Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-10 / 8. szám

1S24. jauuár 10. J<mmjjÉSL Magyarok a mézesszavu amerikai ügynökök szolgálatában. Egy Amerikába ,Cuba szigetére került magyar ember irja a következőket: Az északamerikai Egyesűit Államok alatt tétül el Középamerikában Cuba szigete, Ha­vanna fővárosával. Régi jó békeidőben nem sok érdekességet hallottunk erről a szigetről. De, mint ahogyan a háború mindent megvál­toztatott, ugy a háborút követő népvándor­lás Cuba szigetén is lényeges változást ho­zott az európai rettenetes gazdasági krizis és a valuták leromlása eredményezte, hogy Eu­rópa majdnem mindegyik államában óriási kivándorlási láz 'dühöng. A hajóstársaságok lelketlen ügynökei kö riilbelül fél evvel ezelőtt azt a tanácsot kezd­ték adni a szerencsétlen kivándorlók ezrei­nek, hogy ne Délamerikába, hanem Cuba szigetére vándoroljanak ki. Európa kikötői­ben mézesszáju és több nyelven beszélő ügy­nökök mesteri ügyességgel tudják Cuba helyzetét leirni. Elmondják, hogy Cuba egy rendkívül gazdag sziget, amelynek a pénze egyenértékű az amerikai dollárral; ipari munkások átlagos fizetése 8—10 dollár na­ponta. Havanna ö órai hajóútra fekszik Flo­ridától és innen rögtön be lehet utazni az Egyesült Államokba. így történt tehát, hogy rövid fél év alatt sokezer tapasztalatlan és könnyen hivő kivándorló telepedett le az alig ismert Cuba szigetére. Cuba viszonyai pedig közel sem olyan fényerek, mint azt Európában mondják. A gazdasági bajok főokozói a következők : Há­rom évvel ezelőtt az amerikaiak egy óriási árzuhanást idéztek elő a cukornád árában, amikor is rengeteg kereskedő és gyáros tönkrement, ugyanakkor a munkabérek is ötödrészre leszállottak. A szigetnek ipara .úncs, minden ipari szükségletét az 'Egyesült Államok elégíti ki, tehát ipari munkás nem tud elhelyezkedni. Havannában nem munkanélküliségről van szó, mert itt mun­ka egyáltalán nincs. Azt a nagyon kevés gyá­rat, ami van, a cubaíak és a spanyolok telje­sen ellepték, sőt közöttük is nagyon sok a munkanélküli. Ezek után mondani is feles­leges ,hogy az emigránsok a gyárakban mun­kát nem kapnak. Ebből kifolyólag itteni hely­etünk egyenesen leírhatatlan. A bevándor­lók száma ma már meghaladja a 40 ezret és 'egfeljebb 5 százalékban van munkája. Há­romféleképen lehet őket felosztani : 1. Azok, akik az amerikai hozzátartozók támogatásá­ból élnek. 2. Azok, akik dolgoznak. 3. Akik­nek se munkájuk nincs és amerikai segítség­re se támaszkodhatnak, ezeknek a nyomora alig elképzelhető. Azok az emberek tehát, akiknek se pénzük, se munkájuk nincs, a leg>­keményebb megpróbáltatásoknak vannak ki­téve. Naphosszat lehet látni Havanna utcáin ilyen gyászcsapatokat, hogy mennek mun­kát könyörögni. Boldog az, aki dolgozhat azért, hogy kosztot és lakást kap. Akik még igy sem tudnak elhelyezkedni, azok között az éhezés és a parkban való alvári napirenden van. A gyenge táplálkozástól és az erős klí­mától a megbetegedések sem ritkák. Az amerikai bevándorlási törvények ugy szólnak ,hogy egy évi itt tartózkodás után le­het beutazni az Egyesült Államokba. Számo­san mennek innen csempészve .iratok néikül az Egyesült Államokba, rettenetes szenvedé­seiket megunva és sokszor még rosszabb helyzetbe kerülnek. Akik átszöknek és elfo­gatnak, azokat hónapokig tartják fogságban és aztán visszatoloncolják Európába. Akadtak lelketlen emberek, akik kihasz­nálva reménytelen helyzetünket, azzal hite­gettek, hogy át tudnak vinni Canadába, már 4 hónapja, hogy a pénzt lefizettük és még semmi se történt ebben az ügyben s a pénzt szintén nem akarják visszaadni. Julius óta folyton azt hallottuk, hogy jön a cukorszezon decemberben, amikor lényegesen fog a hely­zet javulni; azt látjuk azonban, hogy még rosszabbodott a helyzet, oly sok uj beván­dorló jött. El sem lehet képzelni a helyzetet. Két­féle munka van, az egyik : Matahamrában van egy rézbánya, ahol azonban alig telik eí hét, hogy egy-két halálos szerencsétlenség ne történne. Egy teljesen kiépítetlen bánya. A második a vasútépítés, ahol rendkívül rossz koszt és egészségtelen ivóviz van és mivel az építés mocsarak mentén történik, a mocsár­"láz gyakori. Ezeken kivül más munkát kapni nem lehet. Képzelni elkeseredésünket, hogy csak oly munkák léteznek, ahoí életünket kell kockáztatni. Sorainkat a legnagyobb elkeseredésünk­ben írjuk, a legborzasztóbb napjaink ezek életünkben s ha már sorainkkal más célt nem tudunk elérni, annyit érjünk el, hogy a többi magyar testvéreink okuljanak rajtunk és ne jöjjenek ide, ahol a szenvedések egész sorozata varja őket. Kísérletek a faji hovatartozóság megállapítására. A véríestecskék reakciójából kimutatható, ázsiai vagy európai rácéhoz tartozik-e az illető. — Moldován tanár kísérletei Máramarosban. Máramaiossziget, január 9. Moldován professzor a kolozsvári Pas­teur intézet igazgatója, aki már bécsi egye­temi tanár korában ismertté tette a nevét or­voskörökben, szenzációs kísérletezéssel íog­lalkozik. Az u. n. faji elmélet alátámasztása végett azt igyekszik kimutatni, hogy az emberi vérsejtek elhelyezödésbeli és figurális arányaiból egy szérum segítségével pontosan kimutatható, hogy az illető ázsiai, vagy európai fajhoz tartozik-e. Moldován tanár már régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel és programmszerüen vég­zett kísérleteinek nagyszerű eredményei van­nak már. Kísérletei nyomán pontos és rész­letes táblázatot készített a Románia terüle­tén lakó nemzetiségek faji hovátartozandó­ságát megállapítandó. A táblázat felsorolja még, mely nemzetek mily sorrendben álla­nak közel a tiszta európai, melyek pedig az ázsía/ fajhoz. Az erre vonatkozó kísérletek még nin- í csenek befejezve és igy még' a sajtó sem vehetett tudomást a rendkívül érdekes és nagyjelentőségű eseményről. Moldován pro­fesszor ezzel a módszerével nemcsak a faji osztályozódás kérdését akarja megfejteni, hanem a néptörténeti vonatkozásban is ér­vényesiti szérumát. Vérvizsgálat nyomán ugyanis ki tudja mutatni azt is, hogy melyik népek vannak rokonságban egymással, sőt az egyes családok vérségi kapcsolatait is megállapítja. Néhány héttel ezelőtt Máramarosszige­ten járt Moldován professzor első assziszten­se, dr. Manuila Pasteur-intézeti főorvos, a1<i e kísérleteknél főmunkatársa a professzor­nak. — Manuila tanársegéd dr. Ilié a inára­marossszigeti kórház igazgató-főorvosa se­gítségével bejárta a környéken levő falvakat, ahol abszolút tiszta, rutén és román nemzeti­ségű egyedeket kutatott. Az autón kivonult orvosok nagy körültekintéssel választották ki az embereket, akiknek a vérét a kísérletekhez felhasználhatták és" sikerült is. Felsőrónán, majd Bisztrán 10—10 fajrománt, illetőleg afj­rutént találniok. Dr. Manuila utasításai alapján most Dr. Ilié főorvos folytatja Máramarosszigeten a rendkívül érdekes kísérleteket. A „fiatalúr", a cukor, meg a háztartási alkalmazott. j ! -í Tőrvényszéki tárgyalás. Nyíregyháza, január 9. Saját tudósí­tónktól . j | st Gyurcsán Mária 22 éves nyíregyházi cselédleány egyik helybeli kereskedőnél szolgált. Ezalatt rájött a gazdája, hogy sok minden eltűnik az üzletből, meg a lakás­ból. Cukor, csokofájÜ|é„ ruha, bfuz, kö­tény, meg több más apróság" kelt lábra ismeretlen módion. A gyanú Marira irá" nyúlt és alaposnak is bizonyult, amennyi­ben az eltűnt dlolgokal édesanyja Gyur­csány Andlrásné lakásán meg is találták Így kerültek nniwJketten Tí 'tör.vény elé. 'A Mari töredelmesen beismerte, hogy a ruhanemüeket a bezárt sifonból lopta ki, de a cukrot, meg a csokoládét nem Vál­lalta. Azokat a »fiatalúr«-tói kapta. A Pali úrfi lói. Az óctesanyja n«tn válla,]t sem­mit. El is ejtették ellene a vádíat. Igy csak Mari fölött ítélkezett a törvényszék. Hat :hónapi bőrtönt kapott, miből hármai beszámítottak. A »fiatalúr nem kapott semmit. Talán nem is tuidi a Mari sorsá­ról. Az itélet jogerős­Megkönnyítik a tranzitő forgalmat Cseh-Sziovakiával. Sátoraljaújhelyből írják: A Sátoralja­ujhelyi Kisálfomás január 3-tóf kezdődő­iig közös cseh-magyar határállomás lett Az. uj közös határállomáson az átmeneti forgalom egységes lebonyolítása pénteken történt meg először. Az első nap eredmé­nye arra mutat, hogy a Felvijdlékre való utazás e ponton keresztül a régi helyzet' hez viszonyítva, lényegesen megkönnyeb­bül. Most már csak arról van szó, hogy ugy a magy r, mint cseh részről a vona­tok csatlakozás át meggyorsítják, hogy ne kelljen órákig várni annak a közönségnek amely immár az uj renjdJszer folytán az eddigi egy óra helyett 10—15 perc alatt esik át az útlevél- és vámvizsgálaton. —• A miskolci üzletvezetőség forgalmi osz­tálya a m, aga részéről tekintetbe veszi, hogy a határállomás közönsége folytán egészen uj helyzet állott elő. Tudják azt, hogy egész Ruszinszkóval Sátoraljaújhe­lyen keresztül fogják lebonyolítani ugy- a személy mint a teherforgalmat. A gyors­vonat! forgalmat ugyanolyan előnyössé akarják tenni, mint amilyen békében volt. Így péntektől kezdiődőleg a Sátoral­jaújhelybe érkező és innen Budapest felé induló gyorsvonatoknak közvetlen csatla­kozása lesz részben Kass,a, részben Csap felé. A budapesti gyorsvonat végállomása péntektől a sátoraljaújhelyi Nagy állomás helyett az újhelyi Kisállomás (Slovenska No ve Mestoj. A kassai '"^sutigazgatóság arról értesítette táviratilag a miskolci üz­letvezetőséget, hogy a Kassa—Csap kö­zötti gyorsvonat ezentúl Sátoraljaújhely kisállomáson minidlen alkalommai meg' fogja várni a biudiapesti gyorsvonatot, hogy az utazóközönség azonnal folytathat sa útját Budlapest, illetőleg Csap "felé. n testetoEtott rémület az l-ső része a Sátán he ytartója ^^ ciraü attrakció HARRY Pl EL filmnek. Kizárólag a DIADALBAN.

Next

/
Thumbnails
Contents