Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-08 / 6. szám

e Hangulatkeltés helyett erély. A csongrádi bűntény nyomán, amelyet a nyomozó hatóságok erélye a gaztettet kö­vető pár napon belül felderített, a szélső­ségeket kereső ellenzék oly irányba szerette volna terelni a közhangulatot, hogy a pilla­natnyujtotta taktikai előnyt kihasználva a kormány ellen agresszív támadást intézhes­sen s olyan természetű kérdésekben és té­nyekért is felelősitse a miniszterelnököt és minisztertársait, amelyeknek felvetése, miu­tán a kormány kérlelhetetlen szigort, erélyt és elszántságot mutatott föl a bűnösök igaz­ságszolgáltatás elé való állítására, éppen nem volt indokolt. Annak, aki elfogulatla­nul mérlegeli a dolgok politikai és büntető­jogi vonatkozásait, annak tiszta lelkiismeret­tel alig lehet az ilyen excessusokat, melyek­kel a rendcsinálás végérvényesen le fog szá­molni, felhasználni arra, hogy kétségbe von­ja az igazságszolgáltatás pártatlanságát, avagy a kormány férfias és őszinte készségét az országban elkövetett műiden bűntett tör­vényes megtorlására. Parlamenti viharral, pa­dok verésével, a radikális baloldal vissza­tetsző türelmetlenségével jogrendet csinálni nem lehet, de igenis lehet akként helyreállí­tani a nyugalmat s az ország békéjét, -amint azt a miniszterelnök higgadt, bölcs és becsületes nyilatkozata biztosítja. Az a garancia, hogy a kormány egyszakaszos tör­vényjavaslatot fog T>enyujtani a nemzetgyű­lésnek arról, hogy a robbantószerek elrejtői fegyházbüntetéssel sújtassanak s azáltal, hogy a statáriumot ki akarja terjeszteni a lá adáson kívül az effajta bűncselekmények­re is, tökéletesen megnyugtathat mindenkit affelől, hogy a kormány tudja a kötelességét s hogy magát nem hangulatoktól, hanem a forradalmi atmoszférából való kilábolás ha­tározott törekvésétől s a konszolidáció tel­jes ':iépité?étől vezetteti Energikusan köve­teljük, hogy legyen vége már egyszer a rossz hi .zcmü ellenzékieskedés, főként pedig a szo­ciáldemokraták pokoli lármájának a nemzet­gyűlésen, mely mindent lehurrogással s a közbeszólások féktelen türelmetlenségével akar elintézni. Ezek fölött minő hatalmas mérsékletben magaslik ki a kormány fejé­ne': részrehajtatlan és tárgyiligos ítélete a tények fölött s nyilatkozatának korrekt­sége, szembeállítva azzal a proklamációval mely feltevések és gyanú alapján óhajtana a neki ellenszenves tényezők ellen büntető eljárást indíttatni. Bethlen államférfiúi ereje, azokban a kemény szavakban, ame­lyekkel pálcát tört a sorozatos merényletek felett, oly módon nyilatkozott meg, hogy senkinek sincs jogában kétségbevonni a sza­vak mögött konkrét intézkedésekben meg­nyilvánuló igazságos elszántságot. Újra felvetődött az aldunai államok gazdasági konferenciájának kérdése. Egy román—bolgár jugoszláv magyar gazdasági únio szükségszerűsége. A közel Kelet viszonyainak rendezése után a dunamenti államokon ke­resztül bonyolódhatik le minden forgalom. Olaszország szerepe az alduni únio körül, ^agyaro* sxág m Nyugat és Kelet átmenesztő állomása. Budapest, január 7. Az az általános áramlás, amely Európá­ban a legkülönbözőbb gazdasági és állam­közi átcsoportosulásokat hozta létre mindin­kább szükségessé teszi, hogy a dunamenti államok is megértsék egymásra utaltságuk jelentőségét és vegyék a legkomolyabb meg­fontolás alá a már Portoroseban felvetődött gazdasági unió kérdését. Az eredeti terv sze­rint való kivitel tehát az összes ideszámított államok gazdasági konföderációja az idő­közben módosult viszonyok következtében nem valósitható már meg. Csehszlovákia Franciaország elé épített hidat magán át Oroszország felé és igy érdekeit az orosz bi­rodalom területein keresztül kíséreli meg ér­vényesíteni a Keleten. Ennek a kísérletnek egyébként olyan mélyen gyökerező politikai momentumai is vannak, amik miatt a kisáu­tánt egysége megbomlottnak tekinthető, kü­lönösen Románia részéről ahol igen fontos külpolitikai gondot okoz a készülő nagy. szláv blok kiegyensúlyozásának kérdése. Ezen a ponton vált újra aktuálissá az a má­sodsorban született terv, amely szerint az Al­dunamenti államok alkossanak gazdasági uniót, de esetleg szövetségi egységet is az alakuló szükséghez mérten. A megvalósu'ást most Románia sürge-i annyira, amennyire a még fennálló kisántánt kötelékek rá lehetőséget adnak. Állandó tár­gyalások vannak folyamatban egyrészt Bul­gária mí-részt Magyarország és Románia kö zött azzal a céllal, hogy az unió együttmür ködé-i alapját megállapíthassák. Az előfel­tételek legfontosabbja körül nincsenek már­komoly ellentétek és igy bizonyos az unióban résztvevő országok teljes jogegyenlősége, másrészt az is, hogy hozzájárulnák ép a sike­res működés érdekében az aldunai államok ahhoz, hogy közös államközi költségen sza­bályozzák a Dunát, illetve tegyék lehetővé a Dunának minden ponton vaió nagyszabású hajózhatóságát. Az alakuló eseményről egyébként telje­sen tájékozott helyről a következők szerint informálták munkatársunkat. Minden politikai és gazdasági helyi kér­désen felül áll az aldunai gazdasági konfö­deráció megteremtésének szüksége. Ez a ma már kézenfekvő szükség kiterjed ép ugy "ha­talmi lehetőségekre, mint gazdasági előnyök biztosítására s egyformán érdeke Romániá­nak, Bulgáriának, Jugoszláviának és Magyar­országnak, mint ahogy az emíitett államok uniójáról lehet csupán szó a mai helyzetala­kulások következtében. Meg kell szereznie ennek az uniónak a kereskedelmi kizáróla­gosságot a Dunán ugy, hogy uralhassa a köz lekedést a Kelet és Nyugat között. Ennek óriá­si a jelentősége, mert bizonyos, hogy magá­ban Európában még nagyon soká nem fog kifejlődni olyan arányú piac, amely felvehes­se a nyugati nemzetek forszírozott termei­vényét és igy az egész kontinens gazdasága a Balkánt és a közel Keletet fogja elárasztani piacra szánt produktumaival. Viszont ugy a Balkánra, mint a közel Keletre vezető leg­természetesebb és legolcsóbb közlekedési ut a Duna, a négy ország szerepe nyilvánvaló tehát. Az előkészületek a konföderáció meg­teremtésére mindenütt folynak Románia po­litikailag is kimélyíteni igyekszik jövő vi­szonyát Bulgáriával, amit magában foglal Mária királyné házassági terve Boris bolgár cár és liionara román királylány között is. A balkáni államok fejedelmeinek rokonságát mint a konföderáció lehetőségét kiegészíti Magyarország szükséges csatlakozása. A négy állam gazdasági szövetsége, amint ezt a lefolyt és folyó tárgyalások és elhangzott hivatalos nyilatkozatok reméltetik, bizo­nyosnak tekinthető tehát. Olaszország a legnagyobb agilitással dol gozik azon, "hogy a szövetség létrejöjjön. Fel­tétlen támogatását jelentette be az unió tö­rekvéseihez, amellyel ellensúlyozva látja a franciák blokáló, körülfogó mozdulatait. Ez zel szemben igen éles ellentállást fejt ki a másik uralmi frakció, különösen Jugoszláviá­ban, de meg lehet állapítani, hogy nem fog érvényesülni az ellenkező befolyás és az unió feltétlenül megteremtődik. A rablógyilkos Cservenyák Gyulának több mint 200 millió korona értékű vagyona van. A tettestársak is Jól szituált emberek. — Valamennyien beismerésben vr'-nnak. — Mi lesz sz Amerikába vitorlázott rablóval ? y A. • ^ ® áfcaH&f j NYIRECYHÁZA ZRÍNYI ILONA-UTCZA 5. SZAM Javításokat elfogadunk. Nyíregyháza, január 7. (Saját tudósítónk­tól.) A nyirmedgyesi gyilkosság sikerrel befe­jezett nyomozása után a tettesek, névszerint Cservenyák Gyula, Hermann Gusztáv, Oláh József és Pápai Gyula mindnyájan bekerültek a nyíregyházi ügyészség fogházába A tette­seket Binder József vizsgálóbíró hallgatta ki, s valamennyien beismerő, töredelmes vallo­mást tettek. Még olyan rablást is beismertek, amely­nek a károsultiát még a mai napig sem sikerült kinyomozni. Ez a rablás Érpatakon történt a mult év november havában Cservenyák Gyula és Her­mann Gusztáv Bujról, ahol mint alább kitűnik, szintén rabolni akartak, Nyíregyházára jöttek, innen az ujfehértói határon át Érpatakra men tek. Általában sok községben megfordultak, s ij mindenütt szimatoltak olyan helyek után, aho! | pénzt kaphatnak. Érpatakon betértek egy zsidó ! korcsmároshoz és inni kezdtek. Cservenyák a bort szerette, Hermann inkább a pálinkát. ^ Cservenyáknak 2 liter bor elfogyasztása után | szokott msgjönni a bátorsága, mig Hermann 8. félliter pálinka bekebelezése után került akti­í vitást lázba. Most is igy történt Oervenyák t kihörpintette a második liter utolsó maradé­> kát, felállt az asztal mclló'l, s vérfagyasztó | nyugalommal szóialt meg: \ — Zsidó! Adj százezer koronát! I Az ismeretien korcsmáros azonban nem akart olyan könnyen megválni százezer koro­nától ! A korcsmáros az kereskedő, a keres­. kedő pedig alkudni szeret. Elővett 25 darab jj ezerkoronást, letette a ,.Ház asztalára" és po­» koli nyugalommai jelentette ki: MONNA VA Paul Wegen^P-rel és Lea Parri-val a fősze­repben szerdától az APOLLÓIAN.

Next

/
Thumbnails
Contents