Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-19 / 66. szám

2 •BaaMD 1924. márráus 19. Március 15-i ünnepségek Nyíregyházán. A Kossuth főgimnázium pályázatának győztese. — A kereskedelmi iskola nagyszabású ünnepsége a Városi Színházban. — A tanítóképző Ifjúsága megkoszorúzta a Kossuth szobrot. — A fogház, az árvaház, az iparosifjuság ünnepe. Nyíregyháza, március 18 A Nyirvidék tudósítójától . Nyiregyháza város iskolái,, egyesületei lelkesen, bensőséggel ünnepelték meg március idusát. Az egyes ünnepségekről a következő tudósítást közöljük. Az ág. h. eV. Kossuth Lajos főgimnázium tanulóifjúsága szombat reggel 9 órakor kezdődő ünnepélyén hódolt a márciusi napok emlékének. Petőfi—Szabados : Imádságom c. énekkari megnyitójával kezdődött az ünnepély. Az énekkart Zvvick Vilmos főgimnáziumi tanár vezényelte. A tökéletes kidolgozásban előadott s áhítatos hangulatot keltő karének után Hogyan L. VII. o. t. szavalta a Nemzeti dalt. Az ünnepi beszédet Klár János VIII. o. t. mondotta. Énekkari szereplés után a Kossuth és Petőfi pályázat eredményének kihirdetése következett. Ez évben a főgimnázium tanártestülete pályatételül »Magyar—olasz érintkezések a honfoglalástól napjainkig« cimü tételt tűzte ki. Három pályamunka érkezett be, melyek közül a biráló-bizottság s a tanári kar javaslata alapján a kormányzó tanács a legjobb munka szerzőjét, Klár Jánost jutalmazta a Kossuth L. emlékalapítvány fezévi kamataival. Klár János ugy ünnepi beszédével, mint pályamunkája felolvasott részletével nagy tetszést aratott. A pályázat eredményét Péter Károly tanár ismertette, a dijakat pedig Bogár Lajos h. felügyelő osztotta ki buzditó szavak kíséretében. A Kossuth pályázaton ! Hartsteüi György VIII. o. t. munkája di- i cséretet nyert. A Petőfi pályázat diját Csáky j Gyula VIII. o. t. nyerte el, míg az ünnepi óda palyázat nyertese Benkó István VII. o. t | lett' Az ünnepélyt a főgimnázium zenekarának játéka zárta be. Kereskedelmi iskola A kereskedelmi iskola ünnepélyén a Városi Színházban a bennünk élő örök magyar seb újra felszakadt s egyek lettünk mindnyájan a magyar fájdalomban, a magyar szenvedésben. Zsúfolt ház előtt kezdődött az ünnepély. A Szózat áhítatos melódiája után Marssó József tanár mond ünnepi beszédet Az uj idők, uj magyar ifjúságáról, a reá váró nagy feladatokról mely hatást keltő beszédet sokáig ünnepli a közönség, Timarovszki Margit urleány szavalata, Van-e a koldusnak hazája ? Ábrányi Emiltől volt a következő szám. A bájos magyarruhás kislány szavalata már megrázta az érző lelkeket. Zajos taps köszönti. Majd Margócsy Emil igazgató hirdeti ki a pályázatok eredményét s adja át a nyerteseknek a dijakat. Bartók Miklós pályadíjnyertes ódáját szavalta el Batáry Imre IV. e.' növendék. A szerzőt zajosan ünnepelte a közönség. Most a színdarab következett. Ünnepi csend volt, mikor felrepült a függöny s elibénk tárult minden fájdalmunk, hat esztendőnek minden keserve belénk marcangolt. Kis iskolásfiuk játszottak : az apátlan székelyek. Radványi Kálmán darabját adták, s a közönség — amelynek a lelkét ma , vajmi nehéz hazafias hangulatra ragadni — velők érzett, velők sjrt. Férfiak, nők. A közös magyar sors, testvérré tett ezen az ünnepen igazán mindenkit, a fájdalom könynyei testvérré magasztositották az embereket. Néztem a hallgatóságot: mindnyájuk arcára kiült a belső együttérzés révülete, az ajkak megvonaglottak, a kezek ökölbe I szorultak, s a szemek : könnyesek lettek. A szenvedés kiváltotta drágagyöngyök csak jobban összehozták a szereplőket a közönséggel. Mindenki megtisztulva, erősnek, s heroikusan magyarnak érezte magát. A tüneményes siker minden szereplő sziv-lélek munkájának eredménye. Nem akarom felsorolni őket, csak azokat, akik legjobban kivették részöket a főszerepből: Eőrdögh Klárát és Zsukotínszky Rudolfot már ismeri a közönség, az a drámai készség, amellyel az anya szerepét játszotta Eőrdögh Klára, csak megerősített azon feltevésünkben hogy műkedvelők között, ily kiforrott tehetségű művészi lélek ritkán akad. És Zsukotinsz ky Rudolfról csak ennyit : megismételte múltkori — Jairus leánya — darabjában aratott sikerét. A közönség szeretetét pár szava után megnyerte a kis Czimbolinecz Endre — Keleti Dénes szerepében. Az a keresetlen bájosság, gyermeki üdeség, naiv, természetes játéka a közönség kedvencévé tette. Nagyon jó volt még: Adorján A. — Tordai Gyuri ; Lénárt László — Simon Jancsi Fazekas István — Gábor; Képes József — Kósa Lajos; Nyics Ferenc — Siranescu ; szerepében sikerült alak volt a két oláh civilbiró Nyifatul Mátyás — Vay István és Sejcu Vazul — Miiller József. A többi szereplő is derekasan közremümiiködött a sikerben. Millió nyomorúság irtózatos tengere szorongat. Az élet alap problémái követelnek gyors megoldást. Minden nap, minden perce gyors meglátást, biztos ítéletet, kész akaratot s elszánt tettet sürget. Ezek az "if jak megmutatták, hogy hogyan "kell készülni a jövő harcaira. És a közönség szivébe zárta az útmutató szavakat, velők együtt megy minden harcokon. A róm. kath. népiskola. A nyíregyházi róm. kath. el. népiskola ifj. önképzőköre f. hó 15-én délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg szokásos nemzeti ünnepét. Jelen voltak: a szülők és érdeklődők, továbbá Énekes János prépostkanonok iskolas/.éki elnök s Orsovszky Gyula ígazgatótanitó vezetése mellett a tantestület tagjai. Az ünnepélyt ^Hiszekegy Is'enben« kezdetű nemzeti ima nyitotta meg, amelyet az ifjúsági énekkar értekelt Magyar László tanító vezetése mellett. — Ünnepi beszéd, tartotta Vargha Ferenc tani tó. »Talprg magyar !« szavalta Tóth Ferenc IV. o. t. — »Március 15.«, szavalta Székely Kató IV. o. t.. — »lsten, király, haza«. Szav. Szegál Imre V. o .t. — »Kossuth Lajos nótája«, énekli : Szikora Sári IV. o. t., kiséri Magyar László tanító. — »Nemzeti fohász*, szav. Belányi Margit VI. o. t. —»A vén zászlótartód, szav. Höffer István IV. o. tanuló. — »A király esküje«, szavalja : Szommer Ilona IV. o. t. — | Ezután Énekes János prépost-kanonok j lelkesítő szavai hangzottak el, melyben kéri • a jó Isten áldását a jövő nemzedék ifj. seregére, hogy az eddig lelkükbe plántált hazafias érzés szikrája mindinkább gerjedjen, hogy megcsonkított, szegény hazánknak majd ! ők legyenek félelmet nem 'ismerő igaz honfiai. — Majd az ifj. énekkar a »Himnusz« eléneklésével zárja be az ünnepélyt, honnan a szülők és vendégek oly sok szép gondolattal távoztak. Igazán elismerő köszönettel tartozunk Vargha Ferenc tanítónak művészi lélekkel összeállított s példákkal illusztrált szívből fakadó hazafias tanitó-céizjtu előadásáért, amellyel hallgatóit mintegy magával ragadta s lélekben az 1848. március 15-iki szabadságharc hősei közé terelte. Legyen elismerés mindazon szülők- ss nevelőknek, akik gyermekeinket, a magyar utódokat édes hazánknak mindig igaz, derék, becsületes polgáraivá akarják nevelni. Az Erisébe! hadiárvaházban. vasárnap délután 4 órakor kezdődött március 15-iki ünnepség,, amelyen megtelt a terem érdeklődőkkel, az árvaügy szerető szivü barátaival. A megjelentek soraíb

an ott láttuk Énekes János prépost kanonokot, Bodor Zsigmondnét, Hartstein Sándornét,, Mikecz Magdát, Sexty Juditot, Harsányi László főispáni titkárt és a szegények,, elhagyottak pártfogói közül számosakat. Az ünnepség meghatóan szép volt. Bevezetésül az árva kislányok mindig tökéletes muzsikaltásu kara Krecsák László karnagynak vezetésével a Horlhyindulót adta elő. Molnár Erzsébet gondolalos, nagy hatást keltő ünnepi beszédet mondott, majd Petőfi Nemzeti dala következett, amelyet Pathos Ilona szavalt lelkesülten,, szépen, Balázsy Ilona, Hegedűs Sarolta, Pete Margit es Bölykös Gizella pedig énekeltek. Szivbe markolóan hatott Tompa Mihály: A gólyához c. költeménye, amelyet Hegedűs Sarolta adott elő igaz átérzéssel. A műsor fénypontja volt Kuhinka Erzsébet szavalat,,. Érzéssel,, árnyalatos előadásban szólal látta meg Ábrányi: Mi a haza c. költeményét, amelyet Ruszinkó Magda Aálasztékos zongorajátéka és a leányok meleg színezésű énekkara tett még hatásosabbá. Kuliinka Erzsébet szavalata könnyezésig meghatotta a jelenvoltakat. A magasztos érzést árasztó műsort a kar a Hiszekeggyel zárta be. — Énekes János prépost-kanonok a jelentvoltak meghatottságának,, elismerésének tolmácsaként lelkesítő beszédben méltatta az ünnepséget, amelyből a hazaszeretet erénye sugárzott. A március 15 ünnepség csak fokozta a város közönségének az Erzsébet árvaház működésével szemben tannsilott szimpátiáját, az elismerést Ruszinkóné Juszt Emma igazgatónő és iVVagner Irén nevelőnő tevékenysége iránt. Az Iparos ifjak márciusi, ünnepe Március 15-én délután 6 órakor az Iparos Ifjak Önképző Körének Kiss-téri helyisége zsúfolásig megtelt hazafias szellemtől áthatott közönséggel, Az Iparos Ifjak hagyományos lelkesedéssel hódoltak a nagy márciusi eszméknek. A gyalogezred zenekara a Himnuszt játszotta,, majd dr. Sasi Szabó László diszelnök nagy hatást keltő beszédet mondott. Kuszi Sándor lelkes átérzéssel szavalta el a Magyar tavasz c. költeményt,, majd Bakos Károlyi r. k. hittanár mondott hazafiságra inspiráló, fascináló erejű beszédet, óriási hatást keltve. Nagy 'Kálmán átéreztetően adta elő a magyar rapszódia c. költeményt. Gyönyörű életkép tárult ezután a közönség elé, amely előbb Csonkamagyarországot, majd Nagymagyarországot allegonizálta lélekbemarkoló erővel. Smiják István, az Iparos Ifjak Önképző Körének elnöke a lelkek békéjét,, a munka összefogó erejét hirdette záróbeszédében. A gyönyörű élőképet Bajdik András köri jegyző rendezte gondolatosan művészi ihlettel. Az állami tanítóképző ifjúsága és tanári kara impozáns niüsfor ral, a tanítói hivatásig való készülés szellemét sugárzó előadó és zenei számokkal ünnepelte a szabadsággondolat nagy napját a Vay A dám-utcai helyiség fenyőfűSzerdán u óljára látható A vén gazemb a színházban