Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-05 / 29. szám

JVMsbiiiék 1924. február 5. Pásztor Miksa teljes optimismust hirdet a külföldi kölcsön ügyében. Pásztor Miksa, a Pénzintézeti Központ lországosnevü vezérigazgatója, a napokban előadást tartott az aktuális közgazdasági kérdésekről, a kölcsön jelentőségéről ós azokról a kilátásokról, "melyek a gazdaságiünkdre várnak. Nagy koncepciójú előadásában szembeállította a mult ós jelen közgazdasági helyzetét és rámutatott a háború utíini gaz dálkodás hibáira, kijelentette, hogy. csak a külföldi kölcsön segíthet, amelynek ügyét a legnagyobb optimizmusimussal itéli meg. A kölcsön ideájának megszületése előtt nem volt megmentésünkre egyetlen fix pont sem,, amelyen elindulhattunk volna. Az állam testét majdnem ugyanaz a rákfene pusztítja,, mint a magánosokat. Az egész kölcsönakció a valóságban nem egyéb,, mint egy gazdasági müvelet, abból a célból, hogy. a törpe ország visszavezettessiék a nagy Magyarország biztos alapokon nyugvó (gazda, sági vágányaira. Aminthogy én a külföl. di kölcsönt általában szanálási müveiéinek tekintem, természetesen ugyanazokat a jelenségeket képzelem el a szanálás előtt az állam életében,, mint a magánvállalatnál. Mindenekelőtt föltétlen bizalmat a müvelet sikerében. Igen, bizalomra van szükség. Arről mindannyian legyünk meggyőződve, hogy itt nem pusztulás, nem rombolás nem nyomor,, nem éhhalál klövetkezik, de feltámadás. Eljő újra az idő, amikor megint a céltudatos produktív munka és nem a szerencsejátékok,, a tobzódó börze lesz a látszólagos megélhetés egyetlen számbavehető forrása. A külső kölcsönt megelőzőleg belső kölcsönt sem olyan nagv dolog előteremteni. Végre Magyarország a|g|rikultur állam, ahol éppen a mezőgazdasági termelőosztály az, mely ha meggyőződik, hogy a kölcsön országos célokra l'ordittalik,, nem fog elzárkózni nagyobb áldozatkészségtől sem. Persze az átmenet lényeges változások nélkül nem képzelhető el. A célszerűség azt fogja parancsolni,, hogy a nagy Magyarország adminisztrációjára rendelkerésre álló állami gépezet a megcsonkított ország testéhez idomuljon. Minden valószinüség szerint a munkanélküliség is fokozódni fog, azonban nálunk a munkanélküli-ek szám? a kölcsön után még" sem fog olyan mértékben meelkedni,, mint Ausztriában, mert különféle lehetőség nyilik meg egyém munkálkodásra és a kölcsönnek a mezőgazdasági termelésre különben sem lesz különösebb kihatása. információkkal, telekkönyvi kivonatokkal és kitűnően girált váltókkal lesznek kénytelenek bíbelődni. A tőzsde persze még hosszú ideig, de talán régi egészséges alapon lesz jelentős üzletág, de már nem az egyetlen és kizárólagos megélhetési és jövedelmi forrás. Az arannyal egyenlő értékű kereskedelmi Váltóknak igen nagy, lesz a keletje és a visszleszámitolási üzlet vissza fogja hódítani magának a régi előkelő helyét. A produktív munka virágzó korszakának közeledtét látom. A túlzó védővámok, a behozatali tilalmak eltörlése persze az eddiginél fokozottabb termelést fog parancsolni, at árakban közelebb hoz a világparitáshor de le is töri az indokolatlan kilengéseket és véget vet a mostani elviselhetetlen bizonytalanságnak. Ezzel szemben a kalkulációknál el fog esni a költségvetés legnagyobb' tétele,, a valutakockázat, amely akár jogosan, akár. indokolatlanul sokszor az árak 30—50 százalékát tette ki. És ezzel végre a fogyasztó is nemi előnyhöz jut. A' jegybank tervezetét ismerteti ezután. A jegybank részvénytársaság lesz, amelynek tőkéjét részben a magánosok, részben az állam fogja szolgáltatni. A' részvények uj értéke minden valószinüség szerint arany koronára fog szólni. A részvénytőkét 30—40 millió aranykoronára kontemplálják. Igy az emiitett arany alaptőke megfelelne a bankjegyforgalom»8—10 százalékának. A fedezeti arányt ugy képzelik el, hogy a jegybank egyharmadát arannyal, a többi kétharmadát bankszerüen fedezné. Az átmenetet ugy tervezik, hogy a jegybaink felállítása után az állami jegyintézet működését megszüntetik és likvidálják. — A jegybank jegyei kényszerforglalommal ruháztatnának fel. A pénzügyi kormányzat szanálási terveiről szól. — Kormányunk circa 650 millió arany koronát kért azzal, hogy ez az összeg volna elegendő arra, hogy államháztartásunkat öt év alatt teljesen rendbe hozzuk, ugy, hogy azután a kölcsönzött összeg visz szafizetését is megkezdhessük. Sajnos,, a kormánynak ezt a javaslatát nem fogadták el és egyelőre csak egy 250 milliós kölcsönről van szó, amellyel két és fél év alatt kell állami bajainkat szanálni. Az a meggyőződésem, hogy a most szóban levő 250 millió aranykorona a kölcsönnek csak egy része, Az igazi tőzsdei átértékelési folyamat nálunk is el fog következni abban a pillanatban,, amint a kölcsön ügye véglegesen elnitézést nyer s ami n\ meg lesz a megnyugvás,, hogy a pénzügyi kormányzat a magyar koronát stabi. lizálni tudja. A takarékbetétiekkei kapcsolatban nem hallgathatom el azt a felfogásomat sem, hogy a bankélet terén is már röviden egy egészen uj periódus kezdődik. Legutóbb már az volt a helyzet, hogy minden hiájsodiktiázban egy bank, vagy tőzsdtblzományosi iroda működött. Ez a jelenség is eltűnik a jövőben és a bankok megint f míg a többinek a folyósítása ezután fog í következni, amelyet az egész háborút nyert Európa készséggel fog támogatni. — Én — mondotta az előadó, az egész kölcsönügyet éppen azért, mert anélkül nem tudom elképzelni talpraállitásunkat,, feltétlen optimizmussal nézem. — De természetesen egyről nekünk sem szabad elfeledkeznünk. Ahhoz, hogy Magyarország talpra álljon, nem elég pusztán az antant segitésü, de nekünk magunknak is hozzá keh járulni kölcsönös megértéssel és a köz iránti feltétlen önzetlenséggel és odaadással. A belügyminiszter telefonüzenete a nyíregyházi tűzoltóknak. Nyíregyháza, február 4. A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi tűzoltók február 2-iki jótékonycélu táncmulatságának fővédnöki tisztét városunk nemzetgyűlési képviselője Rakovszky Iván belügyminiszter vállalta el. — A miniszter tervbe vette a táncmulatságra való lejövetelét is amelyet a város lelkes választó polgársága is szeretettel várt. Szombaton délelőtt a belügyminiszter felhívta telefonon Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármestert, akit megkért, hogy tudassa a tűzoltósággal, hogy szive lelke melegével érez együtt vélök s van jelen jótékony táncmulatságuk alkalmával, amelyre jegymegváltás cimén 125000 koronát küld. Személyesen, bármennyire is sajnálja, ezen a napon lehetetlen Nyíregyházára utaznia, mert mostanában, amikor a | Házban napról-napra 8 órás ülések vannak, I a miniszterek az ünnepnapokat kénytelenek | felhasználni arra, hogy hivatali tanácskozá] saikat elvégezzék. Február 2-án, az ünnepi j szombaton is minisztériumában töltötte az | egész napot az ország belügyminisztere és munka-asztala mellől üzent az ő választó polgárságának, derék nyíregyházi tűzoltóinak | akik igy belátóan mondottak le arról, hogy a város képviselőjét köszöntsék körükben. ! A nyíregyházi tűzoltók bálja. j A tél utolsó offenzivái esnek mindig a tűzoltók báljának hagyományos dátumára, február 2-ára. Ezek a havas, szeles, zúzmarás nekilendülések aztán a tüzoltóbál után hirtelen semmibe omlanak és mintegy boj csánatkérően ellágyul a télutót hirdető idő. Nem vagyunk babonásak, de hosszú évek tapasztalata után kénytelenek vagyunk az időnek ezt a kemény harci lendületét és vereséges ellanyhulását a tüzoltóbál forró sikerével magyarázni. Az idén is, mint a harcos eposzokban szokás, »in medias re3«, minden előkészület nélkül rontott neki a fagyos északi szél a Korona bejárójánál emelt impozáns fenyőlomb-kapunak, amelyet a tűzoltók sisakos cimere ékesített. A diszörség fáklyáinak fénye komolyan fenyegető köddel harfcolt s a fenyőgalyak tüleveíein zúzmara ezüst je csillogott. Ám a táncos ifjak és tűzről pattant szép, fiatal leányok és menyecskék fürgén és sokadalomszerü sűrűségben jöttek. Bizonyos, hogy e tubarózsás fiatalság kedve kifog ma a télen. Mi is jókedvre hangolódunk, amint felfelé tartunk az ünnepi diszbe öltözött lépcsőkön, ahol keményen tisztelegnek a derék tűzoltók minden vendég előtt. És jönnek is sorba a vendégek. Hogyne jönnének, hiszen ki simul oly igaz önzetlenséggel, a szolidaritásnak olyan makulátlan érzésével szivünkhöz, amint ezt a tűzoltóság, nyugalmunk, biztonságunk lelkes, önfeláldozó őre teszi ? Fenn a teremben tűzoltó egyenruhás parancsnokok, kedvesen udvarias szolgálatkész tüzoltóifjak fogadják a vendégeket. Antal János oktatóparancsnok, Kazár Ferenc, Rajtik Miklós, Dr. Walter Géza Zoltán Gáspár s a tisztikar többi tagja serénykedik a fényesnek Ígérkező est sikere érdekében. A pénztárnál Kovács Pál és Kéhler Gyula ülnek és veszik át a sok-sok bankót, amelyet majd fecskendőre fognák költeni. A védnökök ,notabilitások a parancsnoki szobában gyülekeznek, ahol RimaLAVINA főszerepben: Várkonyi Mihállyal. a „Diadal Mozgó"-ban. hétfőn, kedden és szerdán 7 és 9 órakor