Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-07 / 31. szám

JNtttónnÉKL 1924, február 7. Az ipari hitei sürgősségéről. Irta Somló Jenő, a Kézmülparosok és Kereskedők Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. A kis és kézműipar mai válságos hely. zelében, amikor munkaalkalom, vállajko. zási és kereseti lehetőség nélkül vegetáló életet kénytelen élni a dolgozni akaró ipa. rosság, ismét előtérbe került a nagy megoldatlan probléma az ipari hitel kérdése. A mindig aktuális, gazdasági kihalásaiban nagyjelentőségű kérdés intézményes megoi dását sürgetik az érdekképviseleten s a képtelen hitelviszonyokkal küzdő iparosság. Ez a kérdés, mely az egyetemes érdekek szempontjából is sürgős megoldásit kivan, gazdaságpolitikailag szoljgjálhatná az ipari termelés érdekét, mert kézenfekvő, hogy, a fogyasztó képesség csőkkenésje, az építkezések hiánya nemcsak hogy nem fokozza az ipari termelést, hanem nagyarányú munkanélküliséget idéz elő. Az ipari hitellel szolgálhatnánk tehát a termelés érdekét, iparunk fokozatos fejlesztését és ezzel elháríthatnák a katasztrofális méreteket öltő munkanélküliséget is. Nincs egyetlen termelő rétege az or. szagnak, mely a hitelviszonyok mai lezüllését annyira érezné, mint a kis és kézmüiparosság. Mig a háború előtt nagy; bankjaink hitelegyletek keretén belül szolgálták a kisemberek hiteligényét, addig a hitelnyújtásnak ezt a formáját hetesnek kellett elismerni, mert tudtuk, hogy ilyen alapon más hitelforrás nem áll a kisemberek rendelkezésére. Ez a hitelforrás azon"ban régen elapadt már. Szükséges tehát, hogy, komolyan foglalkozzanak il]®'

Lékesek azzal a helyzettel, amelyben ma az egykor, igen számottevő kis és kézmüiparosság van. Jelentős ez a kérdés és annak azonnali megoldása a városi polgárság szempontjából azért is, mert a hitellel támogatott ipari termelés gazdasági és szociális szempontokból egyaránt folyamatos munkát produkál és ezzel folyamatos munkalehetőségeket is teremt. Ezzel egyrészt adóképességet vállalhatnának ugy a foglalkoztató iparosok, mint a foglalkozó munkásság,, másrészt nem forogna fenn a munkanélküliség mai arányú veszedelme, mert a munkásság foglalkoztatását a hitellel előre termelő biztosithatja, míg igy hitel nélkül csak rendelésre dolgozó üzemek eselenkint munkásaikat elbocsátani kénytelenek. Rá kell mutatnom arra, hogy ez a kérdés azért nem nyert intézményes meg" oldást, mert a kézműipari termelés fontos jelentőségét nem akarták megállapítani, mert a kisipar elpusztulását jósolgatták, amivel szemben a kisiparosság nem tudott eddig hatásosan védekezni, mert nem tagozódott olyan erőteljes szervezetekbe, mint a többi termelő rétegek. Es nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Magyarországon a kormányzat szelleme és az évtizedes uralmi rendszer n mezőgazdaság érdekeit szolgálta és az ipart a nemzetgazdaság másodrendű tényezőjévé tette. A helyzet ma még az eddigieknél is súlyosabbra fordult, meri amíg a kormány a mezőgazdaság hiteligjé nyeií több államilag támogatott intézet utján szolgálja, addig a kézműipar különösen hitel hiányában a legtengetőbb életet vegetálja. A kormány ahelyett, hogy az ország megcsonkítása által előállt helyzetben a kisexisztenciákat támogatná a legintenzívebben és az egykor világhírű magyar kézmüiparosság termelését fokozottan tenné lehetővé, érzéketlen érthetetlen okból azokkal a követelményekkel szemben, amelyeket az iparosság* az ipari termelés érdekében támaszt. Érdekes jelnség nálunk, hogy amíg a kisbirtok részére országos hitelintézetek a gyáripar részére patronizáló bankok nyújtanak a lehetőség szerinti termelési hitelt, addig a Jegyintézet is a földbirtok, a mezőgazdaság és a gyáripar hiteligényeit honorálja és igy minden alkalommal a városi polgárság kispolgári elemeinek hiteligényei szorulnak háttérbe,, sőt egyáltalán -nem teljesíttetnek. , Véget kell vetni végre ennek az állapotnak, amely értékes polgári elemeket dönt a teljes romlásba. A kézmüiparosság fokozotlab mértékben adózik, mint akár a földbirtok, munkájával megbecsülhető szolgálatol tesz hazájának, a városi polgárság alkotó elemét képezi. Ezért száll sikra most mái* egységesen az ipahitel intézményes megvalósításáért és azt várja a külföldi kölcsönnel kapcsolatban i'o, lyamatos nemzetgazdasági ** reorganizáció kapcsán a magyar pénzügyminisztertől, hogy támogassa hitellel a hirdetett többtermelés érdekében a kisiparosságot is, í mint az ország valóban legértékesebb kis. polgári rétegét. vei ért cl nagy, hatást és kapott sok tapsot. Nagy sikere volt Horváth Ella és Simon János táncduettjének és végül méltóan zárta be a műsort 8 cserkészleánykának és 8 cserkészfiunak palotása. A "szereplők névszerint: Arady Vilma, Bácskai Teréz, Benedek Adél, Benedek Viola, Büllesbach Anna, Eördögh Anna, Gopcsa Juci, Iierpay Kató; Bácskai Zoltán, Bereczky Mihály,, Hornyik András, Horváth Géza, Jávor György, Péter István, Racskó Béla, Simon János, kik mind egyformán megérdemlik a dicséretet. Kitűnően megállotta helyét a cserkészzenekar, amely nemcsak az egyes tánc és énekszámokat kisérte kifogástalanul,, hanem fáradhatat lanul liuzta reggelig a tapaiá valót. A minden tekintetben kitűnő rendezésben érdeme van Zsukotinszky Rudolf rajvezetőnek, de az egész csapat fáradhatatlanul dolgozott a siker érdekében. A műsor után reggelig táncolt a fiatalság, az aranyos jókedv feledtette egy pillanatra azt a nagy borút, mely fenyegetőleg nehezedik ma műiden igaz ' magyarra! ! A felsőkereskedelmi „Turul" cserkészeinek teaünnepélye. A 89-es Turul cserkészek fényes sikerű teacstélyt rendeztek február 2-án, szombaton a Gazdák Körében. Mái* többször hírt adtunk olvasóinknak a készülő cserkészünnepélyről. Feltevéseink, várako zásaink minden tekintetben beváltak. Zsúfolt közönség hallgatta végig a jókedvű cserkészfiuk szavalatait és vígjátékait. — Tánc,, zene egymást váltogatták. Talán az volt a baj, hogy túlságos sok résztvevője volt e feledhetetlen összejövetelnek. Este 8 órakor megtelt a nagy terem az ünneplők százaival. Egyenruhás cserkészfiuk vitték a parancsot, s biztosították a rendet, mert egy vasfegyelmü, katoiiaviselt cserkész — mint jó vendéglátó gazda — kezében tartotta s mesteri módon dirigálta az eseményeket: Kollonay Zoltán cserkészparancsnok, a városi felső kereskedelmi iskola kiváló tanára. Hűnek Emil, volt szatmári tanár nagyhatású megnyitó beszédében kiemelte a cserkészet fontosságát s hangsúlyozta az ifjúság ilyen irányú kiképzésének nevezetes szerepét. Ezután következik a műsor. Apró cserkészlegény jön kí a rögtönzött színpadra Czimbolinetz Endre. »Tá ! borozni megyünk« c. monológjával köny | nyékig megnevetteti a hallgatóságot. Hasonlóan nagy tetszéssel fogadják Batári Imre »Tábori kesergőjét«. Most kedves jelenet következik. Az árvaház leánytagjai adnak elő kitűnő készültséggel egy s Farsangi bohózatot« természetesen nagy sikerrel Margócsy Emiiné pompás humorú darabját »Az ájtatos Talpasné«-t kitűnően alakították Stima Gyula, Sajti Imre és a kis Lénárt cserkészfiuk. Szántó János és iWiesner Ernő hivatásos művészeknek is dicséretükre váló ügyess,égel ad ták elő Békeffi László egy szellemes dialógját, Stima Erzsébet művészies énekéDr. Fenyő Miksa előadása a kamarában a külföldi kölcsönről. A gyáriparosok gyűlése. A Kereskedelmi és Iparkamara gyönyörű közgyűlési termébe vasárnap délelőtt Debrecen város minden közgazdasági és pénzügyi egyénisége egybegyűlt, hogy dr. Fenyő Miksa előadását meghallgassa. Megjelentek a társérdekképviseletek küldöttjei a hatóságok képviselői is. A gyűlést Ungár Jenő elnök nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket és a központ képviselőjét dr. Fenyő Miksát. Dr. Fenyő Miksa mindenekelőtt megköszönte a meleg fogadtatást s Szántó Győzőt, a fiók volt elnökét meleg szavakkal üdvözölte. Tolmácsolta továbbá Chorin Ferenc nek, a Gyosz elnökének és a gyáriparosok egyetemének is üdvözlését. Szántó Győző elfogódott hangon mondott köszönetet a meleg üdvözletért s viszszaemlékezett azokra az időkre, amikor a Gyosz megalakításában személy szerint is a legnagyobb örömmel résztvett. Ungár Jenő elnök örömének adott kifejezést, hogy a központ megemlékezett Szántó Győzőről. A fiók elismerését a közeljövőben szintén ki fogja nyilvánítani, amennyiben Szántó Győzőt a legközelebbi nagygyűlésen tiszteletbeli elnökké óhajtják választani. Feszült érdeklődés közben emelkedett ezután szólásra dr. Fenyő Miksa. A magyar gazdasági élet firinamentumának uralkodó plánétájáról, a kölföldi kölcsönről beszélt. Legelőször arra adott választ, hogy szükség van-e a külföldi kölcsönre ? Azzal, a némely politikai körökben is hallható érveléssel szemben, amely azt mondja, hogy a kölcsön felvétele a magyar természettel és nemzeti tradíciókkal ellenkezik, élénk derültség közben jegyezte meg, hogy sajnos, ha. valamit, hát a kölcsönökből élést nemzeti tradíciónak lehet tekinteni. A magyar gazdasági élet mindig tőkeszegény volt. Hitelszükségletünket a német, francia, angol és amerikai pénzpiacon elégítettük ki. Ha békében ennyire a külföldre voltunk utalva, mai tőkenyomoruságunkban füg-g et lenit bet nők-e magunkat a külföldtől? A külföldi kölcsönre szükség van, mert "különben a bankóprést megállítani nem tudA gyönyör város 6 felvonás a szerelem bibliájából. Főszereplői a „Titkok háza" világhírű művészei. Csak felnőtteknek! Szerda és csütörtök az Apollóban*