Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-06 / 5. szám

JNTHOTIDÉK. ianuír 6 A „Káüai kettős" eredete Nagykáíióval függ egybe A két nép s onda. — A törökök remegtek az eshetőségtől, hogy eljáratják velük a „Kállai ketíőst". — Egyik mondi sem magyarázza meg, miért „kettős" a tánc? ~ Kik táncolták ? — A „K&iiai kenőst szövesjes nép­dalra jártak. A Magyar Néprajzi Társaság Könyv­tárában most jelgiit meg Réthei Prikkel Marián bencés tanár néprajzi és művelő­déstörténeti monographiája A magyarság táncai cixnmel, mely kétévtized(es tudo­mányos kutatásának eredményét nyújtja és amely erről a tárgykörről ;,z első ösz­szefoglaló részletes munkálat, ugy a ma- • gyar népélet mint hazai müv 0lőidléstörtó- ; netünk szempontjából hézagot pótol. — I Könnyen érthető nyelvezeténél, élvezetes modoránál fogva hivatv„ van arra, hogy a magyar táncok gyakorlásánál az utóbbi időben meghonosodott tájékozatlanságot megszüntette, az e téren mutatkozó elfa­julást megakadályozza, általában a ma­gyar láncok tudományos kutatását és meg­ösmerését előmozdiitsa. A kiváló tüdős szerző a szabolcsvár,­megyei Kállai Kettős tánccal hosszab­ban foglalkozik müvében, melynek szö­vegrészét amikor közreadjuk, főleg azért tesszük, hogy e még kellően nem tisztá­zott tánc ügyét vármegyénk lakosaival megismertetve felhívjuk olyan ujabb aidatok beszolgáltatására, melyek felhasz­nálásával e jellegzetes szabolcsi tánc tel­jes egésszé ki egészítessék. Mivel a Jóska Muzeum őrzi e tánc kottáit és gyűjti az arra vonatkozó aldiatokat, az élőszóval,, vagy írásban való közlések oda ís beadha­tók^. A híres szabolcsi lánc »A kállai kettős a hajdan kor hagyo­mánya, amelyből minekünk már csak meglehetősen sovány váz maradit. Pedig nagyon sajnálhatjuk, mert szépsége,, mii­vésziessége régóta közmondásos. Hiszen csak a legügyesebb táncosok szokták megkapni mai napig azt a dicsérő agg mondást, hogy »el tudná járni még a Kállai kettőst is!!« Legalább harmajdlfél évszázaddal mehetünk visszafelé, hogy ( nevét a hír nem ok nélkül szárnyaira vet- . te. Ugyanis olvashatunk róla már 1674. | táján irt pasquilusban. Említés van róla < továbbá Régeni György Imago verítatis c. (XVII. sz.) müvének kéziratában, va­lamint Gvadányi József Falusi nótáriusá­ban is. Annyi kétségtelen, hogy neve erede­tére nézve a Szabolcsvármegyeí Nagykálló várossal függ egybe, akár mert a tánc ott keletkezhetett, akár inert alán ott lán­colták a legszebben. i Mit mond róla a népmonda? Arról, hogy mikor és hogy jött létre nincs semmi történeti bizonyság, dte he­lyi népmonda kettő is találkozik. Az egyik szerint a török világban keletkezett vol­na. Tudniillik a nagykállói várőrség por­tyázás közben néhány törököt ejtett rabul, kiket aztán otthon mulatságból egymás- i hoz kötve derekasan megtáncoltatott. A muzsikások liuzták előbb lassan, mjidi frissebben s a szerencs|étlcn fogolynak — bármennyire nem tudták — járniok kel­leti a magyart, annál inkább,, mert pálcás hajdúk állottak melletlök, kik a lankadók­ba ütlegekkel vertek lelket. E kénytelen ke serves tánc híre természetesen hamar el­terjedi a törökök között, kik remegtek az eshetőségtől, hogy a magyarok majd,, ha foglyul találnak esni, eljáratják velük a kállai kettőst. A másik monda kevésbé romanlikus E 7 a táncot a kállai vár szük börtöncelláiból eredezteti, melynek alja élükre állított négyszögletes lécek- í kel volt kipallózva. A r^b, kit mezítelen ; lábbal idezártak, alig tudott állani. Hol az { egyik, hol a másik lábát kapkodta fel fáj- ! tíialmában. Különösen l5 J tagadásban levő • foglyokat zárták ily kínzó fülkékbe. — És magától érthetően kevés akadt közülök, ki ott a »kállai kettőst« megpróbálva, to­vább bírt volna tagadni. j Világos, hogy mindikél történetet utó­lagos etymologizálásból találta ki a min­dent magyarázni szerelő népképzelet, jól­lehet tulajdtonképeji egyk se magyarázza ; meg a legfőbbet: miért »kettős« a tánc? Ennek megfejtése sokkal egyszerűbb és természetesebb: azért: mert eredete s alapjellege szerint kettőnek, egy férfinak s egy nőn ek páros szóló tánca. Meg kell vallanunk, hogy az orszá^ minden részére tett nagyszámú kérdezős ködlésünk ellenére csak pár helyről, job­badán városokból kaptunk olyan értesí­tést, hogy nagyobb mulatságok vagy la­kodalmak idején ritkán egy-egy idősebb jótáncu pár kuriózumnak eljárja a kállai kettőst is. Már az a nemzedék is, még szü­leitől ugy ahogy, kivonatosan eltanulta,, részben plaggolÍ, részben kildlőlt az élők sorából. Magában Nagykállóban is alkal­masint egy kéz ujján össze lehetne olvas­ni, akik régi szép formájában el tudnák" járni (jobban csak egyes részeit ismerik inkább!!) Ezt azért is bátran merjük ál­lítani, mert már 27 évvel ezelőtt,, mikor valaki ott a helyszínen tudómányos céllal pontosabb információkat keresett, megle­hetős bizonytalanságokkal és ellentmondá­sokkal találkozott a táncot még ismerők­nél. Az állapot mostanig csak rosszab­bodhatott. _ Kik táncolták? Ahhoz nem fér kétség, hogy a kállai kettőst nem a falusi pór nép, nem is a magas főnemesi osztály, hanem a . vá­rosi mestercmbersorbeli polgárság te­remtette meg. Rendezettsége, egyenlet­tesebb s fékezetlebb mozgásalakzatai ma­gasabbra mutatnak az egyszerű tanulatlan népnél és lejebb a nemes nagyúri körök­nél, melyeknek tánca kimértebb,, méltó­ságosabb volt. Ugyanezt bizonyítják azok­nak a daloknak a szövegei is, melyekre táncolni szokták, tudlniillik egész kifejezés­módjuk a népnél valamivel tanultabbajkrA: iparosfélékre mutat. Milyen volt a kállai kettős Amit a magyar néptáncról: a lassú­ról és frissről egyformán megállapítot­tunk, hogy nincs merev,, megkövült for­mája, azt a kállai kettősre is alkalmazhat­juk, jóllehet igazában nem egyéb,, mint a lassú néptáncnak bizonyos rendbesze­dlett, megfinomitott páros mása. Mutatós jell ege ellenére se a testmozgások egymás ulánja, se a mozgásfigurák milyensége nem volt benne pontosan, előírásszerűen megállapítva, hanem csak nagy általá­nosságban amennyire egyes rátermettebii táncospárok a maguk lépésmódjával szoká sóssá tették. Tehát az egyéni ügysség és találékonyság kevéssé volt kötve eges? mmOBOÍiMalíaSmttamtmmiXk^hmtCaVUJmiMM H Miért iriam meg a FJózsa Sándor életrajzát ? — A Nyirvidék ereaeti tárcája. Miért, mert erről a betyárról szólt a leg­több legenda a mult században a magyar nép között. Segítségére voltak a nép fantáziájának a ponyvák mesemondói, akik a nép szája-ize szerint hősnek, vitéznek, a szegények lovag­jának mutogatták a füzeteikben a szegedi »»nagyparasztct«. Talán senkiről se voit annyi különböző mesemondás, mint Rózsa Sándorról. Hét éle. tének kellett volna lennie, ha csakugyan ő követi el mindazt a sok vitézi- és haramia­cselekedetei ,amelyet ráfogtak. 1840-től 1878-ig, tehát csaknem negyven esztendeig, (amig Rózsa Sándorról hiteles halotti bizonyítványt adott a szamosujvári fegyház) végig a nagy Alföldön, amerre a Tisza és a Duna folyik : minden valamire való betyárvirtus, rablókaland, híres zsivány­ság Rózsa Sándor nevéhez fűződik. Ö rabolja ki a félegyházi postakocsit, de ő boszulja meg a Pallavicini-uradalom hajléktalanná tett cselédeit a jószágigazgató meggyilkolásával. ő hajtja el a makói határból a legelésző tehéncsordát ,de ugyanakkor tinót ajándékoz egy útban talált szegény embernek. ő áll be Kossuth honvédseregébe 150-ed magával küzdeni a magyar szabadságért, de ugyanakkor kirabolja azokat a falvakat is, amelyek a csatatértői távol voltak. A szabadságharc utáni szomorú időkben Rózsa Sándorral tárgyalnak Kossuth Török­országból jött követei, Figyelmesi ezredes és Mack őrnagy az ujabb nemzeti felkelésről és ugyanakkor Rózsa Sándor megállítja a mindszenti vásárról hazatérő csizmadiákat és kirabolja őket. Tízezer pengőforint jutalom van a fejérc tűzve: - mégse árulja el senki. A kis kapca­betyái'okat Rózsa Sándornál jelentik fel a károsultak, nem pedig az osztrák zsandárok­nál és Rózsa Sándor igazságot tesz. Ö, a leg­nagyobb betyár, kíméletlen üldözője a kis futóbetyároknak, ahol éri őket, ott pusztítja néha még életüket is. Megkorbácsolja a sze­gedi tanyák gazdáit, egy nap tizenkettőt is, mert gonoszul bánnak a néppel, ugyanakkor méneseket hajt el a délvidék felé. Három fehérnép, leányasszony is ragasz­kodik hozzá, de ő azt az egyet kedveli, azt az egy asszonyt, aki fejszével hátulról le­sújtja és átadja a törvényszéknek. Halálra ítélik, de az ítéletet nem hajtják rajta végre, pedig akkoriban nem nagyon ta­karékoskodtak a kenderrel a cs. és kir. tör­vényszékek. Sőt Kufstein várába zárják a tnai­gyar vértanuk közé és Andrássy Gyula, a mi­niszterelnök szorgalmazza Rózsa Sándor sza­badon bocsátását ,mikor már vagy tiz esz­tendeje ül. ígéretet kap, hogy ő lesz a csendbiztos a Duna-Tisza közén, de a kinevezés késik, Rózsa Sándor unalmában megállítja éjnek idején a Szegedről Temesvár felé haladó személyvonatot és csak a vonaton utazó öreg József főherceg bátorságának köszönhető, hogy nagyobb baj nem történt. Azzal csalják be a szegedi várba, hogy megjött a csendbiztosi kinevezése. Innen aztán többé nem szabadul. Mi igaz ezekből a mes emo adások ból ? Ki voit ez a titokzatos ember, aki dacolni merészelt annyi esztendőn át törvénnyel, ha­tósággal ? Kik voltak a pártfogói, hogy fé­nyes nappal is belovagolhatott Szegedre ? Pártfogója volt az üldözött, elnyomott, sanyargatott magyar nép, amely szenvedései, ben már a szegénylegények vezérében is megmentőjét látta ! Pártfogója volt minden szegény ember, aki mezítláb ment az ország­úton. Szövetségese minden keserves, üldö­zött magyar, akinek volt oka félni a zsandár roktól. Hűséges híve a zsellér, akinek egyet­len malacát vették el adóba. A nép hőse volt az üldözött szegény magyar nép fantáziája növesztette meg alakját, mert nem volt ak­kor egyetlen barátja sem a népnek, csak el­lensége. ... A legendákból, mesemondásokból nem volt könnyű dolog kihámozni az igaz­ságot, amikor Rózsa Sándor hiteles életraj­zát irtam. Sokszor álltam meg tűnődve hiva­talos ügyiratok állításai és a mendemondák felett. De végre elkészült a történet: Rózsa Sándor első hiteles életrajza. Krúdy Gyula,

Next

/
Thumbnails
Contents