Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-28 / 49. szám

jH

TClKumfcK *.-»wvVíiMts * XWWÍ t. "n iV.illijrt^iÉI' r ftfi LJOTJiü< i r i 19-24 kkrvi* 23 A külföldi kölcsön és a kisipar. _

i

_

j ) Irta : Somló Jenő, a Hagyar Ké^mfiiparosok Egyesületének elröke A kis- és kézmüíparosság mai válságoshelyzetében, amikor az egyensúlyozott gazdasagiélet hiányát érzi az" ipar minden Pgazata,iftontos és életbevágó kérdésként tolul tel őterbe a külföUli kölcsön kérd ér se és az, hogy miként alakulhat a kisexistenciák heiyzete, javulnak-e a termelési lehetőségek s megindul-e majd a kölcsön folyósításával az alkotó és építőmunka. í j A külföldi kölcsönnek szolgálnia keli majd az államháztartás egyen súlyozott ságának, a pénz stabilizálásának, vásárlóerejűnk s értékállandóságának helyreállílását. Azokban a legyőzött országokban, hol ezeket a célokat külföldi kölcsön igénybe vételével biztosították, súlyos helyzetet teremtett az átmenet, mert a pénz értékállandóságának biztosítása — természetszerűleg vonta maga után az ipari termékek és cikkek átértékelését. A|^átértékelési processzusjt a vásárlás csökkenése, a pénz megbecsülése kisérte. A magyar kis és kézműipar, mely nyomasz tó helyzetben van, mely nem talál védelmet s termelési lehetőséget, vegyes érzelmekkel tekint a kialakulandó jövő felé azért, mert nem szerzett magának oly javakat. melyek számára az átmenet súlyos válságát elviselhetővé tették volna. A helyzet ugyanis az, hogy a kisipar vállalkozását mindig befolyásolta a gazdasági lehetetlenülés, mert a korona esésével kapcsolatban nem állolt módjában olyan előrelátással termelni, mely vál lalkozásál a veszteségtől megkímélte volna. Ezért nagy átlagban a vállalt munkákból élők nem tartalékoltak arra az időre, amikor az átérlékelés következik áruira és pénzére, ezért az agyonkinzolt gazdasági helyzetet biztosítani hivatott külföldi kölcsön súlyos megpróbáltatás elé állítja a kisipart. A kisipari termelés az állandó drágulás, a munkabérek természetszerű emelkedése, a termelési hitel és kereseti lehetőségek minimális volta miatt súlyos veszteséggel zárta le az utóbbi évek mérlegét, elszegényedett és lerongyolódott. Ebből a ténymegállapitásbóí nemRedVeio az a perspekltiva, amely a külföldi kölcsönnel kapcsolatban a kisipari termelés előtt áll, mert a tisztulási folyamat idejére tőke és munka nélkül lesz a kisiparosság azért, mert a külföldi kölcsönnek mégis súlyos ára van, hisz a folyósítás feltételeként meg keli szüntetni a beho zatali korlátozásokat, vissza kell állítani a szabadforgalmat. A szabadforg

aIom visszaállítása, meg nyers termékek és féligkész áruk behozatalát is lehetővé fogja tenni, azzal a veszéllyel fenyegeti a kisipari termelést, hogy az iparilag fejlettebb államok selejtesebb tömegcikkeikkel fogják elárasz tani az országot s nem kívánatos versenyt fognak támasztani azokkal a hazi ipari termékekel, melye minőségűét tekintve, össze sem hasonlíthatók a külföldi tömegtermeléssel. A kisipar ezen helyzetében tehát előre kell gondolni ezekre a bekövetkezendő nehézségekre s az átmeneti időre állami építkezések, közmunkák elrendelésével kell elviselhetővé tenni a kisipar helyzetét. Most kell megvalósítani az iparvédelem eszméjét s a mult század reformtörekvéseinek felújításával propagandát csinálni a magyar iparfejlesztés gondolatának. Össze kell fognia államnak és társadalomnak, hogy kellő előrelátással vegyék elejét a kisipar pusztulásának. A kisipart versenyképessé kell tenni, részére a termelést iparihitel nyújtásával kell lehetővé tenni. Ha az állam s társadalom a városi polgárság e számottevő rétegének védelmére kell, ugy elejét lehet venni annak, hogy a külföldi kölcsön nyújtását követő átmenet pusztitóan hasison a kisiparra. Most kell felállítani min den lakás küszöbén a Klazuál E. Gábor által annak idején javasolt önálló vámterületet s kimondani azt, hogy műiden magyar, magyar ipari termékeket vásároljon. Ilyen céltudatos munkával munkaalkalmat lehet nyújtani a kisiparnak, fokozni lehet munkakészségét, termelését s ipari hitel biztosításival fokozni versenyképességét. Az a folyamat, melyet a külföldi kölcsön fog felidézni, megrázkódtatást csak akkor fog előidézni, ha szociális szempontok szerint bírálják el e néhány pontban javasolt védelmi intézkedéseket, ha felismerik a kisipari termelés jelentőségét, fontosságát s megterem* tik az előfeltételeket a kisipar versenyképességéhez az esetben, hapz erők játékár nak engedik át a kisipart továbbra is s sorsára hagyják, ugy előrelátható, hogy. a külföldi kölcsön pusztító folyamatot fog előidézni. Ezt meggátolni kötelessége az államnak,, érdeke a társadalomnak, mert hazánkban igen nagyjelentőségű kell hogy legyen a kisiparnak és az ebből fejlődő középiparnak. Azért időszerű s szükséges, hogy az állam és társadalom védelmére kelljen a kisiparnak és az átmenet idejére vértezetté, ellentállóvá, teljesít őképessé tegye a minden védelemre méltó kisipart. Ahogy á megszálló „testvérek" dolgoznak. Kiutasítottak Kassáról egy magyav urileányí, uaert nemzeti szinü szalagot viselt 3 ruh-jan. A megszállott vidékeken egyre-másra érik a magyarságot a támadások és arcul csapások. Hol Erdélyből,, hol Bácskából, hol á Félvidékről hallunk példátlan megszégyenítő eseteket, amelyek mind igazolják a megszálló szomszédok törekvésjeit: kiirtani minden létező nemzeti megnyilvánulását a magyarság hazafiúi érzésének. Legutóbb Kassán lörlént egy csúnya elkeserítő eset. — A Leányklub rendezett egy nagyszabású estélyt. A csehek előre is kijelentették, hogy semmiféle nemzeti jellegű szám nem szerepelhet a műsoron. Csak idegen darabokat, idegen dalokai adhatnak elő a rendezők. Es hogy az ellenőrzés el ne maradhasson, a cseh tisztikar is képviselte magát az estélyen. Cseh zeneszámok és francia,, angol versek szerepeltek a műsoron. Egymásután peregtek le a szebbnél-szebb számok. Az utolsó előtti szám volt Horváth Anna kassai urileány zeneszáma, Liszt Ferenc Magyar rapszódiáját játszotta el a közönség tomboló lelkesedése közben. A magyarok felugrottak és harsogó tapsokkal üdvözölték a magyar leányt. A cseh tisztek nem ütköztek meg q dolgon, nem látták a kotlát sem, amelyen kívül Csajkovszky neve volt feltüntetve. Ellenben mindannyian felordítottak, mikor a nagyközönség előtthiegjhajoU a leány. A hófehér estélyi ruhán a szive fölött egy keskeny,, háromszínű szalagocska díszlet. Nagyon kicsiny volt a szalag, de a tisztek mégis észrevették. A leányt azután gyorsan figyelmeztet, ték, hogy milyen feltűnést kellett a kis SZÍJ lag. Hazakísérték. Azonban még az utcán elérték a csehek és azonnal letartóztatták. Két heti fogság után kiutasították Kassáról, mert izgatást láttak a csehszlovák állam ellen a kis darab szalag viseléséében. Horváth Anna kénytelen volt a parancsnak engedelmeskedni. Özvegy édesanyját is ott kelleti hagynia. Még aiijgj ért Budapestre, amikor értesítették a szegény magyar leányt, hogy édesanyja belehalt a fájdalomba, amelyet leánya kiutasítása okozott szivének. A tragikus sorsú magyar urileány a napokban érkezik Baranyába rokoni látogatásra. Tompa Mihály keserű elégiái jutnak eszembe, amikor hallom ezeket a folyton megismétlődő, gyalázatos sérelmeket, amelyeket csendes, összetett kézzel kell, hogy elszenvedjen a magyarság. — Elkönyesedik a szemem és reszkető ajakkal elsutlogom a szomorú, vigasztalan sorokat: j ; »...pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve, széthull nemzetünk...« Egy asszony alvó férjének el akarta metszeni a nyakát. Véres családi dráma Debrecenben. — Állítólag közös elhatározással öngyilkosok akartak lenni. — A férj tagadja, hogy beleegyezett volna a kettős öngyikossagba. Megdöbbentő családi dráma játszódott le szombat éjjel Debreczenben a Késes-utca 46. szám alatt, ahol Vékony István 37 éves pincér felesége, állítólag közös elhatározásbál, egy borotvával elvágra alvó férje nyakát. A véres dráma részleteiről a rendőri jelentés és a tanúvallomások alapján az alábbiakban számolunk be : Vékony Istvánné, akinek valószínűleg rögeszméje az öngyilkosság, már régebben szólott az urának, hogy legyenek öngyilkosok. A férj azonban hallani sem akart erről s határozottan kijelentette az asszony előtt, hogy őrült tervéről tegyen le. zött a feleségének, majd, miután megvacsoráztak, mindketten lefeküdtek. A késő éjjeli órákban Vékony arra. ébredt fel, hogy felesége egy borotvával belevágott a nyakúba. Bár a vágás elég mély volt, nem vesztette el eszméletét s az asszonynak a karját eltaszította és rákiáltott: Hagyj el í Megőrültél ? Vékonyné erre a saját nyakát is el akarta vágni, de férje, akiben még mindig volt erő, a felesége kapott. Az asszony erre az ajtónak tartott, hogy majd kint végezzen magával. Ne nyúlj hozzám. Hagyj meghalni ! Szombaton este Vékony István teát fő- í mondta vérző férjének, aki azonban minSzigeti Mikíós titkár megkezdte Válthatók még a Jakobovits dohánytőzsdében. — 50 százalékkal olcsóbb a bérlet, mint a naptár! \