Nyírvidék, 1924 (45. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-20 / 17. szám

9 ma jfitennÉK. 1924. január 20. A nagytőke etikai kötelességei. Vass József miniszterelnökhelyettes bejelentéséből tudtuk meg egyes gyáraknak azt a szándékát, hogy a munkásság lé-számát akar ják csökkenteni. A miniszterelnökhelyettes be jelentette, hogy a kormány érintkezésbe fog lépni a nagyipar illetékes tényezőivel és kérni fogja őket, hogy a mostani nehéz időkben még anyagi áldozatok árán is kerüljék el a munkások elbocsájtását. »Minden nagytőkének vannak etikai kötelességei azokkal szemben, akiknek az élet standardja függ tőlük«. A miniszterelnök helyettes e megállapításához mindenki helyeslőleg járulhat hozzá, aki az életet nemcsak veszteség és nyereség számlák szemüvegén át nézi, hanem szigorúan meg van győződve etikai kötelességek teljesítésének szükségességéről is. A gyáros végeredményben az üzleti hasznot munkásai szorgalmának köszönheti, viszont azt sem akarjuk kétségbevonni, hogy a munkások pedig megélhetésüket köszönhetik munkaadójuknak. Valljuk be, hogy a kölcsönös viszony közöttük nem mindig a legszivélyejsebb, de viszont a munkaadó helyzete tagadhatatlanul százszorta könnyebb ,mint az árva dolgozóé. Hiszen, ha a munkás nem dolgozik, akkor még a legelemibb életszükséglet teit is képtelen kielégíteni gyermekeinek, fekségének kenyeret adni nem tud, mert nincs módja még a lét legprimitívebb, vegetatív folyásának a továbbvitelére sem. A münkaadók ellenben legtöbbnyire vagyon, még pedig hatalmas vagyon ura s ha gyárának üzeme egy darabig szünetel ís, legfeljebb egyes luxusókról fog lemondani, de semmi akadálya nem lesz, hogy továbbra is uri és emberi életet "éljen. Ha Valakirtek olyan pozició-előnve van, mint k munkaadónak munkása felett, ez már magában is, olyan kötelezettségeket ró rá, amelyeket talán nem a törvény hideg betiii, de az emberi lelkiismeretesség parancsai diktálnak. Meg kell továbbá a munkaadónak azt is gondolni, hogy vállalatai Magyarországon működnek, tehát kötelezettséggel tartozik annak a földnek is, amelyen boldogulását biztosító teleti tevékenységét folytatja. A miníszterelnökhelyettes szavai valószínűleg nemcsak az emberszeretet forrásából fakadtak, de megszólalt benne az államférfiúi aggodalma is, mikor arra gondolt, hogy milyen megrázkódással járna most a tél közepén, nyomorúságos gazdasági viszonyok közepette nagyobb munkástömegek elbocsájtássa. A nagytőkének a mai helyzetben nem szabad a rideg önzés állásponjára helyezkedni, hiszen mindenki előtt ismeretesek azok a hallatlan nyereségek, amiket ilynemű vállalatok munkásaik keze folytán zsebre vágnák. Fölösleges munkásaik megtartása számukra csak ennek a hatalmas nyereségnek csekély csökkenését jelenti, mig az elbocsájtottakra nézve a kenyérnélkül maradás, talán egzisztenciáik megsemmisülését vonná maga után. A kapitalizmusnak ilyen körülmények között tudni kell kötelességét. MODIANO CLUBSPÉCI ALITÉ CIGARETTAPAPÍR ES HÜVELY Vé&Mi v-'f: ?ELÜLMULHATATLAN'\駧*-i£i r-'V^ÍGYAXTU.NK A VECJEGYRE Városunk közönségét az elmúlt évben a nyugodt politikai öntudat jellemezte. Mindjobban kidomborodik a város jelentősége. — A posta és vasút forgalma hatalmas arányokban bontakozik ki. — Közintézményeink szűkek a növekvő igények kielégítésére. — A polgármester évi jelentése. Nyíregyháza, január 19. A Nyirvidék tudósítójától. Abban az évi jelentésben, amelyet a város polgármestere a január havi rendes közgyűlésén szokott a képviselőtestület elé terjeszteni, feltárul Nyíregyháza város egy esztendeje,, értékelés alá vonódnak a város közéleti eseményei és pontos áttekintés ad számot Városunk közigazgatásának állapotáról. A most készülő évi jelentés kiemelkedőbb megállapításait közli a Nyirvidék a következő sorokban. A polgármester a közigazgatás mult évi állapotáról szóló jelentését a következő szavakban vezeti be: A romokon ken uj világol építenünk. 'Mint mikor földrengés szánt végig a országon és megingatja házak és intézmények alapját — mohdjia a polgármesteri jelentés — iigy építettünk az 1923. eszten dőben városunk közállapotainak megszilárdításán. A háborít és utóbetegségei füstölgő romokat hagjjttik reánk örökségül az zal a feladattal, hogy a romokon uj világot építsünk fel. Amit városunkban látunk — abban szenved az egész ország. A magyar kormány tagjai külföldön küzdenek ügyünk igazságáért. — Küzdenek a közönnyel,, a nemismerés sötétségével. — Csak ügyünk igazsága az a fény csóva, mely bevilágít a győztes államok közvéleményébe. i i És amíg a kormány Európa nemzeteit igyekszik felrázni,, hogy megmentse, a magáramaradt magyar- népet,, míg itt bent — szűk keretek között — ennek a városnak igyekszünk biztos alapot teremteni a jövő fejlődésére. Nyugodt politikai öntudat Jellemezte városunk közönségét az elmúlt esztendbeőn a nyugodt politikai öntudat, mely távoltarlotta magát minden túlzástól és kilengéstől. Amíg a fővárosbán,, sőt az esztendő végén már a vidéken ás a nyílt és őszinte magyar jellemmel ösz isze nem egyeztethető merényletek hozták izgalomba a közhangulatot — addig Nyíregyháza csendben, de a város falain belül lázas akarással és vággyal munkált fejlődésén. Hatalmas arányokban bontakozik ki a forgalom. Mindjobban kidomborodik a város jelentősége a trianoni békeszerződés által teremtett és reméljük,, hogy csupán ideiglenes geográfiai helyzet miatt. A városunk ból kiágazó vasúthálózat szükségszerűié^ kapcsol bele a szomszédos államokkal való intenzív forgalomba s ezáltal növeli kereskedelmünket s általában a város gazdasági jelentőségét. A posta és Vasjit forgalma hatalmas arányokban bontakozik ki s ez a jelenség a legbiztosabb fokmérője életképességünknek,, de egyszersmind nagy kötelezettségeket is hord magában a jövőre nézve. A gazdasági élet fejlődése rendezett városi viszonyokat kíván meg. Közintézményeink terjedelemre lassankint szűkek lesznek a reá váró igények kielégítésére; utcáink kövezetlenek s ezer hiányossága van még a fejlett városi életnek. Nagy elhatározások,, kitartó munka, ele főleg sok szeretet és polgári egyetértés szükséges e feladatok megvalósításához. JíienlősÉíjünk bizonysága. Jelentőségünk bizonyságának tekintem, hogy az elmúlt esztendő május havának 6-ík napján másodszor is meglátogatta városunkat az ország Főméltóságu Kormányzója nagybányai Horthy Miklós abból az alkalomból,, 'hogy két háziezredünk zászlóját avatták fel. A látogatást ünnepi nappá avatta a lakosság hódoló tisztelete és szeretete a Kormányzó és a Főméltóságu Asszony iránt s nemcsak az ' utcák és terek öltöttek ünnepi díszt, de a lelkek mélyéből is a tiszta magyar honszerelem lüze lángolt fel. A miniszterelnök városunkban. Ugyancsak a város jelentőségének megbecsülését látom abban, hogy julius 1 hó 8-án nemzetgyűlési képviselőnk beszámolójára gróf Bethlen István m. kir. miniszterelnök,, Káilay Tibor pénzügyminiszter és Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter ur mintegy 30 nemzetgyűlési képviselő kíséretében Nyíregyházára jött, hogy innen tájékoztassa az ország közvéleményét a kormány munkájáról. A tűzoltó laktanya udvarán zsúfolásig megtelt hallgatóság előtt nyilatkozott a kormány elnöke és szavaiból bizalmai meritettünk mi és a csonkaország többi polgára, hogy az erős kezű kormányos biztosan vezeti hajónkat a konszolidáció felé. Városunk országos jelentőségét igazolja, hogy a Honszeretet egyesület országos naggyülését falaink között tartotta s még most is fülünkbe csengenek a gyújtó és lelkesítő szavak, melyeket Zadravecz István tábori püspök ebben a (eremben mondott el. Sir William Good az angol delegáció és jóvátételi bizottság elnöke junius hó 11-én megtekintette városunkat,, lvogy saját szemeivel gyűjthessen tapasztalatokai közgazdasági állapotainkról. A tisztikar véglegesítése Az elmúlt év során jelentős lépéssel jj üt öttünk előre azon törekvésünkben, hogy a városi közigazgatást vezető tisztikar Véglegesiltessék és a fontos állások egész sorozata ne helyettesítés utján láttass,ék el. Bészben a minisztertanács felhatalmazása alapján, részben pedig a létszámcsökkentési törvény rendelkezései folytán két ízben tartottunk tisztújító közgyűlést. A január hó 18-án tartott részleges tisztújító közgyűlésünk megválasztotta kulturtanácsmokká dr. Szentpétery Endrét,, I. aljegyzővé ifj. Bajtik Miklóst,, II. aljegyzővé *dr. Plaiik Gyulát, IIT. aljegyzővé Tóth Lászlót,, kerületi orvossá dr. Valent Mihályt,, Számvevővé Nagv Józsefet, alszámvevőkké Borsy Sándort,, Aszalós Istvánt és Szántó Józsefet, adólisztekké Marescli Pált és Cseh Andrást, utbiztossá Szedlák Bélát . Dr. Garay Kálmán pénzügyi tanácsnok fegyelmi ügye csak az év végére nyert elintézést s így állását a képviselőtestület ideiglenesen dr. Szentpétery End révei töltötte be. A kulturtanácnoki állásra pedig Kardos István polgári iskolai igazgatót hívta meg, akinek a tanügy terén szerzett tapasztalatai, társadalmi, irodalmi és jótékony egyesületeinknél már a múltban is betöltött vezetőszertepe — kellő biztosítékot szolgáltatott arra, hogy ;i kulturtanácsnoki állást méltón fogja, be' PRÍMA kereszsthuros hárompedálos csodás hangú Neuburger konzert ZONGORA privát kézből feltűnő olcsó áron eladó. I Budapest, V., Hold-utca 25. III. 12. 224-1 |