Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-06 / 30. szám

JftÍKBTDÉK. 1924. február 6. Az ifjúság nemcsak az iskolákban és internátusokban hanem az iskolán kivül is köteles sportolni. A Levente Egyesületeket a községek és az áUam tartozik segélyezni. — Megjelent a testnevelési törvény. — Szabolcsnak nagy érdeme van a 4 ewtneveíé*i törvény megalkotáséban. Nvire^yftáza, Tcbrh&r 5. A Nyírvidék tudósi tójától A testnevelés agitáció l Jriféjtö hívei,, a nagy nemzeti célok elérésének legbizto­sabb »eszközét mindig tisztyn látó sport­férfiak évek óla várják,, sürgetik a testne­velési törvény életbeléptetéséi. A törvény sajnos, egyre késett, de az életbelépett ren, delelek már elég biztos bázist adtak a Le­vejite Egyesületek megszervezésére s e? különösen a Dunántulon és Szabolcsvár­megvében mutatott fel rövidesen, nagyon szép eredményeket. Még élénk emlékeze­tünkben van a múlt évben Nyíregyházán rendezett impozáns Levente Egyesület kö­zi sportünnep, amelyre Szabolcs községei­nek ifjúsága összemérte erejéL és ügyessé, gél. Elvitathatatlan érdeme van e téren Kuóiny Károly dr.-nak,. a Nyetv® fárad­hatatlan,. lelkes ügyvezető elnökének, aki szóval és tetlel meg nem szüii& agilitással mindent megtett,, minden alkalmat meg­ragadott az iskolán kívüli sporl döntő nemzeti jelentőségének köztudatba vitele érdekében. Most,, hogy megjelent végre a testnevelési törvény, rá kell mutatnunk, Ivogy ebben; jelentékeny része van az ő akcióba, lépésének és mindazoknak,, akik' -Szabolcsft'ármegyélHin megérlelték a hivő SjZtÚ, az igazi , magyar ébredés kürtszavai, támogatására siettek,, cselekedtek és ered­ményhez jutottak. A most megjelent test­nevelési törvény lehetővé leszi, hogy a Szabolcsban megindult mozgalom erélye­sen, minden akadályozó tényezőt legyő­zőén vigye előbbre a tqstiievelé.s lobogó­ját mindaddig v, njjg-a sportszellem át és át nem hatja, egy táborba nem tömöríti vármegyénk egész ifjúságát. Vármegyénk ben éppen a lelkes előkészilőmunka,, a sportférfiak s a sporllörekvéseket megér­tő és előbbre lendítő közigazgatási ténye­zők, legelsősorban Tóth László varme­gyei főjegyző hathatós közreműködése meg fogj a kön nyileni az uj törvény életbe vitelét, amely sem a községekel, haióságo­kal, sem ennek a vármegyének társadaL nuÜ nem találja készülellenüí. nevezett Levente Egyesületekben törté­nik,. amelyeket községek, városok, az ál­lam, sőt nagyiparii, kereskedelmi vállala­tok és gazdasági üzemek is kötelesek fel­állilani. Ha valamely ipari,, vagy keres­kedelmi vállalat, vagy gazdasági üzem legalább 1000 alkalmazottat foglalkoztat, akik közül legalább 100-an a'kötelező test­nevelés alá' ésnek,, ennek a vállalatnak az alkalmazottaiból külön' Levente Egyesüle­tet kell alaki tani. Ha a Levente Egyesületek bármely oknál fogva önmagukat fenntar­tani nem tudnák,, ugy az egyes községek végül pedig az állam tartozik őkel segé­lyezni. .'i". ! ••«-• , , Á község (város) testnevelési cél- * i*a elsősorban a saját tulajdoná­ban lévő alkalmas területeket köteles rendelkezésre bocsájtaiú. Amennyiben községi (városi) terület nemi állana rendelkezésre és a megfelelő terü­let a község (város) által szabadkézből méltányos áron neon vásárolható meg, ugy azt kisajátítási jog alapján kefl meg* szerezni. Mmdazokát„ akik a testnevelési törvény paragrafuisiaival ellenkezésbe ke. rülnek, akái* szülők, gyámok, munkaadók vagv más egyének, pénzbirságjgai sújtják­fél leltét építem. A táagyar Mráfyi vallás és közokta­tásügyi miniszter 1924. évi 9000 sz. rende­lete,, amely a testnevelésről szóló 1921-ik évi LII1. l-e. végrehajtásáról szol, rentl­kivül fontos rendelkezésekel foglal magá­ban. E szerint Az ifjúság riéiücsítk áz iskolák­ban és internátusokban,, hanem az iskolán kivül is köteles spor­lolni 21-ik életévéig. E célból a 12-ik évet betöltött, de a 21-ik évét meg nem haladó ifjakról,, (le­ventékről; népszám Iáíásszerü kimutatást készítenek,, mert a kötelező testgyakorlás alól csak halósági orvos által arra alkal­matlan ifjak nyerhetnek felmentést. Az iskolát elhagyó ifjak testnevelése az ugy­A nyíregyházi közalkalmazottak tűzifa és szénellátása. E tárgyban ma a következő levelet kap­A testnevelési törvény A Budapesti Közlöny közli. Horthy Miklós kormányzónak gróf Klébéísberg Kunó közoktatásügyi miniszterhez inté­zel I azt a kéziratát, amelyben áz uj testne­velési törvény végrehajtását és testneve­lési alap visszaállítását rendeli el. E sze­rint a lóversenyeknél a kölcsönös fogadá­sokra fordított összegből 8 százalék,, vala­mint az üzletszerű nyilvános verseny fo­gadásokat közvetítő egyesek és vállalatok részéről fizetett 2 százalék a vallás és köz­oktatásügyi miniszter .rendelkezésére bo­csáttatik, A miniszter ezeket az összege­kel alapszerüleg tartozik kezelni és azt az országos Testnevelési Tanács meghallga­tásával a költségvetési tervezet szerint ki­záróan a testnevelésnek, valamint tested­zésnek az ország lakosainak széles rétegé­bén való meghonosítása és fejlesztésére köteles fordítani. A Hegedűs leránt volt pénzügyminiszter által megszüntetett alap •visszaállítása rendkívül nagyjelentőségű, mert igy a ..több évre ki terjedő céltudatos progranim alapján a testnevelés szemponL jából nagyfontosságú intézményeket (Test nevelési "Főiskola,, Nemzeti Stadion) stb. tuk : Mélyen tisztelt Szerkesztő ur ! A Kansz szabolcsvármegyei törvényható­sági •választmánya legutóbbi üléséről »Ky«. tollából hozott értesítést a valóságnak meg­felelően helyesbítendő, tisztelettel kérem aláb bi soraimnak b. lapja valamelyik legköze­lebbi számában leendő szives közlését. Mindenekelőtt is, hogy hibás cim használatába ne essem, tartozom annak kijelentésével, hogy állami tanitó vagyok és hogy a'Cikkíró tollnoki minőséget a saját ré­széről önkéntesen (és díjmentesen) az én kü­lön megkérdezésem és kérésem nélkül ado­mányozta részemre. - > Másodsorban azonban kénytelen vagyok kinyilatkoztatni azt, hogy a kapott válaszok­kal és megnyugtatásokkal engemet nem nyugtattak meg. Amit mondtam : megmondtam. Hibás­nak tartottam a tüzelő-anyagnak az előző évben történt elosztását, annak a mikéntjét és vétkes könnyelműségnek tartottam és tar­tom az idei azonos eljárást, a lutrizást. A magam részéről emberileg elkép­zelhetően a legrosszabb eljárásnak tar­tom azt, amikor a tisztviselők jogos járan­dóságait és annak a kiosztási rorrendjét kocka lutri — tárgyává teszik. Szerintem az eljárás a módszer maga is erkölcs­telen. De, hogv a múltba (és a jelenbe) nyúljak vissza ,sem szerény magamnak, sem tanitótársaimnak nincsen tudomásunk arról, hogy a lutri/.ás (sorsolási kinek az engedé­lyével és hozzá járulásával történt. Engem sen­kisem kérdezett meg, hogy fa- és szénjárandó ságom kiosztási sorrendjét haji ;ndó vagyok e kocka-játék tárgyává tenni. És tudtommal senki nem kérdezte ezt meg kb. 100 más tanitótársamtól sem. A lutrizás megtörtént, a mi bőrünkre is a mi tudtunkon és aka­ratunkon kivül, a mi hozzájárulásunk nélkül is. Nem akarok embereket megbántani. Nem is tudom, hogy ki a hibás. Én csak, i ha követ'dobnak is érte és ismét — teszem elvek mellett avagy ellene és nem gyarló földi emberek ellen harcolok. S ha felszóla­lásom hiábavaló, az sem az én bűnöm, nem az én gyengeségem. Nagy könnyelműség é-; vétkes felületesség volt az egyik esztendő­ben történt igazságtalan (lutrizás utján meg­ejtett) osztást ugyanilyen eljárással tetézni* Hiszen ez az a bizonyo§ eljárás, mely, igenis tág teret nyújt a protekciónak (és kijárásnak), amint azt az elmúlt évek tapasz­talata bebizonyította. Mérlegeljük csak higgadtan, komolyan és elfogulatlanul, hogy az ilyen eljárásnál (a lutrizásnál) nem jobb-e hát az én javas­latom ? Ez pedig a következő: Minden tisztviselő-ágazat (avagy hiva­tal) a saját kebelén belől egy, a tagjaiból választott (a testület nagyságához mért) szűkebb kör-ii 3 6 tagú házi bizottság utján állapítsa meg, hogy tagjai milyen mértékben vannak rászorulva a tüzelőre és e szerint tagjaikat milyen sorrendben kívánják kielé­gíttetni. Ezt az előzetes megállapítást vég­leges döntés végett terjesszék a tisztviselő­ágazat (vagy hivatal) összes tisztviselői tag­jai által mégtartandó közös, együttes érte­kezlet elé. Ilven eljárás mellett az egész vonalon végig emberileg megközelíthetnék az igazságot és minden egyes tisztviselő,-ágazat (a saját tagjait és annak vagyoni viszonyait kebelbeli társai meglehetős alaposan ismer­vén) névjegyzékét tényleg a rászorultság leg­főbb jogcímének a .-.zem előtt tartásával állí­taná össze és szolgáltatná be. Az eljárás többi része már gyermekjáték és eleve minden protekciót kizár. Ha kiosz­tandó áru érkezne, akkor minden egyes al­kalommal a hivatalok (testületek) álíal be­szolgáltatott névjegyzékek szerinti sorrend­ben az áru (fa vagy szén) mennyiségéhez mérten minden egyes testületből i 2, 5— 10 személy vagy 1 2, 5 vagy 10°o kapna. Legközelebb ugyanígy folytatódnék a kiosz­tás, ugy, hogy minden áru-érkezésnél min­den egyes testtületből mindenkor a testület összessége által megállapított arra tényleg leggyorsabban rászorultak kapnák meg a já­randóságaikat. Ilyen eljárás mellett nem történhetne meg az, hogy a tanítóság az egyik esztendőben utolsó, a másik esztendő­ben pedig utolsó előtti marad, de a/, sem történhetne meg, hogy egy egész testület ki­marad áz osztásból, hanem legfeljebb az történhetne meg, hogv minden egyes tiszt­viselő ágazatból a legkevésbé rászoruló; va­gyonos avagy legvagyonosabb 5 vagy 10 ember nem természetben,' hanem pénzben kapná meg a fát és a szenet. Már pedig ezért kár olyan nagy felfordulást csinálni és olyan f> felvonás a szerelem - ­Főszereplői a „Titkok háza" vKtá*. birü művészei. Csak felnőtteknek ! Szerda és csütörtök az Apollóban^ * JKKü t'jójr JWíTfO «A -il<*fÍ>Ítí*W5

Next

/
Thumbnails
Contents