Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-13 / 11. szám

4 .•Kvif/Ofii csak Ipartestületi székház célját szolgáihassa s ha netalán valamely törvényes rendelkezés folytán az Ipartestület megszűnnék, az esetben a telek a város tulajdonába menjen át. A gyáinpénzlári pénzeli pénrzintézeti elhelyezése dolgában a tanács és a szakosztályi)kjavasplják a képviselőtestületnek, hogy az elhelyezés a következő pénzintézeteknél történjék: A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 25 százalék, a Szabolcsi Hitelbanknál 20 százalék, a Nyírvidéki Takarékpénztárnál,, a Nyíregyházi Általános Hitelintézetnél, a Kereskedelmi és Iparban kn ál, a "Nyíregyházi Gazdasági Hitelszövetkezetnél és a Népbank R. T.-nál 10-lü százalék. Rendőrségi őrszoba áthelyezés A szakosztályok foglalkoztak a Tűzoltólaktanyában elhelyezett őrszoba áthelyezésével is. Az üzemi hivatalnak a laktanyai őrszobára szüksége volt s a város a rendőrségi őrszoba részére az Epreskert-utca 44. szám alatt biztosított otthont, amihez a rendőrkerületi kapitányság is hozzájárult. A szakosztályok y tanács és a polgármester ezírányu intézkedésének jóváhagyó tudomásulvételét javasolják a 'képviselőtestületnek. Iparoslaiioiicislíohu alapítványi helyeit. Az Országos ' Gyermekvédő Liga által fenntartott Iparostanonc Olthonban a városnak két alapítványi helye van, amely nek költségeihez a Város eddig is hozzájárult. A szakosztályok ennek a hozzájárulásnak összegét évi 12(XX)0 koronában javasolj ák megállapítani. Gyógyszer beszerzése Eddig a város az alkalmazottak gyógy szereliátását egy gyógyszertárban biztoisiíotla. Most a szakosztályok javasolni fogják, hogy a gyógyszereket valamennyi gyógyszertárból beszerezhesse a város. /siOésSi CÍPŐÁRUMÁZBAN KYIRECYHAZA zftmvi ILOMA-UTCIA i száiu Férfi gummi sárcipők vastag erős talppal és dupla sarokkal, minden nagyságba

n 4S.OOOK Városunk gyönyörű asszonyai PUTTY L7A és a daliás olasz ALDERTINI együtt lépnek fel az Apolló Mozgó legközelebbi slágerfilmjében. 111-3 Iramszarvas csodája DIOGENES LÁMPÁSA. Fővárosi újságíró n.int ornithologiai szaktekintély. A szegény lenézett vidéki ember ha néhanapján fölruccan Pestre, olyan dolgokat hall a vidéki életről, hogy szinte kétfelé áll a füle. A pestiek legtöbbje nem ismeri a vidéki magyar életet

f halvány sejtelme sincs a természetről és *mégis fölényeskednek a vidékekkel szemben, holott a vidéki, a veleszületett életrevalóságával két nap alatt kiismeri a fővárosi élet minden furfangját, két hét alatt fővárosi emberré, vedlik, két hóinap alatt pedig jobban ismeri Bud ipestet, mint a bennszülöttek. Igy van ez az ir ókkal és újságírókkal is, már tudniillik azokkal, akik a fővároson kívül alig voltak vidéken. Molnár Ferenc Vörös Malmában azt kérdi az erdész a f

ef

3_ ségétőt, hogy hogyan csinálta a rakott káposztát, mfe a jámbor asszony igy kezdi: Vettem három kiló káposztát... Elég ! Ezt kellene kiáltania « pokol fejedelmének, de nem teszi, mert Molnár Ferenc azt hiszi, hogy vidéken is kilóra mérik a k>áh posztát, mint pesten a iközség'beni, vagy a vásárcsarnokban, meg azt hiszi, hogy egy erdész felesége egyáltalában a piacról szerzi be a Vörös Malomhoz való káposzlasziik]s égte tét. Talán ő ,is azt hiszi, mint az egyszeri pesti ember, hogy a káposzta a p'ncében terem. Nem tudja, hogy a káposztát videókén fejszámra mérik, s hogy egy erdész felesége, ha rakott káposztát akar csinálni, kimegy a kertbe és nyes ,vagy vág magának egyikét fő káposztát. Szinte elképzelem, hogyan irta nteg Molnár Ferenc a Vörös Malomnak ezt a jelenétét. Kiszól a konyhába a szakácsnőnek : — Mondja csak M

ari, y>k örülbelüh hány kiló káposzta keli egy sittet rakott káposzta elkészítéséhez P Mari gondolkozik egy kicsit, kalkulál, beleszámítja az ő mellékkeresetét is, amit mostohább időkre rakosgat félre és azt mondja : — Három kiló nagyságos ur! Igy készült el az erdészné rakott káposztája. Tizen is jóllakhattak volna belőle, pedig csak kettecskén vannak. £n nem tudom elhinni, hogy az erdészné volt-e olyan pazar hogy annyi húst, rizskását, meg tejfelt pocsékolt el, vagy pedig a Molnár Ferenc székácsnéja nem tud rakott káposztát csinálni. De nem is erről akarok írni, hanem arról, amit tegnap olvastam egyik előkelő fővárosi reggeli. napilap január 11-iki számában. Itt adom szórói-szóra. FEKETE VENDEGEK- A tél megtette ami tőle tellett. Olyat produkált hideg, jég, köd, zúzmara dolgában, ami Szibériában ts megállta volna a helyét. Má

s esztendőkben mikor félannyira sülyedt a higany az üvegcsőben, nynt az idén, már egyrészt lucatjh\ val ették ki a csizmaszárból a kémény se fi töket, másrészt minden órában megjelentek a mezővárosok piacain a farkasok. De az idén egy szó se esett a farkasokról. Egyet* lenegy 'kéményseprőt se ettek meg és egy városba se sétáltak be. Mi vette el a kéiríény{ seprőtől az étvágyukat — nem tudni. A városból való távolmaradásukat azzal magyarázzák, hogy egy-két elszánt ordas benézett ugyan, de mikor meglátták a hus-á rakat rémült üvöltéssel 'meneküllek vissza az erdő. be. De ha a farkasok nem is jöttek, a stibé. riai hideg hozott szokatlan vendégellet a városba, sőt a fővárosba. A havas jégen, amely a Duna hátán terül el, sürü rajokban fekete pontok láthatók. Egy-egy ilyen fekete pont meglendül néha é

s kis időre a levegőbe emelkedik. Madár. Még pedig a havas mezők téli madara : szarka. Budapestre nem igen szo. kott jönni a falánk, de igénytelen fekete szárnyas. Most a falu-hat (írok téli madarát idesöpörte a nagy tél, amely odakiint túlságos magas hóval borította el a mezőt, semhogy valami ennivalót tudjon magának kibányászni alóla. Ezért jöttek a szarkák a fővárosba vendégnek. Bizonyos, hogy itt se fognak szegények meghíznia Kedves Kollega ur, ha nem veszi tolakodásnak tőlem ezt a megszólítást, ne haragudjon rám, amiért kurzívval szedettem ki az Ön kis cikkét. Higyje ei nem kívánok Önnek semmi rosszat, étjén tovább is jó egészségben és olyan pompás kedély állapot, ban, amilyenben T»i ezt a kis humoreszket irta. Ml, szegény Vidékiek olyan msgsavah nyodott állapotban étünk, hogy jól esik néhanapján olvasni egy ilyen kis hamisítatlan, pesti zamatu humort. Az alábbiakban részletezni, mondhatnám elemezni jogom az Ön kis cikkecskéjét, hogy lássa, mi kell nekünk vidékieknek, min tudunk mi igazándiban nevetni. 1. »... már EGYRÉSZT tucatjával ették ki a csizmaszárból a kéményseprőket, MÁSRÉSZT minden órában megjelentek a MEZŐVÁROSOK piacain a farkasok.« Pompás. Igazi humoreszk-stílus. Egyrészt, másrészt. Épugy, mint az adásvételi szerződésekben. Mely EGYRÉSZT Zajácz Mihály bun dásbokori lakos, ugyismint eladó, MÁS. RÉSZT Pfefferkorn Efrairn nyíregyházi la. kos, ugyismint vevő között a mai napon megköttetett. Az Ön írásából az mgyisminU'. hiányzik. Ezt a humoros szót legközelebb szíveskedjék fölhasználni. Melegen ajánlom. Azonban más is kitűnik ebből a cikktböl, hogy t. i. a farkasok TUCATSZÁMRA eszik a KÉMÉNYSEPRŐKET. EGYRÉSZT az iüJiik ki, hogy a farkasok nem hívei a tizes számrendszernek, hanem az angol kereskedelmi 12-es 'számrendszer szerint dolgoznak, még pedig mint angrosszisták, MÁSRÉSZT pedig előszeretettel viseltetnek a kéményseprőipar iránt. Úgyis miit farkasok, ugyismint fogyasztók. Az meg egyeit*, sen könnyfakasztóan 'humoros, hogy Ön csizmát huzat a szerencsétlen felfalt kéményseprők lábára, holott mi eddig mindig abban a téV- és balhiedelemben éltünk, hogy a kéményseprők télen-nyáron furulyanadrágban járnak, s meztelen lábukon papucsot hordanak. Mi soha életünkben nem láttunk csizmás kéményseprőt, de ha Ön áH'tja, hogy ilyenek is vannak, csak hálával tartozunk. Hiába, sokat tanulhat az ember egy pesti kollegától. Azt mondja Ön, hogy »MÁSRÉSZT minden órában megjelentek a MEZŐVÁROSOK piacain & farkasoké. Miután nem tudtuk meg. állapítani, hogy mit ért ön MEZŐVÁROS alatt, felnyitottuk dr. Acsády Ignác »Az Athenaeum Kézi Lexikona« cimü munkáját, ahol ezt találtuk : »Mezőváros, RÉGI községi szervezetünkben azon nagyobb községek, melyeknek vásártartási joguk vólt.v. Most már teljesen világos előttünk,'hogy a MEZŐVAr ROS kifejezéssel ön EGYRÉSZT bizonyos ANTIK tónust akart kölcsönözni írásművének, MÁSRÉSZT pedig azt akarta kiemelni, hogy a farkasok, AKIKNEK merkantil-szelleme már föntebb, a 12-es számrendszer megrögzött használatánál is k'tü'it, mezővárosok által a lexikonban foglalt joguknál fogva tartott vásárok alkalmával MINDEN ÓRÁBAN megjelentek, miáltal a piacok forgalmát lényege en föt'ienditették. Ebből önként és egyszerűen folyik a következtetés, hogy miután az uj község'- szervezet szerint a mezővá'osok vásártartási joga megszánt, sőt maguk a mezővárosok is megszűntek, eltűntek a /rácokról a farkasok is. 2. Bocsásson meg, hogy a papirosrendelet korlátozásai, miatt kénytelen vagyok '61siklan' a föntpécézettek után következő szellemes és humoros megjegyzéseken s egyenesen rátérek a SZARKÁRA. Mert itt van egy kis disszonancia t-s, a mi érdekessé teszi a cikkíró gondolatmenetét. Ugyanis mig EGY RÉSZT a farkasok eltűntén siránkozik, megvigasztalódva állapit ja meg, hogy ha a