Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-13 / 11. szám

4MT WOTM»iiié^!Í Mn mfÉ'a IMÉ tinrn rM^n jYnKCTDEK 1924 január 13. Siklórepulés 0.0175-ig. A külföldi köíc.önnel kapcsolatban, a magyar korona zürichi jegyzése, a 0.0305ről 0.0175-re süly ed alá, a pénzkapacitások szíves jóvoltából. Most már nem titokban, meglepetésszerűen ziillik alá a m: koronánk, hanem előre bemondva, mint ahogyan azt a kalábriásznál szokták. Hogy azután ez majd valóban »ultimó« le;z-e, arról majd később beszélgethetünk, mert mások is »beléfuseíálhatnak« még a játékba. A legközelebbi stáció tehát 0.0175 lesz. Az Árvizsgáló Bizottság, a bemondott zürichi jegyzésre, figyelmezteti a kereskedőket és iparosokat, hogy a portékák árainak -emelésétől tartózkodjanak, meri: a behozatali cikkek arai már amúgy is, a jó előre eskomptált 0.0175-ös árfolyamon számiáztattak és kerültek forgalomba, ennélfogva árat emelni pediglen tilos lesz. Ez a két bemondás, különféle meggondolásokra vezethet. Elsősorban arra, hogy minő jegyforgalom felel meg a 0.0175-ös jegyzésnek ? Ezt kiszámíthatjuk az e helyütt már sokszor feláí :itott képlet szerint, amit nem ismételünk, h'üi ni csak a végeredményt írjuk ide, m. n. 1965 milliárd magyar koronában, az ez ev végén forgalomban volt 932 milliárd helyett. A fejenkénti jegymennyiség lehet periig : 262000 korona. Másodsorban arra, hogy hányszorosa a békeáraknak, lehet majd az uj jegyzés mellett a portékáknak ára ? Ezt az ugyancsak nem ismétlendő számítás alapján, de most már igazán a quantitás elméletnek elfogadását feltételezve, - mint ahogyan reálisa í Érvényt kell szerezni a legsürgősebben a kereskedelmi törvény ama rendelkezésének, amely szerint a javak, ieítározáskori értekükben iktatandók a mérlegbe. Mindent, bármily keletű érték is legyen, mai értékkei kell számítani, tehát át kell értékelni mindent! Az a szemfényvesztés, az a mérlegharni-itás, amely eddig öntudatlanul, de állandóan folyt a különféle gazdasági egyedeknél, hatalmi szóval lenne megszüntetendő Ezt különben, ha magunk jószántából nem tesszük, majd megtesszük ugy, amint Auszt riában is tették, vagy teszik. A kölcsöniadó egyenes parancsára! Ha ezen is átestünk, akkor megszűnik a spekuláció tobzódása. A most már törvényesnek mondható kosztkamat 2 százalékos mértékét, a legsürgősebben eí kell törölni. Ez különben állandó alig lehetne és mélységesen kell csodálkoznunk azon, hogy ha törvény — hogyan alkothatták meg és hogyan kerülhetett törvénytárunkba, amelíé a. törvény mellé, amely az uzsorát, évi 8 százalékon tul állapítja meg. A most törvényes évi 104 százalék éppen tizenkétszer haladja ezt tul. Az adósságokat, a maguk valódi értékében kellett volna megállapittatüi és a tartozás idejére, a normális évi kamatot, legfeljebb 8 százalékban megállapitani. A tartozásoknak becsületes lerovása, mégpedig abban az értékben, amelyben azok keletkeztek, ez a becsületes magyar felfogás, amelynek mindenkor érvényesülnie kell is. — És én ugy látom, hogy nem is olyan meszszi az az idő, amikor csodálkozni fogunk'

1 balgaságunkon, hogy romlott értékben is kiegyenlitbetőnek vettük az adósságokat. Vagy a követeléseket. Tessék magába szállánia minden helyesen és kereskedelmileg gondolkodni tudó embernek, nem-é erre a megállapításra kell jutnia ? A külföldi kölcsönért sohanein tudtam lelkesedni. De et/ogadhatónak kell tartani a viszonyoknak a maira fejlődése mellett mert magunk jószántából, a magunk erejéből nem tettük volna meg azokat az elkerülhetetlenül szükséges intézkedéseket gazdasági és állampénzügyi téren, amikre majd a "kölcsöntadók kérlelhetetlenül kötelezni fognak. Ha a siklórepülésnek c^ak ezek az előnyös oldalai leszaek meg és károkat nem kell mellette vallanunk, akkor nyugodjunk meg benne. És nyugodjunk meg abban is, hogy ismét lefolyt a Dunán Bécsből bécsi izii valami és azt mi isméi, — mint régóta annyi számtalanszor, megint felszippantottuk. Mikor fogunk mi már egy-szer végre, a saját lábunkra- állani ? PISSZ EK JÁNOS számítani kell is, kereken 6000-\ nek lehet felvenni. Hatezerszer annyi fizetőjegy lehet forgalomban, illetve ennyi a megengedhető mennyiség Zürich : 0.0175 mellett. Az áruáraknak is, a békeideiek fe- ; lett, hatezerszereseknek kell lenniök. Csakhogy... Azt már tudjuk, hogy a békeévek legbékésebbjeiben is, nem nagyon érezhető, de de folytonos drágulás volt minden vonalon. Ujabb gyártó eljárások, egyes területeken ármérséklőleg is hatottak, de az átlagos árnivó, lassú, de fokozatos emelkedést mutatott. Más meggondolások körébe tartozik annak kutatása, hogy az állandó áremelkedést mi okozta és mi okozza ma is, elég itt talán arra mutatni, hogy valószínűleg az emberiség improduktív életet lefolytató részének fenntartása okozta és okozza az állandó áremelkedéseket. E másodsoru meggondolásunk kapcsán tehát nem mondhatjuk azt, hogy az áruárak, az 1950 milliárdra felemelhető jegymenynyiség mellett is, a békeárak hatezerszeresénél kell, hogy fixiroztassanak, mert azok az alaposabban megvizsgálandó és kikutatandó időközi áremelkedések mértékével is emelendők lennének. De egészen bizonyos is, hogy oda fognak emelkedni azoknál az áruknál, amelyek még ezt az u. n. »világparitás« árat el nem érték már eddig is. Harmadsorban arra a meggondolásra kell jutnunk, hogy vájjon a '0.0175-ös jegyzés mellett és az araknak emelkedésével, elegendő lesz-é a forgalomba hozható fizetőeszköz ? Az 1950 milliárd ? Elégnek kell lennie ! Mert ha a mennyiséget emelnők, akkor az értékcsökkenés továbbra is bekövetkeznék és akkor nem volna megállás, még talán Berlinig, vagy azon tul sem. Elégnek kell lennie a jogosan forgaloméba hozható jegymennyiségnek, hogy az emberekbe visszatérjen az értékek megbecsülésének erkölcsi ereje, amellyel együtt megrándulhat a takarékosság és birtokába lépjünk vissza azoknak a morális javaknak, amelyeket a bankóprés belőlünk, már közel egy évtizeden át, kipréselt. Végül, a meggondolások során oda is el kell juhiunk, hogy a hamis mérlegeket, a most már törvényesen is lefektetett uzsora kamatokat kipusztítsuk. Szabolcsvármegye területén a beiskoláztatás! törvény éreztette hatását. Több gyermeket írattak be, mfnt t&vaíy, — A kir tanfelügyelő részletes ad ttokat tárt fe! elmaradottságunkról. — Terbünkre van a kuk uráén való aldozattétef. — Flind szélesebb körök figyelme fordul m elhagyott iskolaügy felé. Nyíregyháza, január 12. A Nyirvidiék tudósítójától. Í. Benkő András kir. tanfelügyelő a vármegye csütörtökön tartott közigazgatási ülésén újra jelentős mértékben járult ah•hoz, hogy vármegyénk népkultúrájának elhanyagolt ügye a'legszélesebb körben jel kiismered kérdéssé váljék. Előterjesztett [jelentésében rámutatott arra, hogy Szabói csivárm egye területén a mindennapi tankötelesek száma 51828. A hozzá beérkezett népesedési adatok szerint 8867 I., 7439 IL, 9121 III,, 6902 IV. 3688 V. és 1405 VI. o. tanulót írtak be a vármegye területén A beirt tanulók Összes száma tehát 37422 az 1922-ben beirt 37.236 tanulóval szemben. Ez a kimutatás tehát elárul ja, hogy a beískoláztatási kötelezettség szigorításáról szóló 1921. XXX. t. c. már j érezte hii kezd* hatását, mert a folyó tan- j évben 186 gyermekkel többet írtak be a vármegye területén, mint tavaly. Nyugtalanító atf-.iak. A* kir. tanfelügyelő a következő n

agy figyelemre méltó kijelentéseket tette: Szaboícsvármegyében való működésem kezdíete óta minden lehető szempontból kutatva ia megye elmaradtattságának okai., és ajdjatait, annyi anyagot halmoztam öszsze, hogy végre pontos összeállítást tudtam szerkeszteni nemcsak Nyíregyháza város lakosságáról, a járásokról,, de fi közsp gek adatairól is. Ezeket az adatokat táblázatos kimutatásb n terjesztette elő a kir., tanfelügyelő, majd ezeket mondotta: Kétségtelen, hogy az adtatok nem

1 megnyugtatók, fájdalmasan szomorúak. — Érmek okait a lehető legtárgyilagiosabban vizsgálva s folyton a javulást célozva, illetőleg szem előtt tartva, a helyzetet abban állapítottam meg, hogy nálunk való- ] sággal köztudtatban él, hogy a kulturális előhal^ásra minden ílBozaíkészség nagyon nehezünkre esik. A tanköteles szülőjének végtelen nagy terhére esik az irón, irka beszerzése,, de a világ legtermészetesebb diolgának tekinti, hogy ugyanazon a napon ezreket költ alkoholra. Ezeknek az állapotoknak megváltoztatását célozzák a szab adíoktat ások. A községi közigazgatás sok feladattal küzd s a sorban legutolsóak a közoktatásügy teendői. A legserényebb szorgalmazásra is alig kerül sor az elintézésre. Az iskolaíentarlók is mintítenütt sokalják a kiadásokat. Állam, egyház,,, község, testület, uradalom a legnehezebben bírható áldo.zatra s különösen községi iskolák érzik ezt snly.

0san. A kir. tanfelügyelő ezután rámutat, hogy az egyébként lélekemelően szé.p harangszentel ésí ünnepélyeken annyit költenek el, hogy egy-egy ünnep milliós kiadá-sából rendezni lehetnie az iskolaügyet. A birtokosság áldozatkészségének hiánya erő sien megakasztotta a tanyai szervezéséi, iskolák pedig a tanyák okai a megyei iskolaügy, elmaradta ttságának. E fájdalmasan igaz megállapítások után la kir. tanfelügyelő szóvá teszi, liogy a tanfelügyelőséget sem látják el megfelelő számú személyzettel és felszereléssel, pedig 7—800 tanterem irányitása vár rá. Kéri a közigazgatási bizottság megértő támogatását. ö köteles feltárni a helyzetet és vétkes mulasztást követne el, ha ezt nem tenné. Némi megnyugvást nyerek abból, fejezi be szavait a tanfelügyelő, széles körben sikerült elérnfijT hogy foglalkoznak az illetékes tényezők a kérdéssel. Az ujabban szerveződő iskolák jelentékeny része ebből származott Nyugodtan viselek minden terhelő kritikát — monídiotta végül — csak a megye népoktatásügyét egy tyuklépéssel előbbre Vihessem. A kir. tanfelügyelő jelentése mély hatást tett s Ggdjuly Henrik püspöki felszólalása után a bizottság elhatározta, hogy az előtárt adatok kiegészitése után fog határozni a jelentés tárgyában.