Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-16 / 285. szám

t december 16 Uj fölhatalmazási törvény Ä pénzügyminiszter helyettese: Bud, közélelmezési miniszter benyújtotta teg­nap az uj iradíemnitási javaslatot a nemzet­gyűlésnek. Az utolsó fölhatalmazási tör­vény érvényessége év végével lejár, szük­ség van hát, hogy a kormány — rendes költségvetés hiányában — megkapja új­ból a rendkívüli felhatalmazást a közadók beszedésére s az államszükségletek fede­zésére. A mostani javaslat a korábbiak kere­tében mozog. Mértékadónak a kiadások és bevételek határaira, az állam teljesítmé­nyeire és követeléseire nézve, a folyó évi méreteket jelöli irányajdjókul. A felhatal­mazás Müterminusa is ugyanaz, ami volt a nyári indlemnitásé: félesztendő. De van egy lényeges novum a jelen javaslatban, ami egyúttal örvendetes ese­mény is a magyar állami konszolidáció fej todies ében. Nemcsak kilátásba helyezi, hog} 7 e renjclíkivüli felhatalmazás időtar­tama alatt elkészül, tárgyalandó és 'törvé­nyeink közé beiktatandó lesz a magyar áílanibuldget, hanem kötelező erővel el i« fendeli ezt. E (djispozició megfelel a külső hatal* inakkal kölcsönünk ügyében folyt tárgya? gyalások egyik alaptételének. Hitelh'ez Ma­gyarország csak ama feltétel alatt juthal, ha állami életét ezentúl rendes, mielőbb egyensúlyba hozott költségvetés tükrözteti vissza ellenőrizhetőleg a feltétlen világos­sággal. Magunknak is egzisztenciális érdé« künk, hogy helyreállítsuk a normális ren­det állami pénzügyeinkben s mielőbb de­ficitmentes egyensúlyba hozzuk állam­háztartásunk mérlegét. A háború katasz­trofális vége okozta a felfordulást állami pénzügyeink Idiolgában. A háború előtt a magyar pénzügyek virágzásának örvend­tek, államháztartásunk két évtizeden át nem csupán egyensúlyozott: volt, hanem évről-évre nagyobb feleslegeket tüntethet- I tek ki a zárószámadások. A monarchia j összeomlása után kirobbant forrajd|alma# s a tanácsköztársaság üzelmei kifosztot­tak értékeinkből, felfokozták szükséglete­inket és minimumra szállitották le pén­zünk értékét. Ennek folytán lehetetlen volt reálisan kalkulálni, költségvetéssze­rüen kezelni lefogyott pénzerőnket s éle­tünk negyedfél éven át csak a bankóprés teljesítményei és a közönség bizalma alap­ján tengődhetett mostanig. Azért elsőrendű. esemény a jelen in­demnitás, mert ez az úttörője pénzügyi téren annak a kölcsönnek, mely talpraál­litásunkhoz a pénzeszközöket adja kezünk­be s [ehetővé teszi hogy végre helyre­álljon államháztartásunkban is a rénd és egyensúly. Ä pénzügyi kormány csak a kölcsön valószinüvé válta óta jutott abba a hely« zetbe, hogy költségvetési tervezetét reális kaulkulosok alapján előkészíthesse. Azért késett az intdlemniti-bill benyújtásává/ mostanig. Ezt azonban csakhamar követ­ni fogja a rendes áílamkölttségvetés. -« Azért méltán reméljük, hogy a nemzet­eyülé s a felhatalmazási javaslattal gyorsan az ex-lexet elkerülve végez. Törvényes kri. tikáját pénzügyeinkről elmondhatja majtf bőven akkor, ha az uj évben a Budget leszi lesz napirenjdlen. — Figyelem!! Minden hölgy saját ér­dekében cselekszik, ha legújabb divatú felöltők, ruhák és szőrmeáruk beszerzé­se előtt okvetlenül megtekinti a Both­schild Sámuel cég (Nyíregyháza, Taka- f rékpalota) dúsan felszerelt raktárát. 18x ' 15 évi fegyházra Ítélték a tiszabökényi rablógyilkos henteslegényt. Meggyilkolta és kirabolta útitársnőjét. — A nyíregyházi törvényszék nem fogadta el védekezését. Nyíregyháza, december 14. Saját tudósí­tónktól. Még 1921. augusztus 20-án történt, hogy, Telegdy Lajos 21 éves hentes legény Tisza­bökény község határában, cseh megszállott területen, meggyilkolta és kirabolta Murka Juliannát, az elrabolt 1500 szokolt azután Debrecenben elmulatta. A borzalmas eset kitudódott, Telegdyt a csendőrök letartóztat­ták, s kinyomozták a gyilkosság előzményeit és részleteit, amiről az alábbiakban számo­lunk be. Murka Julianna a fehérgyarmati, azóta már nyugalomba vonult, községi jegyzővel élt házasságon kívüli viszonyban, amiből 3 gyermek is született. Murka Julianna itt ismerkedett meg Telegdy Lajossal s miután mindketten maramarosi születésűek voitak, .Telegdy gyakran meglátogatta földijét, aki­vel lassankint bizalmas viszonyt szőttek. Murka Juliannának abban az időben halt eí édesanyja Aknaszlatinán, oda akart utazni, mire Telegdy ajánlkozott, hogy ő majd elkí­séri, mert neki is volna Rónaszéken dolga. Murka Julianna elfogadta a kíséretet, s így induljak el augusztus 9-én kettesben minden útlevél nélkül a határnak, azon sze­rencsésen átvergődtek, s meg is érkeztek minden baj nélkül Aknaszlatinára, ahol augusztus 17-ig ma,radtak. Itt Murka Ju­lianna eladogatta elhunyt édesanyja meg­maradt holmiját, s mintegy 1500 szokol kész­pénzzel indultak visszafelé kettesben. Augusztus 19-én értek Tiszaujlakra, ahol Telegdy 2 jegygyűrűt és 1 pár fülbevalót vá­sárolt a menyasszonya részére, no meg 7 deci eperpálinkát az útra, kettejüknek, mert az asszony is szerette a kontyalávalót. Tisza­ujlakon a Tiszahid mellett egy füzesben töl­tötték az éjszakát és reggel 5 órakor indul­tak útnak Tiszabökény felé. Tiszabökény határában dőlt el azután Murka Julianna tragikus sorsa. Telegdy ugy látszik, már ekkor foglalkozott a gyilkosság gondolatával, mert egy. hatalmas akácfa hu­sángot tört magának az uton. Amint azután a folyómenti füzesben a keskeny gyalog­úton mentek, Murka Julianna elől, Telegdy Lajos pedig hátul, egy elhatározó pillanat­ban Telegdy az akácfahusánggal borzalmas csapást mért útitársnője fejére, aki hangtala­nul összeesett. Telegdy ezután hatalmas zsebkésével teljesen átmetszette a szeren­csétlen asszony nyakát, azután átkutatta zse­beit, elvette tőle összes készpénzét és meg­gyilkolt áldozatát hátrahagyva, átjött a ha­táron. Előbb Fehérgyarmatra, majd Debre­cenbe utazott, ahol a rablott pénzt elköltötte. Miután a rablógyilkosság cseh terüle­ten történt, a nyomozást igen nehéz volt le­folytatni. Szerencsére a meggyilkolt áldozat­nak két csonkamagyarországi tanuja van, Telegdy pedig a bizppyitékok súlya alatt val­lott. Azzal védekezett, hogy az asszony foly­ton féltékenykedett rá, s az eset alkalmával is^ a jegygyűrűk miatt támadt közöttük szó­váltás, amelynek hevében megütötte az lasszonyt, s a késsel is feléje szúrt, s anélkül hogy megnézte volna, mi történt az asszony­nyal, otthagyta és hazajött. A pénzt sem rabolta el tőle, mert az asszony nála tartotta a pénzt, közös kasszából éltek. A nyíregyházi törvényszék Kosinszky­tanácsa azonban a legutóbb megtartott tár­gyaláson nem fogadta el vádlott védekezését, hanem rablással párosult szándékos ember­ölésben mondotta ki bűnösnek és ezért őt 15 évi fegyházra itélte. Az itélet ellen ugy a vádlott és védője, mint Oláh János dr. kir. ügyész fellebbezést jelentettek be. Ä vármegyénkben tavasszal meginduló kutatások különösen fontosak a gazdatársadalomra. Milleker professzor elmondja a Nyírség kutatásának munkarendjét. — A talajjavítás módozatait és kilátásait tudományos alapon határozzák meg. — A nyírségi homok morfológiai vizsgálatát nagy érdeklődéssel várják. — A Nyírség; kutatása a vi/szabályozások tervezésének is tudo­mányos alapot ad, Nyíregyháza, december 15. A Nyirvidék tudósítójától. A Nyírség rövidesen meginduló tudomá­nyos felkutatásának terve vármegyeszerte élénk megbeszélés tárgya lett. Szabolcsvár­megye társadalmának minden rétege a terv publikálása után nyomban áttekintette a mozgalom jelentőségét és tiszta képe van ar­ról, hogy kinek-kinek mily rendkívül hasznot jelent szülőföldünknek, kenyeret adó szű­kebb hazánknak, a Nyírségnek alapos felku­tatása, értékeinek tökéletes feltárása. Min­iden oldalról a legőszintébb örömmel és he­lyesléssel fogadják a kutató munkatervét és készek annak támogatására. A Nyirvidék ál­talános érdeklődést elégít ki, amikor a Dr. Milleker professzortól nyert információt köz­li a vármegye lakosságával. Dr. Milleker Rezső a tavasszal meginduló kutatómunka rendjéről a következőket mondotta : Az alföld geologiája. Minden földrajzi kutatásnál ki kell in­dulnunk a földrajzi egység felépítéséből te­hát első sorban meg kell vizsgálnunk az al­föld geologiáját. A peremhegységek és kút­fúrások tanulmányozása ad fölvilágosítást arról, hogy milyen időben és mikor keletke­zett az Alföld. Főként szükséges megismer­nünk az alföld geologiai térképét, melyet .. különösen a magyar Földtani intézet tudó­saitól várunk. Az agrogeologiai kutatások különö­sen fontosak a gazdatáradatomra, mert ezek vannak hivatva a talaj javítás módozatait és kilátásait tu­dományos alapon meghatározni. — Ugyan ide tartozik az ártézi kutak és föld­gázkutatás tanulmányozása, mert ezek is mérhetetlen fontosságúak hazánk gazdasági életében. A nyírségi homok vizsgálata. Az alföld talaja után jön annak felszíne; itt különösen a homok elhelyezkedése, a szél­fujta barázdák és medencék érdekesek. Ál­talában ott, ahol a víz nem dolgozik, ott a szél munkája alakltja ki az alföld arculatát. Kiégett izzólámpáit _ ek é8han 8Ze r ráfizetéssel újra becserélem! ^ru^iL^icatbiia^ 9826 1^" Villanyvilagiiäsi befände« zéseky lámpák, csillárok, Katz Miksa cégnftl szerezhetők be, Nyíregyháza, Takarék-palota.

Next

/
Thumbnails
Contents