Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-13 / 11. szám

4 .•Kvif/Ofii csak Ipartestületi székház célját szolgái­hassa s ha netalán valamely törvényes rendelkezés folytán az Ipartestület meg­szűnnék, az esetben a telek a város tulaj­donába menjen át. A gyáinpénzlári pénzeli pénrzintézeti elhelyezése dolgában a ta­nács és a szakosztályi)kjavasplják a kép­viselőtestületnek, hogy az elhelyezés a kö­vetkező pénzintézeteknél történjék: A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 25 százalék, a Szabolcsi Hitelbanknál 20 szá­zalék, a Nyírvidéki Takarékpénztárnál,, a Nyíregyházi Általános Hitelintézetnél, a Kereskedelmi és Iparban kn ál, a "Nyíregy­házi Gazdasági Hitelszövetkezetnél és a Népbank R. T.-nál 10-lü százalék. Rendőrségi őrszoba áthelyezés A szakosztályok foglalkoztak a Tűz­oltólaktanyában elhelyezett őrszoba át­helyezésével is. Az üzemi hivatalnak a lak­tanyai őrszobára szüksége volt s a vá­ros a rendőrségi őrszoba részére az Ep­reskert-utca 44. szám alatt biztosított otthont, amihez a rendőrkerületi kapi­tányság is hozzájárult. A szakosztályok y tanács és a polgármester ezírányu intéz­kedésének jóváhagyó tudomásulvételét ja­vasolják a 'képviselőtestületnek. Iparoslaiioiicislíohu ala­pítványi helyeit. Az Országos ' Gyermekvédő Liga ál­tal fenntartott Iparostanonc Olthonban a városnak két alapítványi helye van, amely nek költségeihez a Város eddig is hozzájá­rult. A szakosztályok ennek a hozzájáru­lásnak összegét évi 12(XX)0 koronában ja­vasolj ák megállapítani. Gyógyszer beszerzése Eddig a város az alkalmazottak gyógy szereliátását egy gyógyszertárban bizto­isiíotla. Most a szakosztályok javasolni fog­ják, hogy a gyógyszereket valamennyi gyógyszertárból beszerezhesse a város. /siOésSi CÍPŐÁRUMÁZBAN KYIRECYHAZA zftmvi ILOMA-UTCIA i száiu Férfi gummi sárcipők vastag erős talppal és dupla sarokkal, minden nagyság­ba n 4S.OOOK Városunk gyönyörű asszonyai PUTTY L7A és a daliás olasz ALDERTINI együtt lépnek fel az Apolló Mozgó legköze­lebbi slágerfilmjében. 111-3 Iramszarvas csodája DIOGENES LÁMPÁSA. Fővárosi újságíró n.int ornithologiai szaktekintély. A szegény lenézett vidéki ember ha néhanapján fölruccan Pestre, olyan dolgo­kat hall a vidéki életről, hogy szinte kétfelé áll a füle. A pestiek legtöbbje nem ismeri a vidéki magyar életet f halvány sejtelme sincs a természetről és *mégis fölényeskednek a vidékekkel szemben, holott a vidéki, a vele­született életrevalóságával két nap alatt ki­ismeri a fővárosi élet minden furfangját, két hét alatt fővárosi emberré, vedlik, két hói­nap alatt pedig jobban ismeri Bud ipestet, mint a bennszülöttek. Igy van ez az ir ókkal és újságírókkal is, már tudniillik azokkal, akik a fővároson kívül alig voltak vidéken. Molnár Ferenc Vörös Malmában azt kérdi az erdész a f ef 3_ ségétőt, hogy hogyan csinálta a rakott ká­posztát, mfe a jámbor asszony igy kezdi: Vettem három kiló káposztát... Elég ! Ezt kellene kiáltania « pokol feje­delmének, de nem teszi, mert Molnár Ferenc azt hiszi, hogy vidéken is kilóra mérik a k>áh posztát, mint pesten a iközség'beni, vagy a vásárcsarnokban, meg azt hiszi, hogy egy erdész felesége egyáltalában a piacról szer­zi be a Vörös Malomhoz való káposzlasziik]­s égte tét. Talán ő ,is azt hiszi, mint az egyszeri pesti ember, hogy a káposzta a p'ncében terem. Nem tudja, hogy a káposztát videó­kén fejszámra mérik, s hogy egy erdész fele­sége, ha rakott káposztát akar csinálni, ki­megy a kertbe és nyes ,vagy vág magának egyikét fő káposztát. Szinte elképzelem, hogyan irta nteg Molnár Ferenc a Vörös Malomnak ezt a jelenétét. Kiszól a konyhába a szakácsnőnek : — Mondja csak M ari, y>k örülbelüh hány kiló káposzta keli egy sittet rakott káposzta elkészítéséhez P Mari gondolkozik egy kicsit, kalkulál, beleszámítja az ő mellékkeresetét is, amit mostohább időkre rakosgat félre és azt mondja : — Három kiló nagyságos ur! Igy készült el az erdészné rakott káposz­tája. Tizen is jóllakhattak volna belőle, pe­dig csak kettecskén vannak. £n nem tudom elhinni, hogy az erdészné volt-e olyan pazar hogy annyi húst, rizskását, meg tejfelt po­csékolt el, vagy pedig a Molnár Ferenc szé­kácsnéja nem tud rakott káposztát csinálni. De nem is erről akarok írni, hanem ar­ról, amit tegnap olvastam egyik előkelő fő­városi reggeli. napilap január 11-iki számá­ban. Itt adom szórói-szóra. FEKETE VENDEGEK- A tél megtette ami tőle tellett. Olyat produkált hideg, jég, köd, zúzmara dolgában, ami Szibériában ts megállta volna a helyét. Má s esztendőkben mikor félannyira sülyedt a higany az üveg­csőben, nynt az idén, már egyrészt lucatjh\ val ették ki a csizmaszárból a kémény se fi töket, másrészt minden órában megjelentek a mezővárosok piacain a farkasok. De az idén egy szó se esett a farkasokról. Egyet* lenegy 'kéményseprőt se ettek meg és egy városba se sétáltak be. Mi vette el a kéiríény{ seprőtől az étvágyukat — nem tudni. A vá­rosból való távolmaradásukat azzal magya­rázzák, hogy egy-két elszánt ordas benézett ugyan, de mikor meglátták a hus-á rakat rémült üvöltéssel 'meneküllek vissza az erdő. be. De ha a farkasok nem is jöttek, a stibé. riai hideg hozott szokatlan vendégellet a vá­rosba, sőt a fővárosba. A havas jégen, amely a Duna hátán terül el, sürü rajokban fekete pontok láthatók. Egy-egy ilyen fekete pont meglendül néha é s kis időre a levegőbe emel­kedik. Madár. Még pedig a havas mezők téli madara : szarka. Budapestre nem igen szo. kott jönni a falánk, de igénytelen fekete szárnyas. Most a falu-hat (írok téli madarát idesöpörte a nagy tél, amely odakiint túlsá­gos magas hóval borította el a mezőt, sem­hogy valami ennivalót tudjon magának kibá­nyászni alóla. Ezért jöttek a szarkák a fővá­rosba vendégnek. Bizonyos, hogy itt se fog­nak szegények meghíznia Kedves Kollega ur, ha nem veszi tola­kodásnak tőlem ezt a megszólítást, ne ha­ragudjon rám, amiért kurzívval szedettem ki az Ön kis cikkét. Higyje ei nem kívánok Önnek semmi rosszat, étjén tovább is jó egészségben és olyan pompás kedély állapot, ban, amilyenben T»i ezt a kis humoreszket irta. Ml, szegény Vidékiek olyan msgsavah nyodott állapotban étünk, hogy jól esik né­hanapján olvasni egy ilyen kis hamisítatlan, pesti zamatu humort. Az alábbiakban részle­tezni, mondhatnám elemezni jogom az Ön kis cikkecskéjét, hogy lássa, mi kell nekünk vidékieknek, min tudunk mi igazándiban nevetni. 1. »... már EGYRÉSZT tucatjával ették ki a csizmaszárból a kéményseprőket, MÁSRÉSZT minden órában megjelentek a MEZŐVÁROSOK piacain a farkasok.« Pom­pás. Igazi humoreszk-stílus. Egyrészt, más­részt. Épugy, mint az adásvételi szerződé­sekben. Mely EGYRÉSZT Zajácz Mihály bun dásbokori lakos, ugyismint eladó, MÁS. RÉSZT Pfefferkorn Efrairn nyíregyházi la. kos, ugyismint vevő között a mai napon megköttetett. Az Ön írásából az mgyisminU'. hiányzik. Ezt a humoros szót legközelebb szí­veskedjék fölhasználni. Melegen ajánlom. Azonban más is kitűnik ebből a cikkt­böl, hogy t. i. a farkasok TUCATSZÁMRA eszik a KÉMÉNYSEPRŐKET. EGYRÉSZT az iüJiik ki, hogy a farkasok nem hívei a tizes számrendszernek, hanem az angol ke­reskedelmi 12-es 'számrendszer szerint dol­goznak, még pedig mint angrosszisták, MÁSRÉSZT pedig előszeretettel viseltetnek a kéményseprőipar iránt. Úgyis miit farka­sok, ugyismint fogyasztók. Az meg egyeit*, sen könnyfakasztóan 'humoros, hogy Ön csizmát huzat a szerencsétlen felfalt kémény­seprők lábára, holott mi eddig mindig ab­ban a téV- és balhiedelemben éltünk, hogy a kéményseprők télen-nyáron furulyanadrág­ban járnak, s meztelen lábukon papucsot hordanak. Mi soha életünkben nem láttunk csizmás kéményseprőt, de ha Ön áH'tja, hogy ilyenek is vannak, csak hálával tartozunk. Hiába, sokat tanulhat az ember egy pesti kollegától. Azt mondja Ön, hogy »MÁSRÉSZT min­den órában megjelentek a MEZŐVÁROSOK piacain & farkasoké. Miután nem tudtuk meg. állapítani, hogy mit ért ön MEZŐVÁROS alatt, felnyitottuk dr. Acsády Ignác »Az Athenaeum Kézi Lexikona« cimü munkáját, ahol ezt találtuk : »Mezőváros, RÉGI községi szervezetünkben azon nagyobb községek, me­lyeknek vásártartási joguk vólt.v. Most már teljesen világos előttünk,'hogy a MEZŐVAr ROS kifejezéssel ön EGYRÉSZT bizonyos ANTIK tónust akart kölcsönözni írásművé­nek, MÁSRÉSZT pedig azt akarta kiemelni, hogy a farkasok, AKIKNEK merkantil-szel­leme már föntebb, a 12-es számrendszer meg­rögzött használatánál is k'tü'it, mezőváro­sok által a lexikonban foglalt joguknál fogva tartott vásárok alkalmával MINDEN ÓRÁBAN megjelentek, miáltal a piacok for­galmát lényege en föt'ienditették. Ebből ön­ként és egyszerűen folyik a következtetés, hogy miután az uj község'- szervezet szerint a mezővá'osok vásártartási joga megszánt, sőt maguk a mezővárosok is megszűntek, eltűntek a /rácokról a farkasok is. 2. Bocsásson meg, hogy a papirosrende­let korlátozásai, miatt kénytelen vagyok '61­siklan' a föntpécézettek után következő szel­lemes és humoros megjegyzéseken s egye­nesen rátérek a SZARKÁRA. Mert itt van egy kis disszonancia t-s, a mi érdekessé teszi a cikkíró gondolatmenetét. Ugyanis mig EGY RÉSZT a farkasok eltűntén siránkozik, megvigasztalódva állapit ja meg, hogy ha a

Next

/
Thumbnails
Contents