Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-23 / 70. szám

1914 B&árewR 28. A Zöldség-tér helyett a pénzügyi palota céljára más telekről kell gondoskodni. A Zöldség-téri telek ncn elég nagy. — Pénzügyi-, vagy kultúrpalota ? A pénzügyi palota elhelyezésének és illetve felépítésének kapcsán, a városi képviselőtestület amaz ismert határozata folytán hogv a pénzügyi palota elhelyezése céljára a Hunyadi- és Bujtos-utcák, valamint a Zöldség-tér által határolt telkét engedi át a pénzügyi kormánynak es nem a Széchenyi-ut és Károlyi-tér sarkán levő telket, élénk'eszmecsere indult meg. Ennek kapcsán több gondolat nyert a Nyirvidék hasábjain is kifejezést, amelyek főként városrendező szempontból kívánták a kérdést taglalni, de érintették a közönségnek, illetve az adózóknak a Pénzügyigazgatóság és az Állampénztár, valamint az Adóhivatallal való érintkezésének kérdését is. Legyen szabad nékem is hozzászólanom a kérdéshez, talán azon a cimen, hogy huszonkét évvel ezelőtti idő óta, amikor éppen ezeken a hasábokon feltárt gondolataimmal sikerült eredményesen beleszólanom Nyíregyháza városrendezési kérdésébe, többször volt alkalmam, még felszólításra is, megnyilatkoznom ehelyütt. A kérdés elbírálásánál tudnunk kell, hogy a szóban levő mindkét telek, középület céljaira van kiszemelve. Ebből a nézőpontból elsősorban az a fontos, hogy a felépíteni tervezett objektumok közül, melyik minő férőhelyet igényel és eredményesen, hol helyezhető el ? Mert hiába fogjuk valamely középület részére kijelölni bármelyik telket, ha az oda építeni tervezett objektum azon el nem fér,' ha a telek kisebb, mint aminőre szükség van. A pénzügyi palotában elhelyezni tervezett hivatali helyiségek és tisztviselői lakások számára, — amint a tervezgetések során ez ki is tünt. — a Bujtos-utcai telek, (mert hiszen erre nézne a főhomlokzata az emelen dő épületnek) — szük. Amint a tervezőknek munkája során ez kitűnt, máris adottá vált a helyzet: más területre van szükség. A telek meg nem növelhető volta is kitűnvén, sürgősen kell gondoskodni más telekről. Ugy' találom, hogy a döntő ok, ebben található. Minthogy pedig van Nyíregyháza városnak megfelelő más és ugyancsak középület céjjára szánt terüJefe, amelv centrális elhelyézéttsége rnellett, a most épiteni tervezett objektum céljára alkalmas, ezt kell felhasználni. ' Ami a városfejlesztésnek idevágó részét illeti, nem mondható döntő súlyúnak, hogy mely középület disziti az egyik, vagy a másik területet. Kétségtelennek mondható hogy mindkét {erületen felépíteni tervzeft objektum, külső disz tekinteteben, megüti, de meg is kell ütnie azt a mértékét, amelyet ez a nézőpont megkíván. Ami az illető középületeknek a lakosság részéről való frekventáltsáigát illeti, feltehető, hogy ez, a két helyen megépíteni tervezett objektumokra nézve, városrendező szempentból nem bír döntő sulvlyal. A szóban levő két telek talajviszonyai "kö zel egyezők. A talajvizszin magassága, nem nagy különbséggel ugyanaz, mindkét helyen. De különben is, a talajviz ellen védekezni ma már igen egyszerű és különösen ily nagyobb középületnél, még költségek tekintetében sem számottevő. Ezt kifogásolni, szakértői szemmel nem megokolt. Hiszen, ha igy volna, akkor a Bujtos-utcai telek alkalmas sem lenne építésre. De ki gondol erre ? A »Kulturpalota« gondolatát és annak a Széchenyi-utra helyezését, — ha jól emlékszem — boldogult Balla Jenő polgármester rnéir knlbirtanáesnok korában vetette lel. A megépítéshez Szükséges tőke, még akkor sem volt meg, nemhogy ma meglenne, amikor a régi alapítványok is semmivé zsugorodtak össze a koronaromlás folytán. — j Kultúrpalotáról tehát egyelőre, beszélni is I alig lehet. Nem tudnám azonban osztani azt 1 a véleményt, amely ennek az intézménynek és a város egyéb kulturteljesitményeinek meg valósítása időpontjára nézve, az elsőt, feltétlenül az utóbbinak mögéje helyezné. A kultura kifejlődése az emberek gondolatvilágá- | ban, rendszerint megelőzi, a kulturális intézmények és létesítmények iránt feltámadó érzést, azok szükségét illetőleg. Sokszor az első, anyagi szempontból könnyebben elérhető, mint az utóbbi. Ámde a jelen konkrét esetben, amikor a város anyagi erejét igénybe nem vevő létesítmény megvalósításáról van szó, mégpedig sürgősen, — kétség sem férhet ahhoz, hogy azt, amit máris megalkothatunk, azt alkossuk meg! Ne várjuk a bizonytalan jövőt! A Bujtos-utcai teleknek középület elhelyezésére alkalmatlan voltát azért kimondani, mert az a telek »eldugott« helyen van, — nem merném. Egv pillantás Nyíregyháza város szabályozási térképére, még a laikust is meggyőzheti, a Bujtos-utcai teleknek centrális fekvéséről, a szabályozás végrehajtása után való könnyen hozzáférhetőségéről. Ebből a szempontból a wieni »Rathausvehető szemügyre. Bécs büszkesége, a gyönyörű gót stylusban megépült városháza, a legnyíltabb körúton áll, gyönyörű parkkal főhomlokzata előtt. Mégis mit látunk ott ? Mesterséges eszközöket alkalmaztak, hogy a forgalmat, a városi élet lüktetését oda terel* jék. Minden hiábavaló volt. A bécsi városháza tisztán hivatali középületnek volt szánva. A hivatalos órák után, alig járt környékén valaki. Korcsmává, a hires »Rathaus-keller«-ré alakították át pincéjét, számitva a bécsiek sörivó természetére. Nem használt. — »Platzmuzsilc«-ot rendeltek el, hátha igy, felkeresik a városháza tájékát. A katonabandával együtt járó zenekedvelő suhancok és néhány felnőtt kivételével, bizony alig sikerült oda csábítani a városi forgalmat tevő közönséget. A 'gyönyörű parkban, néhány vénkisasszony, a gondozására bízott aprósággal el-el üldögél, bizonyítván azt, hogy Wien-nek nincsen csendesebb helye, mint a volt császárvárosnak ez a büszkesége ; eldugottá vált a körúton. A Bujtos-utcai telek nem eldugott, az bármely oda elférő középület számára kiválóan alkalmas hely. Minthogy a pénzügyi palota nem fér el rajta, természetes, hogy ennek céljára nem alkalmas. De a helynek értékét ez nem ronthatja le. Még egy kijelentésre legyen szabad kitérnem. Azt olvastam, egyik »épitési kérdések ben. is jártas szakember« nyilatkozatából, hogy a pénzügyi palotának, a Széchenyi útra való elhelyezését az is motiválhatja, hogy ez a palota: »... mintegy mutassa azt az irányt, hogy egy város csak a vasútvonal felé terjedhet s ha már odaért, ott csapjon át a vasútvonal túlsó oldalára terjeszkedésévek;. Volt alkalmam sok városépítő felfogását hallani, tanításait olvasni, — de ez a felfogás teljesen újszerűnek tűnik fel előttem. Mindig ugy tanultam, hogy a város magját, azt, amelyet az elődök ennek jelöltek ki, nem helyes eltolni akarni, de ez rendszerint nem is sikerül. A város történelmének fundamentuma van ott lerakva, amelyet kegyelettel kell őrizni. Csak e körül a mag körül szabad koncentrikusan fejleszteni a várost, nem pedig excentrice. Eddig legalább igy tudtam. A pénzügyi palota elhelyezésénél azonban, ha a Széchenyi utat vesszük a megépítés helyének, ez a szempont semmi csorbát nem szenved, mert hiszen az a terület is benne fekszik a város magjában, amint erről a városszabályozás térképe mindenkit meggyőzhet. Ha a fentieket összegezzük ,a Széchenyi uti telekre elhelyezendőnek és el is helyezhetőnek kell mondanunk a pénzügyi palotát, de emellett nem szabad' aláásnunk a Bujtos-utcai telek értékét sem. Oda majd más középület lesz építhető. Talán a rendőrség palotája. Vagy a »Kulturpalota«. Amennyire Nyíregyháza város képviselő testületét, több, mint két évtized óta ismerem, tudom, hogy az adott körülmények mér legelése mellett, szívesen rendelkezésére bocsátja az államkincstárnak, a Széchenyi uti telket, a pénzügyi palota és az abban elhelyezni tervezett egyéb célok szolgálattára. PISSZER JÁNOS. roly igazgató főorvos, Steiner Vilmos igazgató jelenlek meg. A banké len Karegb ger József ezredes a tüzérosztály parancs* noksága búcsúztatta,, Gerbert tábornoki! mondott ezután beszédei és a helyőrség nevében búcsúztatta Vincze Andort. — (Nagyhatású búcsúbeszédet mondottak a polgári társadalom részéről dr, Bencs Kálmán kormányfő tanácsos polgármester 'és dl-. 'Klekner Károly igazgató-főorvos. Dr. Bencs Kálmán visszaidézte a hadbavonuló katonák nemzetiszínű pántlikás vonatát, a felsíró bucstmótát: Vihar a levelet ide-oda fújja... Szegény katonának szomorú a sorsa... Nemcsak a háborúban, ime a békében is ez a sorsa a katonának* ha jő a parancs, mennie kell. A távozó íVincze Andor alezredes négy. évi jttartózkodása alatt az egész város polgárságának osztatlan szeretetéi váltotta ki s |őle nemcsak mint kiváló katonától, hanem mint kiváló embertől is búcsúzunk. 'K polgármester után dr. Klekner Károly íg. főorvos búcsúbeszédében azt mondotta,hogyi két érzés fotíia el a bucsu pillanatában. — Nyíregyháza,, március 22 A Nyirvidék tudósítójától. , Vincze Andor alezredest fi kormányzó Kecskemétre helyezte át, ahol tüzérosztály parancsnoksággal bízatott meg. -— Ez az áthelyezés a kiváló katona előléptetése s mint ilyen örömmel tölti el a város polgárságát, a városunkból való távolávozás ténye azonban nagy és őszinte sajnálatot kelt, mert Vincze Andorban nemcsak a nemzeti hadsereg egyik kitűnő katonáját, hanem meleg szimpátiával körülvett embert, kiváló képességű sportférfiul tisztelt, szeretett beimé mindenki. A távozó alezredes tiszteletére bankét volt a Korona éttermeiben, amelyen megjelent Gerbert Károly tábornok,, állomásparancsnok, Karegger Józsjef ezredes, a tüzérosztály parancsnoka nejével, a tüzérség tisztikara,, a huszárság és a honvédség helyben állomásozó csapatainak parancsnokai és tisztikarának képviselete. A polgári társadalom részéről Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester, dr. Klekner KáSzerelmes sátán éntek, szombat, és 9, vasárnap 3, 5, 7 és^ órai kezdettel Kitérő műsor: „A kedélyes fogház" kalandor filmregény 6 felv.-ban. A kettős férfi főszerepben: burleszk. Búcsú Vincze Andor alezredestől.