Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-09 / 7. szám

JSÍ^fflDÉK. 1914, január 9. A belföldi kölcsön tervezete. Nagy megnyugvással szerzett tudomást a közvélemény a pénzügyminiszternek a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága előtt tett ismer tetése révén a belföldi kölcsön tervezetéről, amelyet a magyar kormány a népszövetség pénzügyi bizottságával Parisban lezárt tárgyalások értelmében kidolgozott, hogy január hő közepén Londonba vigye s amelyről a nagy nyilvánosság a részletkérdések ismeretének hiányában téves és sok tekintetben aggodalmat keltő híreket terjesztett. Pénzügyi helyzetünk nyomasztó volta, bármennyire reá nehezedik mindnyájunk vállára és bármennyire js érezzük annak terhét a mindennapi élet ezerféle megnyilvánulásában, mégis föllélegzünk a konkrét pénzügyi programúi nyilvánosságra kerültével, mert abban sok olyan meggyőző és megnyugtató momen tumot találunk, amelyeknek elhallgatása — nyugtalanitólag hatott volna a laikus nagytömegekre. Előttünk áll tehát belföldi kölcsön tervezete, melynek főerénye, hogy kényszerintézkedéseket nem tartalmaz. A nemzet áldozatkészségéről van szó, még pedig olyan formában, hogy mindenki önmagának használ a belső kölcsön jegyzésével. A kormány még e hó végén apellálni fog egy felhívásban az ország valamennyi polgárához, a nemzet összességéhez. Nemcsak való színű, hanem bizonyosra is vehető, hogy az or zág lakossága, mely, ha a haza üdvéről van szó, sohasem volt szűkkeblű s áldozatkészségével tanújelét adja annak, hogy akar és tud önkéntes felajánlással hozzájárulni az építő munkához. A kormány számitásba is vette a hazafias társadalomnak ezt a nagyszerű és lelkes készségét. Épp ezért ejtette el már eleve is olyan intézkedések tervét, mely kényszerjellegü volna s pénzlebélyegzéssel, vagy értékek lefoglalásával tagadba.tatlan visszahatást váltana ki egyesekből. Az országhoz intézendő felhívásnak, hisszük, hogy meg lesz a kellő eredménye. De ha netán elmaradna, a kormányzatnak, mely rendkívüli felhatalmazást fog kapni a nemzetgyűléstől a kölcsönüggyel kapcsolatos intézkedések megtételére, mindenesetre kínálkozik még megfelelő mód és eszköz arra, hogy a 30—40 millió aranykoronára tervezett belső kölcsön esetleg hiányzó összegét a jövedelemadó megfelelő felemeléséből fedez/e. Az eddigiek állítása szerint erre azonban ;aligha kell sornak kerülnie, mert hiszen a bankok egymaguk több mint 950 millió aranykorona értékű valutakölcsönt ígértek meg a kormánynak, ami a tervezett öszszeget máris túlhaladja. A belső kölcsön megvalósítása tudvalévőleg alapföltétele annak, hogy az ország komoly törekvést mutathasson a pénzügyi helyzet rendbehozatalára, amiinvolálja a népszövetség pénzügyi bizottságának hozzájárulását a kilátásba helyezett és biztosnak tekinthető külföldi kölcsön folyósításához. Ennek a rövid átmeneti időnek megrázkódtatás nélküli áthidalásához kell tehát a kormánynak az államháztartás deficitjének kiküszöböléséről gondoskodnia, ami a belső kölcsön előteremtése által történhetik meg legsimábban. Az idény legnagyobb és legjobb képét, a Sátán helytartóját a Diadal Mozgó hozza színre. Koncz János hegedűművész az olaszországi diadalúíról Nyíregyházára érkezik. A Bessenyei Kőr hangversenyén lép fel. — Keöm!ey Bianka énekesmüvész, Kósa György zeneszerző is fellépnek. — Konczot határtalan lelkesedéssel fogadták az olaszok. — A genovai városi tanács Paganini hegedűjét adta kezébe. — Hegedüjáték a Szent tHárk téren. Nyíregyháza, január 8. A Nyirvidék tudósítójától. A Bessenyei Kör nagy zenei szenzáció hirét közli a város publikumával. A körnek sikerült Koncz Jánost, a világhírű magyar hegedűművészt egy hangversenyre megnyernie. A hegedű fejedelmi muzsikusa járt már Nyíregyházán s a néhány év előtti itteni hangversenye után több izben kísérelték meg az illetékes tényezők az ő lehívását, de hasztalan. Koncz János nagy külföldi útját járta. Most a Bessenyei Kör bizalmas tudomást szerzett róla, hogy az Olaszország városaiban az egész európai zenevilágot ámulátba ejtő hegedűművész nagy körútját rövid időre félbe szakitva hazajön, s felkérte Konczot, jöjjön egy estére Nyíregyházára. Ezt a meghívást Kocz János elfogadta s igy a Bessenyei Kör megelőzve a fővárosi. hangversenyrendezőket' ,az eddigi tervek szerint január 24-én felléptetheti a világ egyik legnagyobb hegedűművészét. Két évig Olaszországban, j Koncz megnyerése nagy vívmánya a Bessenyei Körnek s íninden bizonnyal a legélénkebb visszhangot fog kelteni a város- | ban. Hiszen Koncz már két éve olasz körúton ' van. Most látogatóba jön haza s egyetlen 5 hangversenyét Nyíregyházán tartja. Február elején vissza megy Olaszországba. Az olaszországi diadalul. í Koncz János olaszországi hangverseny- ! körútja eddig példátlan dicsőséget szerzett s a magyar hegedűnek. Erről a diadalutról a i Nyirvidéknek eddig még nyilvánosságra nem ] hozott részleteket van módjában közölni. A ' művész Olaszország nagy városaiban 165 j szólókoncertet adott. Veronában, a \ Colosseumban | 18 ezer ember előtt játszott. Az olasz nép Koncz hegedűjének varázsa " alatt nem tudott mértéket szabni óriási lelkesedésének. így Verona, Páris, Venezzia, Róma hangversenyterme viharosan tüntetett Koncz mellett, akit vállukra vettek és igy vittek szállásáig, ahol az erkélyről ujabb és ujabb ráadást kellett adnia. Különösen kedves emléke marad a művésznek Velence, ahol a tenger,aprton, a Szent Márkus téren kívánták hallani s ott játszott is az ujjongó velenceieknek. Paganiiű hegedűjén Genovában olyan kitüntetés érte Konczot, amilyen magyar hegedűművészt még soha. A genovai városi tanács Koncz hegedujátékának utolérhetetlen szépsége előtt meghódolva a magyar hegedűművész kezébe adatta Nicolo Paganini hegedűjét. Az olasz kormányhatóságok Konczot több izben arany érdemjellel is kitüntették. Az a körülmény, hogy Koncz iiyen dicsőséget szerzett Olaszhonban a magyar névnek inspirálni fogja Nyíregyháza polgárságát, fiogy tüntető szeretettel és ovációval'fogadja a nagy mestert és hangversenyét, amely valóban megtisztelő ránk nézve, tegyük ünneppé, a nagy művészt illetően impozáns méretűvé. Amint a szenzációs hangverseny belépőjegyei tekintetében intézkedés történik a Nyirvidék közölni fogja ,mert az évekkel ezelőtt is zsúfolt terem élőit muzsikáló művész iránt bizonyára általános lesz az érdek lődés. Kikkel jön? Koncz Jánost olaszországi diadalutján el kisé'te felesége Keömley Bianka énekesmüvésznő is, aki részese volt az óriási sikernek. A művésznő Nyíregyházára is lejön és fel fog lépni. A müvészpárral együtt városunkba fog érkezni Kósa György komponista a modern pianisíák egyik legkiválóbbja, ugy, hogy a nagy Koncz-estét hegedű, ének- és zon'goi'aszáinok teszik feledhetetlenné. SEZaSGSKKi „Minden jogunk megvolt a magyar rezsim alatt!" A kisebbségek sérelme a román parlamentben. A bukaresti kamara legutóbbi ülésén a költségvetési vita során Lupás János dr. nemzeti párti rendkívül érdekes beszédet mondott a kisebbségek jogairól. — Mi, akik harcoltunk az egyesülés érdekében mondta — nem nézhetjük, hogy egyes Intézményeinket, amelyeket nagy munka árán szerveztünk, bukaresti mentalitással fertőzzék meg. Kérem a kormányt ,vegyen példát a történelemből és legyen engedékenyebb az újonnan csatolt területek lakóival szemben. Az egységesítés jelenlegi formájában csak irott malaszt, az egyesülés az összes románok, akaratából történt, ennélfogva egyforma elbánást kérnek a törvények megalkotásánál. Lupás dr. beszédét nagy izgalmak között hallgatták és Orleanu elnök figyelmeztette is Lupást, ha továbbra is ilyen tónusban beszél, megvonja tőle a szót. Lupás képviselő folytatta beszédét: A kormány mitsem tesz a .civilizáció érdekében A kisebbségi egyházaknak folytonos panaszaik vannak, holott jól kell velük bánni, nehogy másfelé orientálódjanak. A kisebbségeknek meg kell adni minden" jogot, mert nekünk is megvolt minden jogunk a magyar rezsim alatt. Bratianu Vintila : Miért nem folyamodnak a népligához ? Lehet-e a román parlamentben ilyen hangon beszélni ? Maniu Gyula : És önnek szabad engem Budapestre küldeni ? Lupás János dr. : Mit akarnak önök megvédeni a kisebbségekkel szemben ? A román nyelvet ? Nincs szükség rá. A román nyelv megtudta védeni fennmaradását Erdély ben a magyar rezsim alatt is és meg fogja védeni továbbra is. önök nem hisznek a román nyelv fennmaradásában, ha féltik azt. Ezután a román egyházak sérelmeit panaszolta fel. 'SHiRBMMMMMMmnannaMM PsauS Wepen*ír-rel és Loai Píirrs-val a főszerepben szerdától az APÜLLÓ^ftN. 3 ÖTOIkof,