Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-14 / 283. szám

1923. december 14. JlllM l Uftf lb 3 & nagy divaféruhásKáben Zrinyi Ilona utca 3. (Csengeri ház) Telefon: 384 Telefon: 384: a következő mélyen leszállított árak mellett. Hol és féifi harisnyák: Női kötött harisnya 2.950 K Női kötött barna és fekete 8.500 K Női harisnya cérnázott minden szinb. 14.800 K Női harisnya, selyemfényű cérnaflór 18.500—23.500 K Női harisnya, selyemfényű mouslin 21 400-22.800- 24.000 K Női harisnya, fátyol, fekete és min­den szinben 26.350 K Női harisnya, la fátyol, fekete ... 29.650 K Féjfi soknik minden szinben ... 2.400 K Férfi gyapjú soknik 5.000—6500 K Férfi magas harisnyák 19.650—36.000 K-ig Női reform nadrág minden szinben 14 800 K M\ és férfi fehérnemüek: Himzett női ingek 18.000 K Női ing és nadrág grl schifon .. 52.000 K „ „ „ „ „ batiszt .. 56.000 K Női kötött csikós és sima divat­mellények 68.000 K Női himzett batiszt zsebkendők 2.000—3.600 K Férfi szines frencs ingek 2 gallérral 29.500 K Férfi szines sephir ingek 2 gallérral 36.000 K Férfi szines sephir ing, kemény mell, 2 gallérral 38.000 K Férfi szines gyapjú flanel ing 2 gal­lérral 42.000 K Férfi fehér pické mellű ing 32.000—36.000 K Férfi szires rövid alsónadrág 18 500 K Férfi szines sephir alsónadrág ... 23 500 K Férfi fehér köpper hosszú nadrág... 30.000 K Férfi nyúlszőr és velour kalapok, nyakkendő külön­legességekben óriási választék! Női kalap-modellek •lindem minőségben a leg­olcsóbb napi árban szerez­hetők be. — Átalakítások a legrövidebb idd alatt, Ízlé­ses kivitelben készüllek: m v < * m » • női kalapszalonjátaa, i otn mari a T»ji«*.itc» A Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet megalakulása. Az ország mezőgazdasági termelésének újjászervezésében és a magyar gazdatársa­dálom jogosult érdekeinek érvényesítésében céltudatos munkásságot kifejtő mezőgazda­| sági kamarák között épen a Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara volt az első a mezőgaz­dasági hitelválságon segítés és a .gazdahitel szervezésének sürgetésében. Örömnapja volt december 9-ike a Ti­szántúl gazdatársadalmának, mert a Kama­ra ezen törekvései ezen a napon intézménye­sen megvalósultak, megalakult Debrecen székhellyel, a kamarakerület nyolc törvény­hatóságára kiterjedő hatáskörrel a Tiszán­túli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet mely szövetkezet a Tiszántúl gazdasági éle­tének jövő fejlődésére rendkívül nagy je­lentőséggel és fontossággal bir. Az alakuló gyűlésen jelen voltak : Dr. gróf Almássy Imre az Országos és a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara elnöke, a pénz­ügyminiszter képviseletében Rauscher Aurél miniszteri tanácsos, dr. Hadházy Zsigmond főispán, az OKH részéről dr. Mikó Gábor Ü- v„ igazgató, Borsody Sándor h. igazgató dr. Antal István titkár, a Tiszántúli Mezőgaz­dasági Kamara képviseletében dr. Czeglédy Mihály kamarai alelnök és d". Rácz Lajos kamarai igazgató, Debreczen város képvi­seletében Zöld József gazdasági tanácsnok, Jóna István a Debreczeni Gazdasági Egye­sület elnöke, a Szatmárvármegyei Gazdasá­gi Egyesület képviseletében Jékey László, Papp Sándor, a Hajdú vm. Gazdasági Egye­sület titkára, Szalay Pál a Szolnok vm. Gaz­dasági Egyesület igazgatója, valamint a . helybeli és kamarai kerületbeli vezető gaz- g dák igen nagy számban. Az alakuló gyűlést a törvényes előírás­nak megfelelően dr. Mjkó Gábor az OKH ügyvezető igazgatója vezette. Megnyitó be­szédében kiemelte, hogy a mezőgazdasági fejlődés céljait, vagyis először a háború előtti ' nivóra emelését s aztán további fejlesztését csak a mezőgazdasági hitelkérdés szervezése utján érhetjük el. Ennek a szövetkezetnek erősítése önálló működésének mielőbbi meg­teremtése azonban a gazdatársadalom fela­datadata saját érdekében. Hálás köszönetet mond dr. gróf Almássy Imrének a mezőgaz­dasági hitelkérdés megoldásánál kifejtett te­vékenységéért s e "téren szerzett érdemeiért. Dr. gróf Almássy Imre válaszában a ^ mezőgazdasági hitelkérdés megoldásáért első . sorban a gazdasági érdekeket szivén viselő gróf Bethlen István miniszterelnöknek, va- | lamint Kállay Tibor pénzügyminiszternek ét Horánszky Dezsőnek, az OKH elnökének mond köszönetet a gazdatársadalom nevé­ben. Magasszinvonalu beszédében részlete­sen ismertette azt az alapos, körültekintő mindenre kiterjedő figyelemmel felépített szervezetet, amelynek utján a gazdák régi jogos kívánsága valósult meg és ennek hiva­tását, várható áldásos hatásait. Dr. Rauscher Aurél miniszteri tanácsos a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányí­tása mellett közérdekű gazdaintézményként működő szövetkezet fejlődését kiválóan áldá­sosnak reméli és feltétlenül szükséges, hogy a gazdatársadalom maga is igyekezzék a sa­ját érdekében a szövetkezeti működését elő­segíteni minden téren. Borsody Sándor OKH igazgató mutatja be az alapszabálytervezetet. Dr. Rácz Lajos javaslatára a közgyűlés» az alapszabályokat változtatás nélkül elfo­gadta és ennek alapján megalakulva meg­választotta a közgyűlés a szövetkezet igaxga tósági tagjait. Az igazgatóságban egy-egy tag képvisel minden egyes törvényhatóságot, mig a többi tagok az Országos Központi Hitelszövetke­zetet, az Országos Mezőgazdasági Kamarát képviselik. Elnök: dr. gróf Almássy Imre (Pusztaszenttamás), alelnök : dr. Czeglédy Mihály /Debreczen), tagok : Balogh István (Debrecen részéről), Beliczay Tibor (Bihar­vm. részéről), Borbély György (Szolnok vm. részéről), Csanak Jenő, Gábor József (Hajdú vm.), Gulácsy Dezső (Bereg vm.) Haranghy Endre, Jékey László (Géberjén), dr. Rácz Lajos, Steinfeld István (Debrecen), báró Vay Miklós (Tiszalök), Veszprémy Zoltán (Deb­recen). Felügyelő-bizottság : Münich Aurél el­nök (Debrecen), Eszenyi Jenő (Tornyospál­ca), Gödény Ferenc (Hajdusámson), Jóna István (Debrecen), Kertész István (Debre­cen), Borsody Sándor (Budapest). Az igazgatóság elnökéül dr. gróf Al­mássy Imrét, helyettes elnökül dr. Czeglédy Mihályt választotta meg. Állandó végrehajtó bizottság tagjai : dr. gróf Almássy Imre, dr. Czeglédy Mihály, Balogh István, Csanak Je­nő, Gábor József, dr. Rácz Lajos, Steinfeld István. A Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hi­telszövetkezet, Piac-utca 44. sz. a. (Futura épület) működését január hó elején meg­kezdi. A magyarországi nagy munkanélküliséget a kény­szerépitkezéssel ellensúlyozzák. Hétről-hétre válik egyre veszedelme­sebbé a magyarországi általános mun­kahelyzet. Ma már nemcsak egyes idény­szakmákban mutatkozik elviselhetetlen munkahiány, hanem az egész vonalon végig, aminek legfőbb oka az„ "hogy a (gyá­rak és nagyüzemek a mutatkozó katasztro­fális tőkehiány következtében mind a legminimálisabbra redukálták üzemüket. A munkanélküliség minden ilyen reduk­cióval nőtt, a későbbiek során pedig oda­alakult a helyzet, hogy egyrészt hatalmas arányú munkáskivándorlás indult meg a szomszédos államok felé, de,, hogy on­nan a beözönlő magyar munkásságot a mindenütt fennálló munkásinvázió-elleni védekezési rendeletek alapján visszairá­nyították Magyarországba, itthon ellepték a munkástömegek a legalacsonyabb ren­dű foglalkozási ágakat ugy, hogy ma mán a közönséges napszámos kategóriában se lehet állást kapni a teljes túltengés mial Veszedelmessé tette államgazdlasági szempontból ezt a helyzetet az, hogy el­lepték az országot lelkiismeretlen kiván­dorlási agentek, akik bő aratást vittek vég. hez a munkanélküliek kétségbeesett tö­megeiben. Egész traszportokat szállítottak különösen a gyilkos klimáju Délameriká­ba csatornaépítési és egyéb hasonló mun­kára, aztán a Törökországba vitt szállít­mány sorsáról a parlamentben is esett szó. Mindezzel szemben tehetetlennek lát­szott a kormány és csak annyit volt képes cselekedni, hogy nagyobb iramra kény­szerit ette az építkezések ügyében folyó hi­tel tárgyalásokat, amiknek menetét azon­ban igen sok gátló körülmény nehezí­tette. | ( ; ' I • F A 1 magyar külföldi kölcsön közeli re­ménységei természeíesen ki fognak hatni a munkahelyzetre is, amennyiben lehe­tővé válik az államháztartási kölcsön' erejének és garanciájának hatása alatt na­gyobb ipari és kereskedelmi, úgynevezett magánkölcsönt szereznie az 'egyes ipa­ri, illetve kereskedelmi érdiekeitségeknek a külföldön, részint ildlegen tőkecsopor­tok bevonásával, részint valuL, kölcsön fon májában, ugy„ hogy a munka már a kor-

Next

/
Thumbnails
Contents