Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-21 / 68. szám

1924. uáfáu« 21. tHftf&EBÉK Magyarországgal tesznek a győztes hatalmak. Velem együtt előszobázott hasonló eredménytelenséggel a német nagy kő vet is. Mindkettőnket állandóan diplomáciai baklövéseken igyekezett rajtaérni. Amikor már bosszantó és nevetséges színezete volt helyzetünknek,, ki is jelentettük hogy, a nagyhatalmak képviselői sohasem követhetnek el hibákat,, csak mi, a súlyosan legyőzött országok követei. — A kölcsön-ügy tárgyalási lehetőségét az angoloknak kell köszönnünk. Ök jöttek segítségemre és az ő er.élyes hatalmi nyomásuk következménye az, hogy Magyarország kölcsönhöz jut. A közbeeső momentumokról teljes képet nyújtott az egész világsajtó,, igy ismétlésekbe bocsátkozni a részletekre való utalássjal nem kívánok. Azt azonban meg kell állapítanom, hogy őszinte jóindulattal van irántunk Anglia s a kibocsátandó kölcsön nagyobbik felét angol tőke fogja — minden bi. zonnyal túljegyezni. A nagyhatalmak A Változott hangulat következtében — amely, a közvetlen tárgyalások folyamán alakult ki — teljes bizalommal várják Magyarország gyors talpraállását, bizalmuk á legnagyobb mértékű Bethlen gróf és kormá nya iránt. Ezért keltett váratlan és igen kinos hatást a párisi diplomáciai körökben az az esemény, amely elsodorta a kölcsönt zseniálisán előkészítő pénzügyminisztert, Kállay Tibort. (KEK.) Kik kapnak jegyintézeti kézizálogkölcsönt az állami kölcsönelőleg lefizetése céljából? körénk vont súlyos gazdasági blokádra, • amikor úgyszólván önmagái emésztette fel az ország. — Magyarország pénzügyi helyzetét már én kaptam ilyen állapotban, amikor elvállaltam a pénzügyminiszterségét. Mqfl állapítottam, hogy hiába kívánjuk kizárólag saját erőink segils.égével megoldani a gazdasági krízist, meri igazi belső erőnk nincsen olyan hatalmas,, hogy. arra pénzügyi kormányzatal építhessünk. Felfogásom igazolódott Kállay. Tibor pénzügyminisztersége alatt ós igy fordult segítségért kényszerhelyzetében a kormány a külföldhöz. — Ebben az időben én már nagykövet voltam Parisban. Azt a megbízást kaptam Budapestről, hogy készítsem elő a kölcsönlárgyalásokal. Hát nem volt kicsi a feladat, ha tudjuk, hogy Magyarországgal szemben hány oldalról folyt az ellenséges propaganda, Jimeiynek sikerült is elszigetelni Magyarországtól a küllői, det. Igen sokszor jártam a francia kormánynál ügyünk érdekében. Ismételten megmondtam nyíltan Poincare miniszterelnöknek, hogy embertelenség az, amit Nyíregyháza, március 20. A Nyirvidék tudósítójától. Általános megnyugv ást kel telt az a kormányintézkedés,, amely az állami kényszerkölcsön befizetését az állami jegyintézettől felvehető kézizálogkölcsön nyújtásával könnyíti meg. Abban a kérdésben azonban,, hogy kik kapnak ilyen kölcsönt, Nyíregyházán is bizonyos fokú tájékozatlanságot tapasztalunk. Ezért információt kértünk a jegyintézeti kölcsön tárgyában a jegy intézetnél,, ahol a következő szíves felvilágosítást kaptuk: Az állami kölcsönelőleg befizetése céljából a m. kir. államjegyintézet által nyújtandó kézizálogkölcsönt,, mely. takarékkoronáról fog szólani,, csak az veheti igénybe, akire legaláb 200000 korona vagy, ennél nagyobb összegű állami kölcsönelőleg vettetett ki. Az ilyen kölcsön,, mely, egyébként a jegyintézet által a kézizálogkölcsönüzletre megáltaplott határozmáhyoknak van alávetve, 1924. szeptember 30-ig járulékaival visszafizetendő. Ezen vissza!izetési határidő legfeljebb 1924. december 31-ig hosszabbítható meg. A kézizálogkölcsön csakis az állami kölcsönelőleg második és harmadik részlete betize'é ének megkönnyítésére \«lie!o fel az állami kölcsönelőleg 20—20 százaléka, összesen tehát 40 százaléka erejéig. Az állami kölcsönelőleg • második részlete befizetésének megkönnyítésére fel vehető kézizálogkölcsön vagyis az állami kölcsönelőleg 20 százaléka legkésőbb f. évi március 31-éig abban az esetben folyósítható, ha az azt kérő adózó az illetékes m. kir. állampénztár által kíállitott >Ideiglenes lanusitváimyaU igazolja,, hogy a reá kivetett állami köl esőn előleg 45 százalékát befizette és ezt az »Ideiglenes tanúsítványt® a jegyintézetnek átadva az állami kölcsönelőleg követelését az általa erre vonatkozólag kiállítandó kötelezvényben kézizálogul leköti. A jegyintézet ezzel szemben a kölcsön vevő részére zálogjegyet állit ki, a folyósítandó kölcsönösszeget azonban nem a félnek fizeti ki, hanem azt az állami kölcsönelőleg második részielének kiegyenlítésére közvetlenül az illetékes állampénztárnak utalja át. A helybeli fióintézet csak oly félnek nyújthat ily kölcsönt, akire a fiókintézet kerületében működő valamely állampénztár vetette ki az állami kölcsónelőljeget. Különösen ügyelni kell arra* hogy. a kölcsönkérők a kötelezvényeket olvasható névaláírással lássák el és lakcímüket pontosan tüntessék fel. Nem lehet eléggé ajánlani a közönség nek azt, hogy kölcsönkérelmeik előterjesztését ne halasszák az utolsó napokra, mert a jegyintézet nem vállalhat felelősséget azért, ha az utolsó napokon tömegesen jelentkező kölcsönkérők egy részét kiszolgálni nem áll módjában. Végül megemlíthető, hogy a .jegyintézel csak azoknak nyújt kölcsönt, akik az állami kölcsönelőleg esedékes részletének teljes 20 százaléka erejéig veszik igénybe a kölcsönt. Husz százaléknál kisebb kölcsönösszeg egyáltalában nem folyósítható. Lényegesen apasztják a tisztviselők számát. Megszűnik a terméssetbeni kedvezményes ellátás. A köícsönjavaslaíok parlamenti sorrendje. A kölcsönjavaslatok hír szerint a következő sorrendben kerülnek á nemzetgyü lés elé. 1. Általános felhatalmazás a kormánynak a külföldi kölcsön felvételére. 2. Költségvetés öt félévre, ennek keretében az állami adminisztráció nagymérvű egyszerűsítése. 3. Az uj állami jegybank alap szabályai. Értesülésünk szerint az ellenzék nem fog élni az obstrukció fegyverével és igy kilátás van a javaslatok normális Aita után való törvényerőre emelkedése. Az általános felhatalmazási törvényjavaslat alapvető tételeit az aiabbiakban közöljük: A takarékossági rendszabályok legfontosabbika, mint előre látható is volt, a tisztviselői létszám ujabb lényeges apasztása, a köztisztviselők természetbeni ellátásának, valamint a kedvezményes gabonaellátásnak megszüntetése. — Ezzel azonban nem merült ki a takarékossági intézkedésiek sorozata, lianem egyszeriisül az egész közigazgatási adminisztráció. Sok tisztviselő válik feleslegessé azáltal is, hogy az állami pénzek kezelését a jövőben a jegybank veszi át. A szanálási terv egy. csomó nélkülözhető intézményt és hivatalt is megszűntet. •mmm Péntek, szombat, vasárnap, márc. 21, 22, 23, a legkitűnőbb műsor az Apollóban: Ur és Csavargó egy különös fogadás története és Fix-Fox mint hozományvadász amerikai burl, „Magyarország Anglia közbelépésének köszönheti a külföldi kölcsöntárgyalások sikerét." „flagyarország nem tekinthető kapitalista államnak". — Korányi Frigyes báró nyilatkozata a kölcsöntárgyalások előzményeiről és várható kihatásairól. Mint a világháborúban a »Kávéházi (•onrádokí ismerték egyedül a győzelmet garantáló stratégiai intézkedéseket,, ugyj ma, az ország gazdasági talpraállitásáért folyamatban levő háborúnak is megvannak a maga »Kávéházi Condrádj^ü, akik elkeseredetten kritizálnak minden intézkedést és hangoztatják, hogy az ő intézkedéseik megtételével egj'szerüen és gyorsan lenne megvívható ez a háború, amelyet egy ország egész erkölcsi és anyagi erejével maga mögött annyi nehézséggel képes csak a kormány sikerre juttatni. Kölcsöntárgyalásunk előkészítő munkálatairól és az ország mostani gazdasági hely, zetéről Korányi Frigyes báró volt pénzügyminiszter és párisi nagykövet munkatársunk előtt a következőkben volt szives nyilatkozni: — Jó szerencséje voll Magyarországnak,, hogy a nemrég bekövetkezett pénzügy; miniszter-buktatást Bethlen miniszterei, nök az ő kimagasló tekintélyével és csodálatos poliiikai erejével ilyen radikálisan ki tudta egyensúlyozni. Bármilyen belső felborulásnak abszolút végzetes következményei lettek volna. Azt mi tudjuk igazán akik onnan szemléltük kétségbeesetten az eseményeket, ahol a bennünket megmentő bizalom már munkában volt és szerencsére tovább is munkában van a végre elhatározott szanálást illetően. A külföldi köl csőn letéteményese? a Bethlen kormány közelebbről meghatározva Bethlen István gróf és Kállay Tibor elvesztette volna Magyarország talpraállásának utolsó esélyét is, ha ez a garancia belső helyezelében meginog. — Én jól ismerem az ország erőforrásait. Bármennyire hangoztatják is bizonyos politikai oldalakrol,, kijelentem, hogy Magyarország nem kapitalista állam, sőt számottevő nemíeLi vagyonnal még a régi határai birtokában sem rendelkezett. Megcsonkittalása után pedig az uj határok között maradt vagyon is felemésztődött a forradalom kommün ide. jén. A fennmaradt roncsokból azután jó pénzügyi konstrukciót alkotni nem leli ejtett. Emlékezzünk csak a kisantant által