Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-19 / 16. szám

mU jassaár Í9. JWmniDtK. Dr. Gaisler Gyula előadása, Baktériumok okozzák a ragályos Sbeie^sáfeket és baktérium neikúi még sincsen élei* Nagyszámú és^iuieiligens Közönség .dőlt tairíOkta .üteg Ciutoííoxvon xieiUtau a., uaiskr Uyma a OaKtmuiuokioi szoió iiceaus eüQitüaoaí és maciéi o*áii xereszíui vezetgette •j haligaJtooágái a oakteíiumoK c^ tudnia lö^aü. kíáerjcüí .és mégis évezceueken .kettíáztui íbineíetneaul mamut bixodalrnaban. Meglátszott rajta, nagy egyetemi .lauár^eged voit, mielőtt üiogiaú* ütoeöet.-ivófiiazi főorvosi áUását és igy a legnagyobb Közvetlenséggel, mindealu által mege&ftető iiyeivezeúei fogiaikozotc Kedvenc temajával: a baki«o£®lögiaivai, ugy, tiogy uj vi.agot te<em.en azok eiőtt .is, a^iK a betegaegek »agátyoznatoságat iejbeoukék, de acOK eiőit, is, akiK miucieiiutt és múídenben naiáit 0<t0ió tMk.e-iu.noKat rejtenek és Kezettoet naponta nusszor ís i értőt, enitetiék. Mindkét csoportot kézzel tognaió bizonyítékok fetsoioia^ával győzte meg, hogy bár a .baktériumok okozzak a kűtoafele ragaiyos - betegaege^ei, azokat megyein nélkülözhetjük, mén például baktériumok nélkül a gyonror nem képes az étereket megemészteni, úgyhogy a csi-átlanitott éle.miszerekkel tápiait csirkék 25—28 nap atatt elpusztulnak. Ijesztően mered eiénk tehát az a kérdés, hogy a baktériumok láthatatlanul ssorakozö milliárdos tömegeiből miként yá. iasszuk ki a jó babátokat és miként kerüljük el az ellenségeket. Erre is megadta a választ tudós főorvosunk, amidőn egyeíien védekezési m'ódul ellenállási képességünk fokozását jelölte ki. Legyünk tehát mértékletesek az evésben és ivásban, de gondoskodjunk arról is, hogy az elfogyasztod: ételek elegendők legyenek táplálkozásunkhoz. Különféle baktériumok befészkelésére alkalmat ad az is, aki túlfeszített munkával tönkre teszi fizikumát, de az is, aki dologialanul "íf^arja leélni életét és magát a fuvószéitől is óva, elkényezteti a testét. Az eléggé táplált és munka által megedzett emberek nehezen betegszenek meg és ha az mégis megtörténik, azokat könnyű szerrel gyógyítja ki az orvos, hiszen a ragályos betegségek elleni védőoltások is azon alapszanak, hogy a baktériumok telepeit éhezieíéssel, hideg helyen való tartással és hasonló gátló körülményekkel elcsenevészesitik, ugy, hogy azok a kellő ellenállással bíró emberelőnél csak futóbetegségeket okozhatnak. Az általános bevezetés után vetített képeken mutatta be a különféle baktériumok képeit. Elmondotta, hogy bár Kirchner 1671ben már azt vitatta, hogy a rothadó testek tele vannak láthatatlanul kicsiny kukacokkal mégis évszázadok kellettek hozzá mig általánossá lehetett tenni a baktériumok Idézéséről szóló tant, bár még most is vannak olyan baktériumok, amelyeket a mikroszkópok nem képesek láthatóvá nagyítani és egyedül a tünetek árulják el létezésüket. A bakteoror logia csak azóta fejlődhetett ki, amióta Koch Róbert és társai a megszilárduló tápanyagokat feltalálták és segélyükkel lehetővé tétetett, hogy a felkent baktériumok rögzitessenek és egyenkint más talajra átültetve szintenyészeteket lehessen előállítani. So.ba mutatta be ezek után az amébákat, a malária plazmódiumait, a trípanózómákat, a cócusokat, a kórokozó penészgombákat. Láttunk egy pár igen sikerült felvételt a g.ümőkőr baktériumairól (minden 10-ik ember tuberkulózisban hal el), a lép fenéjéről (melynek •hwHB^M nem -ÜIMHUWiiMUh spórája évek múlva is képes fertőzni), a maláiiájéról (amelyet szúnyogok oltanak be) a pestiséről és a kolerájéiól, amelyek eddig minden háború után végig száguldottak a földtekén és megtizedelték az élve maradottakat. Hogy ez a legutóbbi világégés után nem következett be, azt a fejiődott orvosi tudománnynak és azok között is elsősorban a bakteorologusoknak köszönhetjük. Megtudtuk még azt is, hogy a kenyér megkelésjét, a tej megalvasztását, a tej és eceíképzést, a termőföldek táplálóerejének visszatérését mind a baktériumoknak köszönhetjük. Kár hogy az élelmiszerekkel, az idő előrehaladottsága miatt nem foglalkozhatott eléggé, amelyeknek nemcsak baktérium tartalmába vagyunk kíváncsiak, hunem arra is, hogy minő pótanyagokkal szokják azokat hami-i.ani és mi ől lehet azok jóságát felismerni. Most megismertük a bakteorologus Gaisierí és várjuc a vegyész Gais.ertői hogy a piacot, mint közös kamaránkat vegye vizsgálat alá, amelyek kórképe éppen ölyan súlyos, mint az ivóvizet szóig,áltató kutjainké, amelyekben szintén sok a i'oíhadásokbil eredő anyag és felférne közöttük egy kis osztályozás. Hisszük, hogy a lieeum vezeíősége alkalmat , ad ezeknek az elmondására is. Kern Tjssmmsa Mi van a nyíregyházi kereskedők vasárnapi zárásával? A tanács! ha ároKfit v«n t-Fvérsvbei. Nyíregyháza, január 18. A Nyirvidék ludósitójától. A nyíregyházi kereskedők körében a vasárnapi záróra tekintetében az utóbbi időben bizonytalan voít a helyzet. A városi tanács ugyanis ebben a kérdésben akként döntött,, hogy vasárnap teljes munkaszünetet rendel el. Ennek az intézkedésnek érlelőiében a fodrász és borbély s még néhány üzletet kivéve vasárnap semmiféle üzlet nem nyithatott ki Nyíregyházán. A fűszeresek közül délelőtt 10 óráig nyitva tarthatlak ennek az intézkedésnek alapján is azok,, akik túlnyomóan élelmi szerárusitással foglalkoznak, de ilyen üzletnek Nyíregyházán csak a Hoifmann, Heufíel, Kiss Károly és a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete minősíthető s igy csupán e^eic az üzletek nyitnátok kj vasárnap délelőtt 10 óráig. A városi tanácsnak ez a döntése érvényesült is egy. ideig,, közben azonban a kereskedelmi miniszter a tanácsi határozat megváltoztatását rendelte el. A miniszternek ez a döntése a Nyirvidék utján nyomban nyilvánosságra került és miután ez a döntés egy egész sor üzletnek megeengedi a vasárnap délelőtt 10 óráig való nyitást, ezzel az engedéllyel az jllető kereskedők éltek is. De éppen itt van a hiba. A kereskedelmi miniszter döntése ugyanis nem zárta le véglegesen az ügyet, mert a városi tanács a záróra tárgyában ujabb felterjesztéssel élt s mindaddig,, mig ez eredményre nem vezetett,, a tanács érvényben tartotta a régi döntést. Az államrendőr- ( ség a kereskedőket több esetben felelős- • ségre kellett,, hogy vonja, mert a városi i tanács nem adott engedélyt a vasárnap í délelőtti üzletnyitásra s egyes boltok hivatkozással a kereskedelmi miniszternek nyilvánosságra ju ot

M, d3 hivatalosan éetbe nem léptetett,, tehát alapul nem vehe.ő döntésére, mégis kinyitották boltjaikat Hogy ebbe a khaoszba addig is,, mig a tanácsi döntés a kereskedelmi miniszter, ujabb rendelkezésének megfelelően nem

1 tisztázza a helyzetet,, belevilágítsunk, — A kereskedőknek a tanácsi hatarozaino? kell tartaniok magukat,, nem szabad vasárnap nyitniok,, mert másként az államrendőrség felelősségre vonja őket. — A' helyzet nem marad sokáig bizonytalanul, mert a kereskedelmi miniszter felhívta a városi tanácsot,, intézzen kérdést a kereskedőkhöz, kivánják-e a teljes vasárnapi iparhatóságnál (Városháza, emelet, 7. sz. szobában) nyolc napon belül jelentsék be, kívánják-e a teljes vasárnapi munkaszünetet. Ha a kereskedőknek legalább kétharmadrésze kívánni fogja a tejes vasárnapi munkaszünetet akkor a kereskedelmi miniszter a városi tanács határozatát jóváhagy Va el fogja rendelni azt. Igy. most a kereskedők maguk dönthetnek abban, hogy akarják-e vagy sem a teljes vasárnamunkaszünet további fenntartását,, avagy; nem. Az erre vonatkozó felhívás a Nyírvidékben most jelent meg. A városi tanács ebben felhívja a Nyíregyháza varos területén nyílt árusítási üzlettel bíró vegyes szatócs és füszerkereskedőket,, továbbá a posztó, szövet, ruha, üveg, porcellán, bőr, bútor, illatszer és piperecikkek árusíLására berendezett nyílt árusLasi üzletek tulajdonosait, liogy iaz I. fokú zárást. Milyen is a kommunisták házasság elve? Berlin, január 18. A Die Neue Qeneration nevű német folyóiratban hosszabb cikksorozat jelent meg, amelyben a kommunista társadalom szerelmi életéről értekezik Mdme Koiiontay, a szov-' jetkormány norvégiai követe. Kollontayné asszony szerint téves az az állítás, hogy a kommunisták a szabad szerelem hívei. Ők abból a szempontból indulnak ki, hogy a higiénikus szempontok figyelemjbe veendők a házasságnál s csak annyi gyermeke legyen egy házaspárnak, amennyit el tud tartani s amennyivel nem esik terhére ar.nak a községnek, amelyben lakik. A házasságnak ne az legyen a célja, hogy az önző ösztönöket fejlessze ki az emberekben, hanem az önzetlen hajlamokat, amelyek csak egy célt ismernek, a kooperatív célok szolgálatát. A házaspárnak — írja Kollontayné aszszony — a kommunista felfogás szerint éreznie kell azt, hogy nem a vagyongyűjtés és nemcsak a gyermeknernzés a létfeltétele, hanem a közös erővel érvényesített szociális lelkiismeret, amellyel használhat a társadalomnak. : A Volkzeitung Koiiontay asszony cikkso. rozatához azt a kommentárt fűzi, hogy elvei érdekesek ugyan, de a valósság az, hogy az emberek ezentúl is "azért fognak egybekelni, amiért a múltban. S kalandor dráma a Városi Szinház Mozgóbsn január 20 án, 2l-én és 22 én.