Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-24 / 20. szám

JNtYÍKBTDÉKL Concurrant ut alant.. . Ií. Rákóczi Ferenc, nagy fejedelem, a legendás kuruc korszak hőse pénzt veretett a vallásszabadság és. a keresztyén egyházak közötti békesség és testvéries megértés emlékére. Az egyik oldalra felvétette ezt az igazságot: a vallásszabadság éltetője a szeretet. A másik oldalára egy képet veretett, a három keresztyén egyház lelkésze egy oltár körül áll s közösen éleszti és táplálja annak lobogó tüzét. A körirat a pénznek ezen az oldalán: Concurrant ut alaift, az az össze jönnek ,hogy táplálják a tüzet. Ennél szebb és megragadóbb szimbólumot nem tud felmutatni egyetlen nemzet történelme sem ; és mégis csodálatos, hogy hazánkban volt talán a legtöbb és legelkeseredettebb vallási harc s nálunk űzték el a legtöbbször a közös oltár mellől a protestáns lelkészeket. Nem az a célunk, hogy a régmúlt idők fájdalmas emlékeit idézgessük fel, mert ez talán inkább elválasztana, mint összeforrasztana benőnket ellenkezőleg a felhozott példából éppen arra a nagy megértésre kívánok rámutatni, amely i\y. összes keresztyén felekezeteket és a nemzetnek minden fiát eggyé kovácsolta a nagy veszedelem idején. Akkor is élet-halálh srcot vívott a magyar épp ugy, mint ma é.; ni.i is súlyos aggodalommal tapasztaljuk azt a tényt, amelyet annak a kornak a szószólója igy fejezett ki: Recrudescuiit vulnera gentis í !u"gariae, megújulnak a magyar nemzet se-bei. Bizony igaz, ezer sebből yérző ország vagyunk. Országunk legszebb és Istentől legjobban megáldott részeit elvették, véreink núívió számra szakadtak le nemzetünk testé -öl, mi, akik a háborúnak nem előidézői, haKCin csupán szenvedő és vérző részesei voltunk, olyan jóvátétel kifizetésére köteleztettünk, amelyet nem tudunk kibírni. Olyan ki? nemzetek is élnek és súlyos tényezők Európában, mint mi vagyunk ezidőszerint Holi itidia, Belgium, Dánia - de ők élvezték a. béke áldásait, az ipar, kereskedelem és gazdasági élet olyan magas fokon állott náluk már a háború előtt, hogy szinte riválisaivá váltak a nagy nemzeteknek. Nálunk a kii ipar állami támogatás hijján válságba került. A kereskedő a máról-holnnpra váltakozó árak miatt csak rizikóval tud dolgozni. A mezőgazdasági hitelről megfeledkezett az állam, a borkivitelről sem gondoskodott, a magyar ész, verejték és kéz által termelt prodüeturr>ok világparitáson alul állanak. Koronánk it Bécsből lerontják, erdőnk, sónk, értékes szenünk stb. nincs. Bent pedig dul a féktelen harc a politikai pártok és feszült a viszony a felekezetek között. E sivár, majdnem kétségbeejtő helyzetben a külföldi kölcsön nem orvosság, •i végső feltételeket nem ismerjük pontosan, de a közvélemény szerint csak megkötöttsé" get és súlyos erkölcsi terheket hoz. Ilyen viszonyok^között hát mi a föladata minden magyar embernek? Hát nem az összetartás, az együttműködés, a lázas munka, a többtermelés, egymás jogainak a megbecsülése és támogatása s a hazaszeretet és vallási egyetértés közös oltárának közös táp.. !:ílása-e ? Concurrant ut alant, a kátholiku? nagy fejedelem szavai, e szörnyű, válságos helyzetben fülünkbe csengenek, magyar szivünkbe vágnak és nagy, becsületes összefogó elhatározásokra kényszerítenek. Jaj annak, aki ezt a figyelmeztetést meg nem hallja és aszerint nem cselekszik ! Ezernyi ellenségtől körülvéve gazdaságilag, társadalmilag és politikailag meggyöngülve, sőt összeroppanva teljes pusztulásunk, apáink és unokáink átka lesz a mi megérdemclt büntetésünk. T. L. Ön is ott lehet a Pekingi ünnepen a Városi Szinház Mozgóban 23 én és 24 én Magyar kötelességek csehszlovákiai honfitársaink számára. A szloVenszkói Magyar Kisgazdapárt ügyvezető elnöke,, dr. Törköly József, az lij esztendő alkalmából az alábbiakat kötötte a magyarság szivére: — Minket magyarokat elsősorban a nemzeti érzés fül,, amely érzés megköveteli,. hogy sohase felejtsük el, hogy magyarnak születtünk s hogy szivünk utolsó dob hántásakor is csak az adjon megnyugvást nekünk, hogy a magyarság fennmarad. Nem iehel

r nem szabad annak velünk együtt meghalnia!! Ennek az érzésnek a szolgálatában első kötelességünk az,, hogy nemzetünk egyéniségét a csehszlovák államban mindenkivel elismertessük, hogy biztosítsuk mindazok számára, akik hozzánk tartoznak,, a nemzeti élet teljes kiélésének lehetőségét,, a nemzeti, kulturális és gazdasági szabadságot!! — A második kötelességünk a magyar ság anyagi megerősítse, mert enélkül csak szétszórt koldusok lehelünk, nem pedig gerinces s nemzeti öntudattal birő magyarok. — A harmadik kötelességünk a magyar műveltség ós lelki jóság oly fokra emelése, hogy képesek legyünk a nemzeti érzést az emberi szolidaritással es a humanitással harmóniába hozni s ezután ösz tönöztü a többi népeket is,, mert csak ekkor fog megszületni a népek megérzése, az igazi béke, a nemzeti és emberi boldogság és megelégedés « ci pőáruházban NYÍREGYHÁZA ZRÍNYI ILONfeVTCZA i. SZÁB Férfi gummi sárcipök vastag erős talppal és dupia sarokkal, minden nagyság45.ooo s Jatzkú Cia és Szdchy Ferkó „A bárom árva" főszereplői február l én, 2-án és 3-án a Városi Szinház Mozgóban. 1924, iarniár 24?., acmiKiitwuKfxtnocwmmxNyíregyháza város az elmúlt évben. A?. Ipari éjet adatai. — Hány lakásra adtak igazolványt ? — A város és a fö'dbirtokreform Nyíregyháza, január 23. A NyirvidEfc tudósítójától. A város elmúlt esztendejéről szólö polgári jelentésből több tanulságos adat alt rendelkezésre, igy a jelenlés a következőkben számol be a város ipari életének főbb adatairól. Az elmúlt év folyamán kiadott iparok a következően oszlottak meg. Képesítéshez kötött iparban kiadatot

1 llü iparigazolvány,, engedélyhez kötött iparban kiadatott 103 iparengedély, D lajstromba bevezettetett 88. E. lajstromba^ bevezettetett 63 szabad iparra jogosító hatósági engedély. — Ipar lemondás 222 eset ben történt. — Ipari telepek felállítására 17 esetben adatott engedély. Ezenkívül kiadatott 85 munkakönyv s kötetett 78 tanoncszerződés. Pénzünk elértéktelenedése következtében a képesítéshez kötött kézmű Iparban az ipari bérharcok s ezzel a szükségessé váll békéltető tárgyalások múld gyakoriabbakká lellek. Ugyancsak pénzünk elértéktelenedése volt az oka, a kéményseprési dijak személy és teherszállító viteldíjak hatósági ulon történt folytonos emelésének is. Iparügy terén legfontosabb mozzanat az uj ipar törvénynek 1923. év november hó 1-én történt életbelépése, mely különösen a képesítéshez kötött kézmű iparban hozott be jjfcicntős újításokat; az ipan segédek és mesterek segédi és mester) vizsgálatra való bocsátásával, valamint a tanoncok hathatósabb kiképzésére irá- • nyn lő rendel kezeseivel. Hány lakásra adíafc k) igazolványt? A nagy lakásínségben általános érdeklődésre tarthat számot a jelentés az a része, amely a kiadott iakásigazolv

(ányok rót ad képel. A jelentés e részében a kövelf kezőket mondja: A lakásügyeket, községi és kihágást bíráskodást dr. Polínszky Pál III. íiljegyző látta el. Az ügyosztály forgalmi* 2993 darab volt. Az elmúlt évben 661 lakásra állíttatott ki lakásigazolvány. Ezek a következőképpen oszlottak meg. Bútorozott szobára 54. egy szobás lakásra 426, kétszobás lakásra 111, három szobás lakásra 33, négyszobás lakásra H{ öt szobás lakásra 1, mellékhelyiségekre konyha, kamara 11, üzlethelyiségekre 15. Szemn ek szerint a következőképpen oszlott meg; katonai személyek részére 10, közalkalmazottak részére í 16, polgári személyek részére 535. A város és a földbirtok reform. A pénzügyi tanácsnok munkakörére vonatkozó polgármesteri jelentés ft városnak a földbiríokröndezőssel kapcsolatos tárgyalásról a következőket közli: Lefolytattatfcak az elmúlt év folyamán a földbirtokrendezéssel kapcsolatos tárgyalások is. A tárgyaló bizottság a város földjeiből a tanítóképző intézet részére gazdasági kertnek 8 katasztrális holdat, a mintákért melletti földből, házhelyek céljára 88 katasztrális holdat a régi vásártér területéből megváltás utján, a csendőrség Észak csodás filmje! ^ S&'S^.ífiSZ Észak csodás filmje! Iramszarv WB CSOuL