Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-15 / 284. szám
t 1923 december 15 Megalakult a Nyirség-kutató bizottság. A bizottság elnöke Dr. Kállay Miklós főispán, alelnöke Hikecz István alispán. — Tavasszal indul meg a kutató és feldolgozó munka. — A Nyirség agrogeológiája elkészült. — Értekezlet a vármegyeházán. Egész Szabolcsvármegye hozzájárul a nagy mü megalkotásahoz. 'Nyíregyháza, december 14. A Nyír. vidék tudósitódától. 1 Szeridlán Nyíregyházára érkezett da\ Pokoly József, a debreceni Tisza Isi ván Tudományos Társaság elnöke, dr. Nagy Jenő és d'r. Hof er András tanárokkal. A tudós professzorokat a Nyirség felkutatására irányuló akció megszervezésének ügye hozta városunkba. A Nyirvidék már több izben méltatta ezt az akciót. Rámutattunk, hogy vármegyénk egész lakossága, müveit nagyközönsége épug# mint az elsősorban érdiekéit birtokos, kereskedő lakosság s a tudományos érdeklődésű szakemberek egyaránt régóta nélkülöznek egy olyan nagyobb szabásu, kiváló szakférfiak által megirt müvet, a melyből vármegyénk geológiájára, állatés növényországára, mezőgazdásági,, ipari kereskedelmi, kulturális,, társadalmi állapotára, múltjára és jelenére vonatkozó mindien kérdésben pontos, megbizható feleletet kaphatnának. Most, hogy az egész Alföldnek tudományos felkutatása és leírása kezdetét veszi, a megfigyelés és feldolgozás alá kerülő nagy terület egyik része, egységeként az Alföldinek vármegyénkre eső területe a Nyírség is feldolgozás alá jut, és a tuidíós kutatás mindenképpen hasznosítható ere|dlményie könyvalakban napvilágra kerülve, Nyíregyháza város és Szabolcsvármegye lakosságának rendlel kez és ér c fog állani. Ez az örvendetes hír bizonyára a legélénkebb figyelmet ébreszt a Nyírséget felkutató munka iránt vármegyénk egész területén. A' kutatómunka részben máris kezldietét vette. — így (dr. Timkó professzor beható nyírségi megfigyelések alapján megírta & a Nyirség agrogtíologiáját riöbb jeles professzor, "igy tí!r. Nagy Jenő több izben végeztek különböző kutatásokat Szabót csVárm egy ében. A Nyirségkutató munka azonban 1924. év tavaszán az egész vonalon megindul. Ezt a kutató és feldolgozó munkát a debreceni Tisza István Tudományos Társaság végzi, die természetesen vármegyénk szakfériiainak szellemi, vármegyénk egész közönségének erkölcsi és anyagi támogatásával, Ennek a támogatásnak tu|d)atossá tétele, cselekvésbe inldlitása céljából jöttek a diebreceni küldöttek Nyíregyházára, ahol szerdán délután 4 órakor a vármegyeházán, a főispáni hivatalban,, dir. Kállay Miklós főispán elnökletével szűkebb körű értekezlet volt, amelyen Mike ez István alispán, Mikecz Dezső udJvarí tanácsos volt alispán, a Bessenyei Kör elnöke,, dir. Bencs Kálmán polgármester, dr. SzCsztay Zoltán vármegyei főügyész, dt. Pokoly József egyetemi tanár, a Tisza István Tud. Társaság elnöke, dr. Nagy Jenő és Hofer András debreceni tanárok, dr. Spányi Géza, Idr. Vietórisz József„ Kardos István kulturtanácsos, Kiss Lajos muzemigazgató vettek részt. Dr. Kállay Mi kló? főispán köszönetet mon|dott a Tisza István Tud. Társulat elnökének és küldötteinek, akik a Nyirség geologiai és egyéb tudományos felkutatását fogják megszeg vezni. Ez a nagyjelentőségű kutató munka eddig érthetetlen okból késedelmeskedett s hogy most a Tisza István Társaság * kutatást meginíd(itja, ennek nemcsak mint főispán, die mint a vármegyének',., szűkebb hazájának rajongva szerető régi lakója is szive egész melegével örül. A' főispán felkérésére ezután Pokoly József, a Tisza István Tudományos Társaság elnöke ismertette a Nyírséget felkutató munka tervét. A Nyirség felkutatása az Alföldiét kutató munka gyöngyszeme lesz. Az egész hazára nagy jelentőségű, nagy haszonnal járó munka lesa! ez, amelyet ha mi el nem végezünk, más el nem végez soha. Pokoly József da*, e? után vázolja a kutatómunka egcsz menetét. A legkiválóbb szakférfiak végzik a min Idenre kiterjedő megfigyeléseket, gyűjtéseket, a helybeli szakférfiak,, az etdidigi eredmények, igy pl. a szabolcsi múzeum' felhasználásával. Előreláthatólag öt évre terjed 1 a kutatás és feldolgozás. A munka eretílményét a Társaság kinyomaltatja s német nyelven is megjelenteti. Ehhez anyagi támogatásra van szüksége, amely évenkint mintegy 8 millió koronát tenne ki. i Az értekezlet a tuidíós előadó szavaiból örömmel értesült a nagyszabású munkatervről s a Kállay Miklós főispán által rezümált eszmecserében kifejezésre jutott, hogy Mikecz István alispán a vármegye, dir. Bencs Kálmán polgármester, a város, Mikecz Dezső u|dv. tanácsos a Bessenyei Kör hathatós anyagi illetve erkölcsi támogatásáról biztosítják az akciót. A Nyirség kutató munka részleteit a Nyirvidék ismertetni fogja, de sorozatos előadásokat is tartanak majd a Tisza István Társulat professzorai a kutató munka köréből. Az akció széles körben való további kiépítése céljából dí". Kállay Miklós főispán elnöklete alatt megalakult a Tisza István Tudományos Jársaság Nyirség-kutató munkáját szervező bizottság, amelynek elnöke Mikecz István alispán, titkárai Kiss Lajos muzeumőr és Téger, Béli a Nyirviidlék munkatársa. Előrelátható, hogy a nagyszabású kutatómunkára szükséges évi 8 millió korona hozzájárulást a renjdlkivül jelentős cél érdekében a legnagyobb készséggel meg fogja ajánlani Szabolcsvármegye lakossága, birtokos,, kereskedő és intellektuális társadalma, valamint bizonyos az is, hogy a jövő tavasztól megjelenő kutatókat és gyűjtőket meleg szeretettel, vendéglátással és támogatással fogadják a vármegye községei és birtokosai. CÍPŐÁRUHÁZBAN NYÍREGYHÁZA ZRÍNYI ILONA-UTCZA S. SZÁKI Javításokat elfogadunk. Aki saját faját gyalázza. Gróf Károlyi riihályné az erdélyi arisztokráciáról. »Ha az ember azok közé megy, akik nem angolosodtak el, különösen az erdélyi arisztokrácia közé, akkor balkáni életmódot lát: mezitlábos, fésületlen cselédséggel teli házakat, gondozatlan puszta szobákat szörnyű lim-lommal ; kitűnő bort kétes tisztaságú poharakban és tulbőséges táplálkozást. Fürdőszobáról szó sincs és a higiénikus viszonyok ról jobb nem is beszélni...« Ilyen hangnemben folytatja Károlyi grófné a »The Spectator« cimü londoni folyóiratban az erdélyi életmód »szatirikus« vázlatát. Károlyi Mihályné sohasem járt Erdélyben. Ez, amivel külföldön faját és nemzetét becsmérli kizárólag — alantjáró fantáziája szüleménye. Erdély ma — sajnos, nem a régi többé; hogy leszegényedett, hogy kertje sok virága lehervadt, hogy Balkán lett ebben legelsőbben Károlyi — kolompos; de Erdély törzsökös magyar háztájai mégsem züllöttek le a »mezitlábos cselédség, piszkos poharak és fürdőtlenség« színvonalára, ahogy férje országrontó életmüvének gyakorlati eredményét, a saját világából kiközösített. grófné — elképzeli. Az erdélyi asszony, a világ legeszményibb háziasszonya. Még mai szűkös lehetőségei között is, csin és nemes kedélyesség oázisait varázsolja Erdély életpusztájába. Mindenki eleven bizonysá gunk, aki tényleg látta az erdélyi otthont. — Ezeket irja egy székely lap az oláh megszállás alatt. , (Ego.) Az Ev. Leányegylet műsoros délutánja. Nyíregyháza, december 14. A Nyirvidék tudósítójától. Az Ev. Leányegylet karácson)! szeretetakciójának nagyobb sikere érdekében szombaton, december 15-én délután 6 órai kezdettel az ág. h. ev. főgimnázium dísztermében műsoros vallásos délutánt rendez. A vallásos délutánra belépő-dij nincs. Jótékony, adományokat köszenettel fogad a Leányegylet elnöksége. A vallásos délután műsora a következő: 1. Karácsonyi ének. Előadja az Énekkar. 2. Prológ. Elmondja Margócsy Bözsike. 3. Zongorán játszik Zelenka Sári. 4. Beszédet mond Margócsy Emil íelsőkeresk. isk. igazgató. 5. Quartett. Éneklik a Kanizsay nővérek. Kisér Radványi Ottó. 6. Szabó Géza : Adventkor. Szavalja : Zwick Etuka. 7. Férfi quarfett 8. Várady Antal: Utolsó sor. Szavalja Máczay Lajos. — Régi aranyat, ezüstöt,, magyar ? arany és ezüstpénzt, drágaköveket a leg- j magasabb tőzsdei napi árban vált > be Sándor Bezső ékszerész. Telefon 229. I ifvmM t« BUDAPEST )\f H\ KOSSUTH UJOS 11 ItCCA ii /'/ KÖTÖTT-SZÖVÖTT KÜlDNIJrGE5ST:GEK légetf izzólámpáit S^ÄÄ Katz Miksa cégnél zések, lámpák, csillárok, , . « | varrógépek és hangszer- szerezhetők ba, ranzetessel újra Decsereiem: áruk iegoicsáb&an Ny^i^a, Takarék. p aiota.
