Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-02 / 274. szám
s JHfüunsÉK in I ••••———— Ii IMI »IUI III— 1923. december 2 Ne legyen dogma az elvből. Bethlen István miniszterelnök a napokban ragyogóan világított rá azokra az irányelvekre, amelyek kell,, hogy, vezessenek ma mindenkit, aki az ország ügyeinek intézésében résztvesz. A miniszterelnök kijelentéseintek során azt mondotta, hogy »a politikai életben az elviek nem arra valók, hogy útját állják az ország boldogulásának.« Az elvi meggyőződés minjdjenkinftk a lelki tulajdona, azok felett saját személyében diszponál s természetesen azok igazáról is személyében kell, hogy meggyőződjön, ellenkező esetben minjdjen küzdelem, amely az igaznak hitt elvekért történik, fikcióvá válik. Mégis, az elvi felfogásért folytatott küzdelemben nagyon hamis utakon járhatnak azok, akik se jobbra, se balra nem tekintve,, az adott helyezőtekkel nem számolva haroolnak, tüzön-vizen át elvekért, gyakran olyan elvekért, amelyek helyébe már ujabb 1 problémák, nagyobb jelentőségű kívánalmai tornyosultak, amelyek a régi elvi felfogást sok tekintetben módosítani kívánják, tekintettel arra,, hogy a nagyszerű géniusz, a haza érdeke,, az elveket mác máskép formulázta meg. Azok, akik a miniszterelnök fenti,, nagyon megszívlelendő kijelentését ' ugyigyekszenek per traktálni, hogy azzal az elvek szegreakasztását s a köpönyegforgteütást akarta volna glorifikálni, nem tekintik szemük előtt álló irányéi vniek a haza sorsát. Ezek, a körmükszakadtáig ellenzéki egyének többre becsülnek egy jólrosszul megfogalmazott ellenzéki beszédet, az állítólagos elvi rugóktól indíttatva, mint a higgadt magukbaszállást,, a melynek során nyilván ők is rájönnének, hogy igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a nemzeti erőknek minél szorosabb egyesítéséért folytatott küzdelme közben szükségesnek tartotta kijelenteni azt, liogy ezekben az időkben az ország érdeke nem késhegyig menő elvi harcot követel, hanem egyetértést,, közös, vállvetett munkát kiván magáért a nagy célért: a haza megmentéséért. Ha ennek a messzebbmenő programúinak a során az a követelmény, hogy némuljanak el az elvi, inproduktiv csatározások, akkor ez a követelmény vonatkozik arra az ellenzékre is, amelyik azt hiszi, hogy ha meg van az »élv« semmi más reális orientációra nincs szüksége, azokért az állítólagos elvekért vakon mehet akár a falnak is. Bethlen István nem mondotta azt, hogy elvekért n em kell küzdeni, de igenis, felemelte *a szavát az olyan elvi harcok ' ellen, amelyben az elvet már dogmatizáiták s az elveknek eme megmerevített kidolgozását, más,, messzebbmenő érdiekek és elvek feláldozásával is kiforszirozni "kívánják. Az elvekért való eme küzdelem valóban az ország boldogulását nehezíti, különösen akkor, amikor az elveket,,, a pártprogrammokat összetévesztik az ország sorsával. Nálunk pedig, sajnos,, a politikai elv alig jelent többet, mint bizonyos pártnak a programmja, amelyet viszont mégsem lehet dogmatikus alapon megsz erkeszleni. Levélpapirkülönlegességek kaphatók a Jóba-oyomdában. Szabolcsi magyarok csalódása Párisban. Kuba szigetére is vándorolnak nyíregyháziak. — Onnan igyekeznek át Amerika főidére. — A Liberté, Egalité, Fraternlte csak a pArisiaknak szól Páris, november 26. Vágó Géza, a Nyirvidék párisi tudósítója több cikkben figyelmeztette szabolcsi honfitársait a Franciaországba való kiözönléstől. Most az alább közölt cikkben legutóbbi tapasztalatai alpján újra aggodalmának aidl kifejezést. Liberté, Egalité,, Fraternitéü Szabadság, Egyenlőség,, Testvériség!! Naivul becsületes három szó, mely a tiz centime-os pénzdarabig minldlenen rajta van, aminek valami köze van az államhoz. Ez rajta van az ünnepélyek diajdalkapuin, a hidakon, a középületeken és minldjenhol. — Ott ékeskedik a feje fölött annak az ártatlan idegennek is, aki itt él„ (dolgozik, nyolc gyermek apja, évek óta van kint és egyszerűen minden más imfok nélkül kapja a kék cédulát a Prefekturán. A kék cédula pejdig nagyon szomorú kis dokumentum. Ez a kiutasitási reverzális. Ezt minden különösebb indok és fáradtság nél kül sikerül olyan embernek megkapni, aki idegen, d'e főleg magyar. Egészen érthetetlen valahogy egy gondolkozó ember előtt ez a permanens magyarözönlés Párisba. Az érkező vonatokat várjál? ugyanolyan tömegekben a visszatérők, mint amennyien jönnek. Itt amit kilépnek a Gare de Lest kapuin ugyan nyomban föleszmélnek s ha keresik a kacsalábon forgó aranyvárat, ahol az arany eső tolódj ára hull, akkor nagyot csalójdjnak. Magyarokkal találkoznak nyomban, kik a pályaudvaron már várnak az ilyen » zölidl« jövevényekre és kicsalják a keservesen kuporgatott néhány franc-jukat. Igen, nem 1 tévedek, ezt is magyarok teszik,, akiknek nagyon nagy zömét a klandos és kétes multu politikai szereplés tette, hogy a főhadiszállást idle kellett átteniük. Igaz az is, hogy ezek a főrugói annak is„ hogy a rendőrség a magyarokat kettőzött érdeklődéssel figyeli és mindlen más nemzettől ridegebben és szigorúbban kezeltetnek. Például az itt tartózkodásnak egyik legelemibb főkelléke a Carte de Identität. Ezt most magyar nem kapja. Azt az üzemet pedig, mely magyar munkást foglalkoztat felszólítja a munkaügyi miniszter, hogy ne alkalmazzanak csak olyan embert, akinek van Carte de Idleutitát-je. Csodálatos, hogy a visszatérőket is valami érthetetlen varázs tartja fogva, az éhezéstől neem akarnak menekülni. Eklatáns bizonyság rá, hogy jobb iparok művelői, akik Nyíregyházáról jöttek 'ide mint például szabó, fényképész,, vagy kereskedősegédek, tisztviselők,, akik rettentő erőfeszítés utján tudták csak a kivándorlás költségeit előteremteni. Akik otthon hagytak feleséget s esetleg gyermekeket s lakásaikat is eladták, kijönnek és itt mint egyszerű »manőverek« napszámosok gyárban nyernek alkalmazást heti 100—120 francért Elmennek vidékre, ahol háború "dúlt,, ott össze-vissza bogozott drótsövényt bontanak kint a szaluiban, télen napi 10 francért. És vasárnap, mikor néha összejönnek búsulni, akkor »hej ha én még egyszer hazakerülök« a poénje mindig a tömegbusulásoknak. Tejet és csokoládét esznek reggel, délben,, este, 'hogy ajándékokkal kedveskejdíhessenek az otthon maradottaknak. És a hazamenők? Itt megfogadják, hogy csak szépet és jót fognak mondani. Eltitkolják, hogy egyiknek a bokája tört el a létrán a ne'héz bálák emelésében. A másiknak a keze, a harmadiknak más baja, de ne hogy,,, Isten ments otthon megtudják. És hallgatnak is, mint a sir. Egy másik szép álma is szerte foszlott a nyíregyházi aranyifj uságnak. , I 1 Szabolcsiak Kuba szigeten Már oda is eljutottak a nyíriek. — Nyomorgás, munkanélküliség és az idegenek mellőzése éppen olyan nagymérvű, mint itt. Mert mind azt, remélik, hogy így; közelebb vnanak Amerikához és » v aiahogy« átkerülnek. Van ugyan ott egy kis tengerszoros, melyen át oda lehetne jutni. De azt ugy figyelik az illetékes hatóságok, hogy míg a hajó átjut,, ,háromszor vizsgálják meg s ha olyan utast találnak, melynek papírjai nincsenek rendben, 5—10 évi szigorú fegyház vár az illetőre. Tehát még egy álomnak fuccs. — Leveleket olvasok, melyeket magyarok írnak onnan Kubából, ide Párisba. Mindhiind visszasóhajtja a kis Nyíregyházát, kedélyes kis társaságát, a 'megélhetési mi nimumnak könnyebb felhajszolási lehetőiéget, d enÉta'ttírn&k anjiyii kecesnf, íiogj megtakarítsanak annyi dollárt, hogy visszajöhessenek. Végtelenül sok rosszakarat van azokban az emberekben, akik Párisból visszaimenüek, mert tendenciózusan elferdített tényeket hazudoznak össze, a valóságot eltitkolják és bizonyos kárörömmel veszik tudomásul, ha valaki kivándorol vagy ide, Vagy tovább. Azt hiszik, hogy ezzel ők jobban igazolták önmagukat az otthon maradottak előtt. Peídág ha tudnák, hogy, mennyire gyűlölik itt napról-napra jobban az idegent, főleg a magyart,, nem vágynának oly rajongóan ide. Ha valaki itt van és megkezdi az o autojdaféját a hatóságokkal a jelentkezés miatt, hát kissé megbillenne a lába alatt az erkölcsi bázis, ínég ha bármily kemény legény is legyen az. Mert az, ami itt az uralkodó elv, ami itt a szép, a kedves,, ä romantikus, a szabad Páris, az kizárólag francia és a franciáké. Nem fogadnak be ők idiegent szív és lélekkel, mint egykor. Ezt a három szót csak önmaguk javára alkalmazzák. Nekünk idegeneknek pedig a szemünk elé lobogtatják, festik,, de élni csak ők élik ki igazán. Ez a hires Liberté, Egaíité, Fraternité. i Vágó Géza, Páris. ^iiniiiiiiiiiiiiiiiiiniiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiin 1 A LEGSZEBB ÉS | LEGOLCSÓBB | AJÁNDÉK !A KÖNYVI Ifjúsági és szépirodalmi könyvek |§ nagy választékban kaphatók az S Ujságboltban. j^lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllNIIHM^ — Férli öltönyök 228000 K. Saját ér, dekében nézze meg a Gólya Áruházban, Zöldség-tér: 8. | | i i" i i í. Ul GYAPJÜFONALAK D. M C. himzőpamut, himzőgyöngyök nagy választékban mindig a legolcsóbb árban. Kereskedőknek engros árak ERIMII Budapest, VII, József-körut 17. Telefon: József 57.