Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

<t mmmma 1924. január 1 —— iimiiiiiwimiiiii IPUML Szénffy Gusztáv művei a varos történelmi kiállításán A Nyirvidéknek Szénffy Gusztáv dalköitőre vonatkozó sorai élénk visszhangot kelteitek. A nagy komponista hozzátartozói közül Werner Gyula kisvárdai polg. iskolai igazgató levelet irt Kardos István kulturtanacsosnak és Szénfyre vonatkozólag többoldalú értékes felvilágosítással szolgál. Werner igazgató a következőket írja : A »Nyirvidék« f. évi 279. számában a Szénffy Gusztáv dalgyűjteményét érintő fe!hi\ ásra s a várostörténeti kiállításra vonatkozólag volna egy pár megjegyzésem. Feleségem Szénffy Margit, "leánya Szénffy Gyulának, a dalköltő Szénffy Gusztáv fivérének; Szénffy Gyula nem volt az ág. h. ev. egyház orgonistája, hanem az V. és VI. leányosztály tanítója. Tulajdonképen ügyvéd volt, de mint 48-as honvéd hadnagy s így kompromitált ember e diplomától megfosztatott; a szabadságharc le veretése után mint menekült Nógrádvármegyében nevelősködött, majd szülővárosába, Nyíregyházára tért s itt az egyház, hogy neki kenyeret adjon, felállította az V. és VI. leányosztályt s őt tette annak tanítójává. Maga is szerzett zenedarabokat »Könnyzápor«, »Sisi nefelejts« (az aradi 13 siratója) stb., kedvelt zongoratanítója volt a 70 és 80-as években a város előkelő leányainak. Szénffy Gusztáv müveiből sajnos ! feleségemnek egy sincs, de lehetne érdeklődni az » apósom második házasságából származó mostoha testvérénél: az egyik Szénffy Zoltán főgimnáziumi tanár Iglón, a másik Szénffy Erzsébet férjezett Bogsch Lász. óné, kinek férje szintén főgimn. tanár, iyancsak Iglón, Szepes vm.-ben; sokat t a családhoz Riszdorfer Anna, Zempléniiád özvegye, Budapesten, hátha ő is tudna lami útbaigazítást adni, sőt talán Mikier Sándorné Kubassy Berta is, aki apósomnak <edves tanítványa volt. A várostörténeti kiállításra talán én is adhatnék valamit, ha ugyan a mértéket megüti. j Benczúr Gyula festőművész édes anyjának 1883-ban kelt német nyelvű, néhai Farbaky Józsefhez intézett levelét, melyben nagynevű fia születésének kedves kő- j rülményeiről tesz emlitést és szól nyiregy- > ázi, a társadalomban szerepet viselt egyé- ' kről. Egy diszesnek nevezhető kardot, me- \ yet állítólag Benczúr Miklós, mint Nyíregyháza első követe a kiegyezés után, a várostól, mint választókerületétől kapott. (Ezt hallomásból tudom, a hiteles adatok bizonyára megvannak a város jegyzőkönyviben.) Benczúr Miklós örökös fogságra lett ítélve, mint erős 48-as; kiszabadulását nővérének, az írónő Benczúr Zsuzsánának köszönheti, aki maga "járt a fiatal csiszárnál, hogy bátyját kiszabadítsa, ezt elérte, mert fájdalmában ott esett össze az uralkodó lábainál, aki ettől megijedve, rendeletet adott ki, hogy vigyék ki az elaléltat s teljesítsek kívánságát. Egy leveles ládát, bükkfából, magyaros bevésésekkel, melyben, amint nekem mondták, feleségem anyai előde Súlyán János, mint községi főbíró, az iratokat tartotta, A ládikó a Szarvasról Nyíregyházára település alkalmával együtt jött az uj hazába. Ezeket irja a lelkesen érdeklődő Werner Gyula s hisszük, hogy az ő érdeklődése másokban is fölébreszti a jövő évi kultúrtörténeti kiállítás ügyével való foglalkozás vágyát. j Ml Madach és Papp-Váry Elemérné emlekezete. Nyíregyháza, december 31. A Nyírvidék tuedósitójától. Két magyar lélek emlékezete előtt mutatta be hódolatát a vidék kél Népművelési Egyesülete: Madách és Papp-Váry Elemérné emléke elölt. Madách az ember tragikus sorsát viszi szinre, Papp-Váry Elemérné a megsebzett magyar lélek gyógyítása, fölemeléseéri szólal meg bájos ritmusu énekeiben, verseiben. Minidkettő egy céll szolgál ugyanazon nemes vágyakozásban hinti el lelke gazdag kincsét. Mindkettő a m^- ; gyar nemzet zivataros napjaiban él, együtt ! érez, együtt szenved a Golgota tövében a ! marliros sorsú emberrel. Ember küzdlj és ! bízva bízzál!!—, oktat az egyik, Hiszek egy isteni örök igazságban!! — tanít j imádkozni a másik. j A nagyhalászi Népművelési Egyesület ] szép műsoros estén adlózott Az ember ' tragédiája halhatatlan érdemű szerzője I emléke előtt. Vörösmarty Szózatát éne- í kelte a közönség Harmath Sándor veze- j tése mellett. Hornyák Károly alejnök tar- < talmas megnyitóban ismertette Madách \ Imre életét, munkálkodását,, nagy stilü ' egyéniségét. Maász Margit tanítónő Vis- j nyovszky Rezső Madách születése napján \ c. versét szavalta el hatást keltően. A népénekkar, Angyalok kar,, c. jelenetet Az em ? ber tragédiájából énekelte meglepő siker- < rel. Gábos Kálmán Madách világirodalmi j beccsel bíró nagy alkotásáról tartott is- 3 mertető előadást érdekes be világítással Az ember tragédiája mindenik fejezetébe Urbán József s. lelkész dr. Vietórisz József Madách c. ódáját szavalta el a költemény' minden szépségének meleg átérző színezésével. Ezzel befejezést nyert a tárgysorozat komoly része. A második, a vidám tárgysorozatu részt Gábos Kálmán hangulatos pro lógja vezette be. Az énekkar Rigó madlár c. dalt adta elő erős, bizlos készültséggel. Ezt követte »A pataki diák« c. vígjáték Somlay Sándortól. A szereplők: Gönczy Sáiir dor, Haverland Nusika,, Lénárt Istyán, Gáli Béla, Boér Miklós a legszebb elis* merést érdemlik egybevágó játékukért»Téli nóta' tílalt énekelt az énekkar. A király parolája c. vidám jelenetet Pásztor Józseftől Lénárt István, Gáli Béla,, Gönczy Sándor játszotla sok derűs percet keltve a hallgatóságban. Kitűnt Lénárt István színművészeti' tehetsége egy magánjelenet előadásában is. Végül a közönség elénekelte Kölcsey nemzeti énekét. Előadás után bátyus társas vacsora Volt s •majd tánc. az iskolahelyiség egyik termében. A Népművelési Egyesület tisztikara: Rillí Gyula főjegyző elnök, Sebes tyén Lajos ügyvezető elnök, adóügyi jegyző, Hornyik Károly alelnök tanitó. Gábos Kálmán titkár, nagyhalász-homoktanyai községi tanitó, Harmath Sándor a népénekkar karnagya, tanitó,, igen értékes munkát végeznek az egyesület ily nemes irányú működtetésével. Ne lankadjanak, mert a nemzeti közművelődés terjesztésével mig egyrészről a múlttal keressük az érdiekegységei, másrészről nagyjaink szellemi kincseinek néplelkekbe ültetése által hazafias célnak állunk hűséges szolgálatába. A kisvárdai Népművelési Egyesület Papp-Váry Elemérné, imént elhunyt költőnő emléke előtt mutatott be hódolatot. Győrffy István elkészítette a költőnő arcképét "és előtte Bán Lajos ísk. igazgató nagy figyelemmel hallgatott beszédben méltatta a költőnő érdemeit, költészete szépségeit, ki a megcsonkított ország területi épségéért vágyódó, igazságos itéietre hivó szózatokat irt, örökbecsüekeí. Az a megemlékezés, mely a kisvárdai idei népművelési munka kezdeténél hangzott el a Hiszekegy nemzeti ima Írójáról: a leghálásabb megnyilatkozás^ nak tekintjük. Az emlékbeszéd elhangzása után Prisztás Olga gimn. VIII. oszt. tanuló Papp-Váry Elemérné »Látomás« cimü versét szavalta el, mély hatást keltve a hallgatóságban. A közművelődési munka megkezdése alkalmából Bökényi Dániel üdvözli a Népművelési Egyesületet és az ország szomoritó helyzetére hivatkozva rámutat a magyar nemzet megujult vérző sebére, az otthonaikból kiüldözöttek, munkaalkalmaiktól megfosztottak, szükség vaggon- és baraklakásra kényszeritettek nyomorára, gazdasági életerőnk pusztulására. Ezerhuszonhét esztendős állami létünk megbénítva. Alföldünk védő bástyázatát: a Kárpátot, természeti kincseivel, létünket biztosító kiaknázhatatlan erdőségeivel, bányáival, fürdőivel, gazdag vízhálózatával együtt eirabolta a világháborúnál ránk nézve sokkal veszedelmesebb béke. Örökké tartó veszedelem magvát rejti magába a mai helyzet. Ennek a veszélyt hozó magnak sudárba szükkenését megengedni nem szabad. Ört kell állanuük a vad csemete zöldülésénél, a kuituránk erős v eretü fegyverével csirájában kell megsemmisíteni. Azokat a fegyvernemeket kell kezünkbe venni, amilyenekkel megrontóink rendelkeznek. Ehhez a munkához egybeforrottan kell hozzáfogni, együtt kell haladni minden itt lakó dolgozónak. Az iskola, a falusitól kezdve a városiig, teheti a cél felé a legáldásosabb fegyverkezést, mert ennek arzenáljában vannak a leghasznosabb fegyvernemek, mikkel védelmet vívhatunk és a nemzetnek alapjait tevő családok otthonaiba a bizakodó reményt vihetjük be és ápolhatjuk azt. A Nemzeti Hiszekegy és Himnusza eléneklése Bán Lajos zárószavai képezték még a tárgysorozat pontjait. Paris grófnője kizárólag a Diadal Mozgóban IWÍREáYHÁZA ^RÍNYi]lON A u -. 5 \ Elegáns báli estélyi és utcai divatcipő újdonságokban állandó nagy válasz

ték. Divat fátyol és selyem harisnyák az összes báli színekben. or o és Zuru urak fellépnek szerdán az Apollóban mint Hamlet a hálúszobában.