Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-20 / 17. szám

JhíYíasriDEií 19 24). január 20 egyik legjelentősebb vegyigyára, kitűnő gyógyszerspeciális készítményeivel pagyban hozzájárult ahhoz, hogy az eddig külföld­ről behozott drága idegen pénzzel fizetett! gyógyszereket, ugyanolyan, sőt jobb minő­ségben sokkal olcsóbban tudjuk helyettesí­teni. A »Titánia« Fém és Késárugyár szintén saját vállalata, amely Hazánk egyetlen kés­gyára. Fejlődési arányaira nézve jellemző, hogy üzemét 3 évvel ezelőtt 20 munkással kezdte meg, ma pedig már 500 munkással dolgozik. Produkciója oly nagy, hogy nem­csak a belföldi fogyasztást elégíti ki, hanem nagy mértékben szállít a külföldnek is, mely réven hazánk fizetési és kereskedelmi mér­legének javulásához erőteljesen hozzájárul. Legújabb alapítása az »Árpád«-gőzmalom és Kereskedelmi r. t. Ráczkevén, mely alapí­tással egy közgazdaságilag teljesen elhanya­golt vidéken teremt ipart. Mezőgazdasági cikkek exportjával foglalkozik egyik alvál­lalata, az »Ökonomia« Mezőgazdasági és Ke­reskedelmi r. t., mely egy nagy schveizi pénz­csoporttal dolgozik, nagyszabású export te­vékenységet fejt ki, különösen Svájcba, oly mezőgazdasági cikkek kivitelével, melyek a külföldön eddig nehezen voltak értékesiths tők. Hogy ez gazdatársadahnunknak pénz­ügyileg milyen előnyöket jelent, azt részle­teznünk felesleges. A bank egyik fontos ipari vállalkozása a Demecseri Ipartelepek r. t. Demecseren, mely a belföldi mezőgazdasági ipari vál­lalkozások legnagyobbjai között foglal he­lyet. Nagy kapacitású káposzta savanyító és burgonyafeldolgozó telepeivel a szabolcs­megyei és az azt környező megyék gazdatár­sadalmának ezen két cikk ipari feldolgozásá­val a legnagyobb előnyöket tudja nyújtani. Ezen gyártelep üzem behelyezéséig évről­évre előfordult az, hogy közlekedési vagy gazdasági nehézségek miatt á káposztát és burgonyát nagyobb távolságra szállítani nem lehetett, az a téli hidegben megfagyott és igy értéktelenné vált. Ezeken a vidéket súlyosan érintő bajokon van hivatva segíteni ez a gyár telep és ily módon jelentős mértékben hozzá­járul a gazdatársadalom anyagi boldogulásá­hoz. A bank a pesti piacon a legjobb hír­névnek örvend, melyet nagy mozgékonysá­gával és kifogástalan megbízhatóságával a legteljesebb mértékben ki is érdemelt. Veze­tése kiváló és szakszerű kezekben van, a melyek garantálják azt, hogy ugy a bank, mint annak ipari és kereskedelmi vállalko­zásai a jövőben is az eddigi szolid alapokon erőteljesen f ejlődni fognak. A Leányegylet műsoros előadása nemcsak értékes művészi siker, de nagy társadalmi esemény is. Cslky Gergely: Nagymama c. vígjátéka a Városi Színházban. f Sohasem váltakozott bennem az örön/ annyi aggodalommal,, mint ennek a be­számolónk megírásánál. Bármily gazdag is volt a nyert impresszió,, amelyet egy­egy művészi esemény átélése adott, míSV dig könnyű volt papírra vetnem a domi­náns gondolatokat,, a sokszerü színképből összefogni a félreérthetetlenül primér mo­tívumokat. Most a Leányegylet tegnap esti műsoros előadása után oly sok jelentős megállapítás tolul előtérbe,, hbgy. érzem, semmiképpen sem fér meg egy színpadi refe­ráda keretében. El kell suhannom a gaz­dag élmény főbb momentumai felett s mindössze csupán rámutatnom, hogy a tegnapi gyönyörű színpadi előadás nem­csak a művészi,, de a társadalmi problé­mák egész sorát veti fel,, ami rövidesen azt jelenti, hogy a Leányegylet nagysikerű akciója nemcsak előkelő művészi,, de szá­mos konzekvenciára ösztönző társadal­mi esemény is. Művészi,, mert a Leányegy­let gárdájának szereplése ezúttal is ma­gasan az amatőrködés ismert nívója fö­lött mozgott. Csíkv Gergely étheri tiszta­ságú társadalmi vígjátékát,, la Nagymamát olyan rendezésben, szcenirozásban, meg­jáiszásban láttuk, hogy az, bátran ki­mondhatjuk, sokkal tisztább és több mű­vészi értéket revelált,, mint amennyit a hivatásszerű szini gárdától az utóbbi években nagy szomorúságunkra kapni szoktunk. A társadalmi szempontot az est mérlegelésével pedig az adja meg,, hogy a Városi Színházban egybegyűlt impozáns és előkelő közönség sorain végigtekintve abban a miliőérzésben,, mikéntha vala­mely intim fővárosi színház nagyon elő­kelő premierjén volnánk, megállapilhat­tuk„ hogy a Csiky Gergely és korának etlii kus,, a művészet hivatásáról vallott har­matosan tiszta felfogása igenis összefogó konstruáló társadalmi erő napjainkban. A műélvezet mélysége, a színpadról áradó esztitékumra váló tudatos,, készséges rea- ] gálás,, egyszóval a tegnap esti színházi ! publikumot átható gyönyörködés igazolta, j hogy avultság nélkül való,, az életideálok I szépségben ragyogó a Csiky Gergely és korának romantikája, és a legnagyobb rontás volt a magyar szinmüirodalomnaK ezt a fenkölt világát fölényes gúnnyal ki­csinyelve olyan irodalmi utakra térni,, a melyek ingoványából ma alig van me­nekvés. És ezek az őszinte megállapítások ami­lyen élesen fordulnak szembe a inai szinpadi destrukcióval, épp olyan hódolattal és há­lával köszöntik a Leányegylet fáradhatatlan szervező gárdáját, mindenekelőtt Mativovszf­ky István dr.-t, aki ma, amikor a féktelen éíettusában minden percet anyagi értékeléssel mérnek, mikor a siketitő khaoszban hallgatni kénytelenek a múzsák, fáradhatatlan, minden értékes energiáját latbavető, áldozatot nem néző azért, hogy egy szépséges szinpadi es­tét varázsoljon a jelen sivárságába, hogy nagy lelki értékeket csillantson meg. Hogy az ő fáradozása mit ér, azt csak olyanok sejthetik, akik megkísérelték ma a művész célokért való toborzást. De nemcsak társa­dalom erkölcsi mértékeléssel kell dicsérően szólanunk róla, hanem újólag el kell ismer­nünk kivételes dramaturg és színpadtechni­kai készségeit és szinmüvészi kvalitásait is. A Nagymama rendezése, a jelenetek elgon­dolása és friss mozgásban tartása kitűnő volt s elsőrangú színművészet az, amellyel Ör­kényi Vilmos báró, ezredes markáns figurá­játt és jellemét kifejezésre jutatta. Mindenki érezte, hogy a siker oroszlánrésze az övé s a Leányegyletet vezető fáradhatatlan höl­gyeké. Ebben a sikerben természetesen osz­tozott a darab valamennnyi szereplője. A szinpadi előadásnak már külső keretei is eseményszámba mentek. A proscénium páholyban ott láttuk özv. Kállay Rudolfnét, dr. Kállay Miklósriéí, dr. Kállay Miklós főis­pánt s a páholyokban sorra társadalmi éle­tünk legkiválóbb reprezentálói foglaltak he­lyet és mindvégig igazi műélvezettel és lel­kes ovációval vettek részt az előadáson. Ott láttuk dr. Bencs Kálmán kormányfőtanü­csos polgármestert,, az egyhá­zak a hadsereg képviselőit. — Az előadáson virág virág után emelkedett a színpad felé és a gyönyörködő szivek tapsuk virágait szórták a kitűnő szereplőkre. Közülük Csiky Gergely fenkölt inten­cióit feledhetetlenül vonzó képben, kedves meleg tónusu ábrázolásban juttatta kifeje­zésre dr. Matavovszky Istvánné. A drága, jó Nagymamát, ugy, ahogy ő hivta „életre, bol­dogan, megelégedett mosollyal nézhette a felhők mögül a nemes magyar drámaíró szel­leme. Az előkelőségnek és szivjóságnak azi a gráciáját, a mozdulatoknak, a beszédnek ázt a finom stilusájt s az egész lényéből zengő muzsikát nem lehet csupán szinpadi törek­véssel, beleérezni tudással elérni, mindennek a lélek mélyéből, belülről kell kisugározni. Áhítatos figyelemmel lestük minden jelenetét és ünnepelve tapsoltuk a szépségért s a kön}J­nyekért amellyel megajándékozott. Művészi értékben kiváló volt Özv. Thuróczyné Simák Irén Seraphine-ja. Nagyszerűen megrajzolt figurája, minden mozdulata, szava kacagtató volt és a legkitűnőbb komikákra emlékezte­tett. Frappjrozó erővel hatott Szlávik Ferenc ez a zseniális komizáló fiatalember, aki mint Tódorka Szilárd tanár, mintha egye­nesen Fliegende Blátter lapjairól toppant volna elénk, de annak is régi békebeli évfo­lyamaiból, amikor a legzseniálisabb karika­tuiák csiklandoztak benne kacagásra. Tirnár Karolin r.őnevelő intézeti igazgatónő alaki­tója Barzó Irén volt, aki a fel nem ismerésig hűséges portrét adott és választékos, 'stílu­sos játékkal gyönyörködtetett. A lelki kon­fliktusok tekintetében legnehezebb, egyutíai egyik legbájosabb szerepe a vígjáték naivá­jának, Kuzaila Rucinak volt ,aki Mártha su­gárzó lelki és figurális szépségét közvetlen játékm üvészettel érzékeltette. Nagy Irén Piroska szerepében debütált komoly sikerrel. Szinpadi mozgása rutinos, társalgása, beszéd­muzsikája tökéletes szépségű volt. Kálnay Lenke Gaiambosné szerepében nyújtott jóizú természetes alakítást. Török Gyula Ernő sze­repében csillogtatta meg kiforrott, igen ér­tékes játéktudását. Szimpatikus atakifást nyújtott Kálnay litván, Kálmán szerepében. Belánszky Barna ny. tábori lelkésze a szin­padi lélekábrázolás egyik legszebb példája volt. Az intézet növendékei: Nagy Dunka, Harsányi Bözsike, Márton Kuki, Sind'er Gab­riella, Török Piri, Rigó Totyi egyenkint ked­ves közvetlenséggel mozogtak a színpadon és szép tablót nyújtottak. Stima Gyula a pin­cér kisebb szerepében is kvalitásokat ámít el. Elismeréssel kell megemlitenünk Vajda Dezsőt, aki hangtalan sugó volt. A Nyíregyházi Jótékony Nőegylet nagy­sikerű műkedvelő előadását szombaton dél­után és este ismételték meg fényes erköl­csi és anyagi eredménnyel a Nőegylet kony­hája és a szegény gyermekek felruházása ja­vára. T. Színházunk kicsi befogadó képessége miatt az Orion filmek első nagy attrakcióját: Amerika hőskorát, az óriási kölcsöndij miatt csak 2 napra, szom­batra és vasárnapra sikerült biztosítani. Látoga­tóinkat, saját érdekükben igen kérjük, hogy je­gyeiket minél előbb elővételben szíveskedjenek megváltani a Rottarideszné-féle dohánytőzsdében, SSL. Hpolló Mozgó. Vitán felül 411, hogy mindenki megnézi az Iramszarvas csodáját Kizárólag a Diadal Mozgóban. Városi szinház mozgó Aranypestis utána jón a dráma a kinai boxerlázadás idejéből.

Next

/
Thumbnails
Contents