Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-06 / 5. szám

JNTHOTIDÉK. ianuír 6 A „Káüai kettős" eredete Nagykáíióval függ egybe A két nép s onda. — A törökök remegtek az eshetőségtől, hogy eljáratják velük a „Kállai ketíőst". — Egyik mondi sem magyarázza meg, miért „kettős" a tánc? ~ Kik táncolták ? — A „K&iiai kenőst szövesjes népdalra jártak. A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtárában most jelgiit meg Réthei Prikkel Marián bencés tanár néprajzi és művelődéstörténeti monographiája A magyarság táncai cixnmel, mely kétévtized(es tudományos kutatásának eredményét nyújtja és amely erről a tárgykörről ;,z első öszszefoglaló részletes munkálat, ugy a ma- • gyar népélet mint hazai müv

0lőidléstörtó- ; netünk szempontjából hézagot pótol. — I Könnyen érthető nyelvezeténél, élvezetes modoránál fogva hivatv„ van arra, hogy a magyar táncok gyakorlásánál az utóbbi időben meghonosodott tájékozatlanságot megszüntette, az e téren mutatkozó elfajulást megakadályozza, általában a magyar láncok tudományos kutatását és megösmerését előmozdiitsa. A kiváló tüdős szerző a szabolcsvár,megyei Kállai Kettős tánccal hosszabban foglalkozik müvében, melynek szövegrészét amikor közreadjuk, főleg azért tesszük, hogy e még kellően nem tisztázott tánc ügyét vármegyénk lakosaival megismertetve felhívjuk olyan ujabb aidatok beszolgáltatására, melyek felhasználásával e jellegzetes szabolcsi tánc teljes egésszé ki egészítessék. Mivel a Jóska Muzeum őrzi e tánc kottáit és gyűjti az arra vonatkozó aldiatokat, az élőszóval,, vagy írásban való közlések oda ís beadhatók^. A híres szabolcsi lánc »A kállai kettős a hajdan kor hagyománya, amelyből minekünk már csak meglehetősen sovány váz maradit. Pedig nagyon sajnálhatjuk, mert szépsége,, miivésziessége régóta közmondásos. Hiszen csak a legügyesebb táncosok szokták megkapni mai napig azt a dicsérő agg mondást, hogy »el tudná járni még a Kállai kettőst is!!« Legalább harmajdlfél évszázaddal mehetünk visszafelé, hogy ( nevét a hír nem ok nélkül szárnyaira vet- . te. Ugyanis olvashatunk róla már 1674. | táján irt pasquilusban. Említés van róla < továbbá Régeni György Imago verítatis c. (XVII. sz.) müvének kéziratában, valamint Gvadányi József Falusi nótáriusában is. Annyi kétségtelen, hogy neve eredetére nézve a Szabolcsvármegyeí Nagykálló várossal függ egybe, akár mert a tánc ott keletkezhetett, akár inert alán ott láncolták a legszebben. i Mit mond róla a népmonda? Arról, hogy mikor és hogy jött létre nincs semmi történeti bizonyság, dte helyi népmonda kettő is találkozik. Az egyik szerint a török világban keletkezett volna. Tudniillik a nagykállói várőrség portyázás közben néhány törököt ejtett rabul, kiket aztán otthon mulatságból egymás- i hoz kötve derekasan megtáncoltatott. A muzsikások liuzták előbb lassan, mjidi frissebben s a szerencs|étlcn fogolynak — bármennyire nem tudták — járniok kelleti a magyart, annál inkább,, mert pálcás hajdúk állottak melletlök, kik a lankadókba ütlegekkel vertek lelket. E kénytelen ke serves tánc híre természetesen hamar elterjedi a törökök között, kik remegtek az eshetőségtől, hogy a magyarok majd,, ha foglyul találnak esni, eljáratják velük a kállai kettőst. A másik monda kevésbé romanlikus E

7 a táncot a kállai vár szük börtöncelláiból eredezteti, melynek alja élükre állított négyszögletes lécek- í kel volt kipallózva. A r^b, kit mezítelen ; lábbal idezártak, alig tudott állani. Hol az { egyik, hol a másik lábát kapkodta fel fáj- ! tíialmában. Különösen l5

J tagadásban levő • foglyokat zárták ily kínzó fülkékbe. — És magától érthetően kevés akadt közülök, ki ott a »kállai kettőst« megpróbálva, tovább bírt volna tagadni. j Világos, hogy mindikél történetet utólagos etymologizálásból találta ki a mindent magyarázni szerelő népképzelet, jóllehet tulajdtonképeji egyk se magyarázza ; meg a legfőbbet: miért »kettős« a tánc? Ennek megfejtése sokkal egyszerűbb és természetesebb: azért: mert eredete s alapjellege szerint kettőnek, egy férfinak s egy nőn

ek páros szóló tánca. Meg kell vallanunk, hogy az orszá^ minden részére tett nagyszámú kérdezős ködlésünk ellenére csak pár helyről, jobbadán városokból kaptunk olyan értesítést, hogy nagyobb mulatságok vagy lakodalmak idején ritkán egy-egy idősebb jótáncu pár kuriózumnak eljárja a kállai kettőst is. Már az a nemzedék is, még szüleitől ugy ahogy, kivonatosan eltanulta,, részben plaggolÍ, részben kildlőlt az élők sorából. Magában Nagykállóban is alkalmasint egy kéz ujján össze lehetne olvasni, akik régi szép formájában el tudnák" járni (jobban csak egyes részeit ismerik inkább!!) Ezt azért is bátran merjük állítani, mert már 27 évvel ezelőtt,, mikor valaki ott a helyszínen tudómányos céllal pontosabb információkat keresett, meglehetős bizonytalanságokkal és ellentmondásokkal találkozott a táncot még ismerőknél. Az állapot mostanig csak rosszabbodhatott. _ Kik táncolták? Ahhoz nem fér kétség, hogy a kállai kettőst nem a falusi pór nép, nem is a magas főnemesi osztály, hanem a . városi mestercmbersorbeli polgárság teremtette meg. Rendezettsége, egyenlettesebb s fékezetlebb mozgásalakzatai magasabbra mutatnak az egyszerű tanulatlan népnél és lejebb a nemes nagyúri köröknél, melyeknek tánca kimértebb,, méltóságosabb volt. Ugyanezt bizonyítják azoknak a daloknak a szövegei is, melyekre táncolni szokták, tudlniillik egész kifejezésmódjuk a népnél valamivel tanultabbajkrA: iparosfélékre mutat. Milyen volt a kállai kettős Amit a magyar néptáncról: a lassúról és frissről egyformán megállapítottunk, hogy nincs merev,, megkövült formája, azt a kállai kettősre is alkalmazhatjuk, jóllehet igazában nem egyéb,, mint a lassú néptáncnak bizonyos rendbeszedlett, megfinomitott páros mása. Mutatós jell

ege ellenére se a testmozgások egymás ulánja, se a mozgásfigurák milyensége nem volt benne pontosan, előírásszerűen megállapítva, hanem csak nagy általánosságban amennyire egyes rátermettebii táncospárok a maguk lépésmódjával szoká sóssá tették. Tehát az egyéni ügysség és találékonyság kevéssé volt kötve eges? mmOBOÍiMalíaSmttamtmmiXk^hmtCaVUJmiMM H Miért iriam meg a FJózsa Sándor életrajzát ? — A Nyirvidék ereaeti tárcája. Miért, mert erről a betyárról szólt a legtöbb legenda a mult században a magyar nép között. Segítségére voltak a nép fantáziájának a ponyvák mesemondói, akik a nép szája-ize szerint hősnek, vitéznek, a szegények lovagjának mutogatták a füzeteikben a szegedi »»nagyparasztct«. Talán senkiről se voit annyi különböző mesemondás, mint Rózsa Sándorról. Hét éle. tének kellett volna lennie, ha csakugyan ő követi el mindazt a sok vitézi- és haramiacselekedetei ,amelyet ráfogtak. 1840-től 1878-ig, tehát csaknem negyven esztendeig, (amig Rózsa Sándorról hiteles halotti bizonyítványt adott a szamosujvári fegyház) végig a nagy Alföldön, amerre a Tisza és a Duna folyik : minden valamire való betyárvirtus, rablókaland, híres zsiványság Rózsa Sándor nevéhez fűződik. Ö rabolja ki a félegyházi postakocsit, de ő boszulja meg a Pallavicini-uradalom hajléktalanná tett cselédeit a jószágigazgató meggyilkolásával. ő hajtja el a makói határból a legelésző tehéncsordát ,de ugyanakkor tinót ajándékoz egy útban talált szegény embernek. ő áll be Kossuth honvédseregébe 150-ed magával küzdeni a magyar szabadságért, de ugyanakkor kirabolja azokat a falvakat is, amelyek a csatatértői távol voltak. A szabadságharc utáni szomorú időkben Rózsa Sándorral tárgyalnak Kossuth Törökországból jött követei, Figyelmesi ezredes és Mack őrnagy az ujabb nemzeti felkelésről és ugyanakkor Rózsa Sándor megállítja a mindszenti vásárról hazatérő csizmadiákat és kirabolja őket. Tízezer pengőforint jutalom van a fejérc tűzve: - mégse árulja el senki. A kis kapcabetyái'okat Rózsa Sándornál jelentik fel a károsultak, nem pedig az osztrák zsandároknál és Rózsa Sándor igazságot tesz. Ö, a legnagyobb betyár, kíméletlen üldözője a kis futóbetyároknak, ahol éri őket, ott pusztítja néha még életüket is. Megkorbácsolja a szegedi tanyák gazdáit, egy nap tizenkettőt is, mert gonoszul bánnak a néppel, ugyanakkor méneseket hajt el a délvidék felé. Három fehérnép, leányasszony is ragaszkodik hozzá, de ő azt az egyet kedveli, azt az egy asszonyt, aki fejszével hátulról lesújtja és átadja a törvényszéknek. Halálra ítélik, de az ítéletet nem hajtják rajta végre, pedig akkoriban nem nagyon takarékoskodtak a kenderrel a cs. és kir. törvényszékek. Sőt Kufstein várába zárják a tnaigyar vértanuk közé és Andrássy Gyula, a miniszterelnök szorgalmazza Rózsa Sándor szabadon bocsátását ,mikor már vagy tiz esztendeje ül. ígéretet kap, hogy ő lesz a csendbiztos a Duna-Tisza közén, de a kinevezés késik, Rózsa Sándor unalmában megállítja éjnek idején a Szegedről Temesvár felé haladó személyvonatot és csak a vonaton utazó öreg József főherceg bátorságának köszönhető, hogy nagyobb baj nem történt. Azzal csalják be a szegedi várba, hogy megjött a csendbiztosi kinevezése. Innen aztán többé nem szabadul. Mi igaz ezekből a mes emo adások ból ? Ki voit ez a titokzatos ember, aki dacolni merészelt annyi esztendőn át törvénnyel, hatósággal ? Kik voltak a pártfogói, hogy fényes nappal is belovagolhatott Szegedre ? Pártfogója volt az üldözött, elnyomott, sanyargatott magyar nép, amely szenvedései, ben már a szegénylegények vezérében is megmentőjét látta ! Pártfogója volt minden szegény ember, aki mezítláb ment az országúton. Szövetségese minden keserves, üldözött magyar, akinek volt oka félni a zsandár roktól. Hűséges híve a zsellér, akinek egyetlen malacát vették el adóba. A nép hőse volt az üldözött szegény magyar nép fantáziája növesztette meg alakját, mert nem volt akkor egyetlen barátja sem a népnek, csak ellensége. ... A legendákból, mesemondásokból nem volt könnyű dolog kihámozni az igazságot, amikor Rózsa Sándor hiteles életrajzát irtam. Sokszor álltam meg tűnődve hivatalos ügyiratok állításai és a mendemondák felett. De végre elkészült a történet: Rózsa Sándor első hiteles életrajza. Krúdy Gyula,