Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-06 / 30. szám
JftÍKBTDÉK. 1924. február 6. Az ifjúság nemcsak az iskolákban és internátusokban hanem az iskolán kivül is köteles sportolni. A Levente Egyesületeket a községek és az áUam tartozik segélyezni. — Megjelent a testnevelési törvény. — Szabolcsnak nagy érdeme van a 4 ewtneveíé*i törvény megalkotáséban. Nvire^yftáza, Tcbrh&r 5. A Nyírvidék tudósi tójától A testnevelés agitáció l Jriféjtö hívei,, a nagy nemzeti célok elérésének legbiztosabb »eszközét mindig tisztyn látó sportférfiak évek óla várják,, sürgetik a testnevelési törvény életbeléptetéséi. A törvény sajnos, egyre késett, de az életbelépett ren, delelek már elég biztos bázist adtak a Levejite Egyesületek megszervezésére s e? különösen a Dunántulon és Szabolcsvármegvében mutatott fel rövidesen, nagyon szép eredményeket. Még élénk emlékezetünkben van a múlt évben Nyíregyházán rendezett impozáns Levente Egyesület közi sportünnep, amelyre Szabolcs községeinek ifjúsága összemérte erejéL és ügyessé, gél. Elvitathatatlan érdeme van e téren Kuóiny Károly dr.-nak,. a Nyetv® fáradhatatlan,. lelkes ügyvezető elnökének, aki szóval és tetlel meg nem szüii& agilitással mindent megtett,, minden alkalmat megragadott az iskolán kívüli sporl döntő nemzeti jelentőségének köztudatba vitele érdekében. Most,, hogy megjelent végre a testnevelési törvény, rá kell mutatnunk, Ivogy ebben; jelentékeny része van az ő akcióba, lépésének és mindazoknak,, akik' -Szabolcsft'ármegyélHin megérlelték a hivő SjZtÚ, az igazi , magyar ébredés kürtszavai, támogatására siettek,, cselekedtek és eredményhez jutottak. A most megjelent testnevelési törvény lehetővé leszi, hogy a Szabolcsban megindult mozgalom erélyesen, minden akadályozó tényezőt legyőzőén vigye előbbre a tqstiievelé.s lobogóját mindaddig v, njjg-a sportszellem át és át nem hatja, egy táborba nem tömöríti vármegyénk egész ifjúságát. Vármegyénk ben éppen a lelkes előkészilőmunka,, a sportférfiak s a sporllörekvéseket megértő és előbbre lendítő közigazgatási tényezők, legelsősorban Tóth László varmegyei főjegyző hathatós közreműködése meg fogj a kön nyileni az uj törvény életbe vitelét, amely sem a községekel, haióságokal, sem ennek a vármegyének társadaL nuÜ nem találja készülellenüí. nevezett Levente Egyesületekben történik,. amelyeket községek, városok, az állam, sőt nagyiparii, kereskedelmi vállalatok és gazdasági üzemek is kötelesek felállilani. Ha valamely ipari,, vagy kereskedelmi vállalat, vagy gazdasági üzem legalább 1000 alkalmazottat foglalkoztat, akik közül legalább 100-an a'kötelező testnevelés alá' ésnek,, ennek a vállalatnak az alkalmazottaiból külön' Levente Egyesületet kell alaki tani. Ha a Levente Egyesületek bármely oknál fogva önmagukat fenntartani nem tudnák,, ugy az egyes községek végül pedig az állam tartozik őkel segélyezni. .'i". ! ••«-• , , Á község (város) testnevelési cél- * i*a elsősorban a saját tulajdonában lévő alkalmas területeket köteles rendelkezésre bocsájtaiú. Amennyiben községi (városi) terület nemi állana rendelkezésre és a megfelelő terület a község (város) által szabadkézből méltányos áron neon vásárolható meg, ugy azt kisajátítási jog alapján kefl meg* szerezni. Mmdazokát„ akik a testnevelési törvény paragrafuisiaival ellenkezésbe ke. rülnek, akái* szülők, gyámok, munkaadók vagv más egyének, pénzbirságjgai sújtjákfél leltét építem. A táagyar Mráfyi vallás és közoktatásügyi miniszter 1924. évi 9000 sz. rendelete,, amely a testnevelésről szóló 1921-ik évi LII1. l-e. végrehajtásáról szol, rentlkivül fontos rendelkezésekel foglal magában. E szerint Az ifjúság riéiücsítk áz iskolákban és internátusokban,, hanem az iskolán kivül is köteles sporlolni 21-ik életévéig. E célból a 12-ik évet betöltött, de a 21-ik évét meg nem haladó ifjakról,, (leventékről; népszám Iáíásszerü kimutatást készítenek,, mert a kötelező testgyakorlás alól csak halósági orvos által arra alkalmatlan ifjak nyerhetnek felmentést. Az iskolát elhagyó ifjak testnevelése az ugyA nyíregyházi közalkalmazottak tűzifa és szénellátása. E tárgyban ma a következő levelet kapA testnevelési törvény A Budapesti Közlöny közli. Horthy Miklós kormányzónak gróf Klébéísberg Kunó közoktatásügyi miniszterhez intézel I azt a kéziratát, amelyben áz uj testnevelési törvény végrehajtását és testnevelési alap visszaállítását rendeli el. E szerint a lóversenyeknél a kölcsönös fogadásokra fordított összegből 8 százalék,, valamint az üzletszerű nyilvános verseny fogadásokat közvetítő egyesek és vállalatok részéről fizetett 2 százalék a vallás és közoktatásügyi miniszter .rendelkezésére bocsáttatik, A miniszter ezeket az összegekel alapszerüleg tartozik kezelni és azt az országos Testnevelési Tanács meghallgatásával a költségvetési tervezet szerint kizáróan a testnevelésnek, valamint testedzésnek az ország lakosainak széles rétegébén való meghonosítása és fejlesztésére köteles fordítani. A Hegedűs leránt volt pénzügyminiszter által megszüntetett alap •visszaállítása rendkívül nagyjelentőségű, mert igy a ..több évre ki terjedő céltudatos progranim alapján a testnevelés szemponL jából nagyfontosságú intézményeket (Test nevelési "Főiskola,, Nemzeti Stadion) stb. tuk : Mélyen tisztelt Szerkesztő ur ! A Kansz szabolcsvármegyei törvényhatósági •választmánya legutóbbi üléséről »Ky«. tollából hozott értesítést a valóságnak megfelelően helyesbítendő, tisztelettel kérem aláb bi soraimnak b. lapja valamelyik legközelebbi számában leendő szives közlését. Mindenekelőtt is, hogy hibás cim használatába ne essem, tartozom annak kijelentésével, hogy állami tanitó vagyok és hogy a'Cikkíró tollnoki minőséget a saját részéről önkéntesen (és díjmentesen) az én külön megkérdezésem és kérésem nélkül adományozta részemre. - > Másodsorban azonban kénytelen vagyok kinyilatkoztatni azt, hogy a kapott válaszokkal és megnyugtatásokkal engemet nem nyugtattak meg. Amit mondtam : megmondtam. Hibásnak tartottam a tüzelő-anyagnak az előző évben történt elosztását, annak a mikéntjét és vétkes könnyelműségnek tartottam és tartom az idei azonos eljárást, a lutrizást. A magam részéről emberileg elképzelhetően a legrosszabb eljárásnak tartom azt, amikor a tisztviselők jogos járandóságait és annak a kiosztási rorrendjét kocka lutri — tárgyává teszik. Szerintem az eljárás a módszer maga is erkölcstelen. De, hogv a múltba (és a jelenbe) nyúljak vissza ,sem szerény magamnak, sem tanitótársaimnak nincsen tudomásunk arról, hogy a lutri/.ás (sorsolási kinek az engedélyével és hozzá járulásával történt. Engem senkisem kérdezett meg, hogy fa- és szénjárandó ságom kiosztási sorrendjét haji ;ndó vagyok e kocka-játék tárgyává tenni. És tudtommal senki nem kérdezte ezt meg kb. 100 más tanitótársamtól sem. A lutrizás megtörtént, a mi bőrünkre is a mi tudtunkon és akaratunkon kivül, a mi hozzájárulásunk nélkül is. Nem akarok embereket megbántani. Nem is tudom, hogy ki a hibás. Én csak, i ha követ'dobnak is érte és ismét — teszem elvek mellett avagy ellene és nem gyarló földi emberek ellen harcolok. S ha felszólalásom hiábavaló, az sem az én bűnöm, nem az én gyengeségem. Nagy könnyelműség é-; vétkes felületesség volt az egyik esztendőben történt igazságtalan (lutrizás utján megejtett) osztást ugyanilyen eljárással tetézni* Hiszen ez az a bizonyo§ eljárás, mely, igenis tág teret nyújt a protekciónak (és kijárásnak), amint azt az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította. Mérlegeljük csak higgadtan, komolyan és elfogulatlanul, hogy az ilyen eljárásnál (a lutrizásnál) nem jobb-e hát az én javaslatom ? Ez pedig a következő: Minden tisztviselő-ágazat (avagy hivatal) a saját kebelén belől egy, a tagjaiból választott (a testület nagyságához mért) szűkebb kör-ii 3 6 tagú házi bizottság utján állapítsa meg, hogy tagjai milyen mértékben vannak rászorulva a tüzelőre és e szerint tagjaikat milyen sorrendben kívánják kielégíttetni. Ezt az előzetes megállapítást végleges döntés végett terjesszék a tisztviselőágazat (vagy hivatal) összes tisztviselői tagjai által mégtartandó közös, együttes értekezlet elé. Ilven eljárás mellett az egész vonalon végig emberileg megközelíthetnék az igazságot és minden egyes tisztviselő,-ágazat (a saját tagjait és annak vagyoni viszonyait kebelbeli társai meglehetős alaposan ismervén) névjegyzékét tényleg a rászorultság legfőbb jogcímének a .-.zem előtt tartásával állítaná össze és szolgáltatná be. Az eljárás többi része már gyermekjáték és eleve minden protekciót kizár. Ha kiosztandó áru érkezne, akkor minden egyes alkalommal a hivatalok (testületek) álíal beszolgáltatott névjegyzékek szerinti sorrendben az áru (fa vagy szén) mennyiségéhez mérten minden egyes testületből i 2, 5— 10 személy vagy 1 2, 5 vagy 10°o kapna. Legközelebb ugyanígy folytatódnék a kiosztás, ugy, hogy minden áru-érkezésnél minden egyes testtületből mindenkor a testület összessége által megállapított arra tényleg leggyorsabban rászorultak kapnák meg a járandóságaikat. Ilyen eljárás mellett nem történhetne meg az, hogy a tanítóság az egyik esztendőben utolsó, a másik esztendőben pedig utolsó előtti marad, de a/, sem történhetne meg, hogy egy egész testület kimarad áz osztásból, hanem legfeljebb az történhetne meg, hogv minden egyes tisztviselő ágazatból a legkevésbé rászoruló; vagyonos avagy legvagyonosabb 5 vagy 10 ember nem természetben,' hanem pénzben kapná meg a fát és a szenet. Már pedig ezért kár olyan nagy felfordulást csinálni és olyan f> felvonás a szerelem - Főszereplői a „Titkok háza" vKtá*. birü művészei. Csak felnőtteknek ! Szerda és csütörtök az Apollóban^ * JKKü t'jójr JWíTfO «A -il<*fÍ>Ítí*W5