentén egész sor akáccspnk jelzi, hogy. az elmúlt napokai a mezőtől visszatartott tanyasiak favágással töltötték. Itt is w ott is egy-egy csinos tanya. Érdekes megfigyelésre ad annak alkalmat, aki először jár a nyíri tanyák köpött. Ragyogó tisztaság,, Iszines ambilus,, hófehér istálló, akácágaspn álló csinos galambdúc. Jólét,, boldog elvonult­ság öröme,, fájó vágyakozás tárgya a vá­ros rabszolgái előtt. Jobbról-balról egy­egy tó csillan, már olt sorakoznak rajta a vízimadarak. Egy-egy lejtőn robogva a kora tavaszi távlatok koloraturájánák még borongós költészete muzsikál annak,, aki érti (a> színfoltok, finoman árnyalt sávok pianisszimóját. Petőfiről, az ő mélytüzű alföld-szerelméről beszélgetünk Tamáska Endrével, elfogódottan olyan szavakkal, amik rejtett bensejőkben immár vallomá­sok. A hosszúháti tanyákon,, Klár Sán­dor bérletén a máramarosszlgeti ref. kol­légium birtokán átrobogunk, előbb a távolabbi nagylaposi iskolánál szállunk ki. Erre felé újra kisebb tanyák fogadnál s itt közeledünk már a hajdudorogi határ­hoz. Az iskola csinos,, tiszta épületében SGvodin József tanító és családja szíves vendégszeretettel fogadja a bizottságot, a mely rövid pihenés után belép az iskola­terembe. Ünnepélyes csend. A bogársze­mü tanyai fiuk és' leányok átszellemülten figyelik a" bizottságot, amelynek élén Énekes János prépost-kanonok szeretettel jósággal áthatott szavakat intéz a megje­lent szülőkhöz és gyermekekhez. Aztán kezdődik a vizsgálat. A kis tanyai gyerme­kek fiatal tanítójuk minden mozdulatát, szavát mohón lesve,, páratlan fegyelmezett­séget, katonás rendtartás,! tanúsítanak. — Mikor asztalra borulva a Hiszekegyet imádkozzák, ugy cseng szavuk, mint egy; ezüst csengő. — Magyar gyermek szivek ezüstcsengője a tanyák mély csendjéből száll az Ur zsámolyához. Megható, amit és amiként ezek a kis tanyás,iak tudnak. — Fürgén, biztosan, örömmel csattan aja­kukról a felelet, szülők és bizottság boldo­gan hallják az egyik leánykától Pap-VSry­né hatalmas Hiszekegyének teljes szöve­gét a pompás magyaros olvasást, a kir. tanfelügyelő kérdéseire adott precíz fe­leletet. Gvodin József tanítónak a vizsgá­lat befejeztével az iskolaszék elnöke és a. kir. tanfelügyelő a legmelegebb köszönetét tolmácsolta annak kifejezésével, hogy példásan becsületes, lelkes, nemzetnevelő munkásságát jegyzőkönyvben fogják méltatni. A bizottság ezután visszakocsizott a hosszúháti iskolához, ahol mái' folyt a vizsgálat. Itt Bocska^JS^ndor tanító ve­zeti a szépen feJTödo iskolát. A gyerme­kek nagyrészt az uradalom munkásainak Egészséges, gömbölyű arcú fiuk, lányok A vizsgálaton megjelent az uradalomnak minden kulturális ügyet lelkesen felkaroló gazdája Klár Sándor,, Klár Sándorné, a szomszéd birtokosok . közül Bogdán iGyörgy,, jelen voltak Margócsy Emiiné, Margócsy Emil Nyíregyháza város keres­| kedelmi iskolájának igazgatója. Előbb l vallástanból felelnek szabatosan a kis <{ uradalmi fiuk és leányok, azután bejár­f ják a tudomány egész területét. A Kárpá­lj toktól, Nagymagyarország tavairól, folyó­\ vizeiről épp olyan nagyszerűen felelnek,, I mint a messze Árábiáról, Benkő kir. tan­t felügyelő minden kis diákot megvizsgál, mennyire haladt az olvasásban, helyes­jírásban. A legkisebb is szépen olvas. — Már jó elmúlt dél, amikor Énekes János prépost kanonok méltatóbeszédében kö­szönetet mond Klár Sándornak, az is­kola példás áldozatkészségü patrónusának (és Bocskay Sándor tanítónak, aki olyan 'szép sikerrel műveli a lelkek televényét Ezután a bizottság és a megjelentek ebé­den vesznek részt, ahol Énekes János kanonok meleg szavakban köszönti Bocs­kay Sándornét a vendégszerető kiváló magyai- háziasszonyt s a fehér asztal' mellett megindul az eszmecsere a magyar föld népének kulturproblémáiról, ma­gyar sorsról, magyal' jövendőről, amely­nek perspektíváját olyan biztatónak lát juk, valahányszor lelkes, lelkiismeretes magyar tanító nemzetnevelő munkájánalí és mélyen kulturált magyar birtokos né­pet gondozó, áldásos tevékenységének le­hetünk szemtől-szemben tanúi. Nagylapo­son és Hosszúháton — boldogan valljuk; — azok voltunk. Máreius 25., [és 27., kedden 3, 5, 7 és 9, szerdán és «sütOrtökön 7 és 9 órai kezdettel: Farkasüvöltés drámai történet Tibet hóboritotta fennsíkjain 6 felv. — Bemutatja; a Diadal Mozgó.

Next

/
Thumbnails
Contents