Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-11 / 280. szám

JhuTRYTTIKK 1913, december 11 A rokonok és a borsodi nőegyletek zárlatot kértek az ev. egyház milliárdos vattai örökségére. Báró Seckendorff Ármin vattai nagy birtokát minden élő és holt felszerelésé­vel együtt a miskolci evangélikus egy­háztanácsra hagyományozta azzal a kikö­téssel, lxogy a birtok jövedelméből tar­tozik a borsodi nőegy leteket kiadósan se­gélyezni. A milliárdokat érő birtokot az evangélikus presbyterium birtokába is vette, amikor egyrészről a borsodi nő­egyletek nevében Kozma Elek vármegyei főügyész, másrészről az elhunyt vérroko­nai kifogásokkal támadták meg a végre» deletet a miskolci járásbíróságnál. A nő­egyletek a maguk számára követelik az egész örökséget azzal az érveléssel, hogy: az örökhagyó szándéka számukra jut­tatt aa birtokot és csak) akezelóssel biz­ta meg az egyháztanácsot. A nőegyletek, még azzal is érveltek, hogy a magyar tör­vények szerint csak jogi vagy fizikai sze­mély örökölhet, már pedig az evangéli­kus" egyháztanács ezek közül egyik sem A vérszerinti rokonok pedig azt sérel­mezik, hogy az elhunyt főúr teljesen ki-' turta őket az örökségből. A miskolci járás­biróság a kifogásokat a közjegyzőhöz utalta át. 1 A közjegyzői irodában az érdjekes tárgyalás most folyt le. A borsodi nő­egylelek képviseletében Kozma Elek vár­megyei tiszti főügyész jelent meg a tár­gyaláson, valamint az elhunyt vérroko­nainak, a Gombos és Lapossy családok­nak képviselői. A tárgyaláson ugy a nő­egyletek, mint a vérrokonság megkifogáp solták a végrendeletet és a döntésig ha­gyatéki zárlatot kértek a Vattai uradalom kezelésére, azzal az indokolással,, hogy q birtok vezetésére nem folyhatnak be, mert az evangélikus egyháztanács birto­kon belül önállóan intézkedik. Az érdekes ügy most a miskolci tör­vényszék elé kerül, amely 'határozni fog arról, kit is illet az örökség,, illetőleg mi­lyen részesedés illeti az egyes igénylőket. A döntés elé az éridJekeltek nagy érdeklő, déssel néznek. Természetes, hogy az evangélikus egyház minden erővel végzi a maga igazát, amelyre a végrendelet szó­szerint való értelmezése szerint neki van legtöbb joga. Értesülésünk szerint a perdöntő tárgyalást a kir. törvényszék még ebben az évben megtartja. A végren­delet ellen kifogással élő vérrokonok tizenöten vannak. Magyar és holland barátkozás. A Darwin hangoztatta létért való küzde­lem frappáns nyomait ugy a történelmi kor­ban, mint napjainkban lépten-nyomon em­bervérrel vagy örömkönnyel áztatottan — már ki, hogyan ült a Fortuna szekerén — de tapasztaljuk. A harc — mint ezt Prohászka ékes szavak kíséretében is leszögezte —tény és örök. De a harctér és harcmodor, mint ezt a történelem is mutatja, folyton változik, mi­ként szereplői is ; nemcsak testben, de szel­lem- és erkölcsben is. A tért és modort akar­ta változtatni az immáron hosszú idő óta szünetelő Békeegyesület s hivatalos orga­numa a Nemzetközi Élet, ennek illusztris ve­zérével, a most elhunyt Oiesswein praelatus sal. Harcra szólit Jókai is, midőn uj hon­foglalást kiván, de a gyermekek szivén át, ezért bizza ezt a tanítók vezérkarára. De va­lamint a honalapítás a külföld segítségével járt sikerrel, ugy a hazai tanítók csak a kül­földi tanítók célirányos törekvésével tudják megalapítani a kultura egyik hónát, a müveit államok védő- és végvárát. A magyar és hol­landi tanitók közt a szellemi kapocs ez első fészke már megvan a Magyar—Holland Tár­saságban s ennek lapjában a Magyar—Hol­land Szemlé-ben. De ez csak fél munka, to­vább kell menni gyakorlatban is kell ennek érvényesülnie. Ha valamikor ismerte a kül­föld a magyar vitézséget, ismerje meg most a szellemi készséget, a harci erény helyett a polgári erényt szemtől-szembe. Ha a japán alighogy belépett a kulturállamok sorába, máris tanulmányútra küldi tanítóit s mint megbecsült, első tisztviselőit tartja nemcsak szóval, de tettel is, ugy a rokon magyar ne­csak telefonáljon Dévénytől Tokióig, hanem kövesse példáját. A középkorban a külföld­del gyakorlatban volt a szellemi érintkezés s egy uj korszakot hozott; kell, hogy e feluji tott szellemi érintkezés a gyermekek szivén át felfrissülten az emberiség közé a szivek harcát hozza : ki tudd több jót tenni ! A ma gyar gyermekeket megszerették a hollan­diak. Most ismerjék meg tanítóik egymás nyelvét, hogy a tanitó a tanítóban megismer­hesse a tanítót. Valamint a fiumei újságok némelyike egykoron két nyelven : magyarul és olaszul jelent meg hasábonként, ugy a Magyar—Holland Szemle magyar—holland nyelven jelenhetne meg. (s.) A kosztpénz után tőkekamatadó jár. Megjelent a rendelet. A hivatalos lap most közölte a pénz­ügyminiszter rendeletét a kosztpénz meg­adóztatásáról. A rendelet a kosztpénz után tőkekamatadó utólagos befizetésére kötelezi a hitelintézeteket, mégpedig nemcsak az elmaradt adóösszegek befizetésére, hanem ezek után késedelmi kamatot is számítanak fel : a mult év december 1 -ét megelőzőleg hat százalékot, 1923. október 1-ét megelő­zőleg pedig 1 százalékos késedelmi kamat megfizetésére kötelezi az intézeteket. A pénzintézetek egyrésze még a pénz­ügyminiszter rendelete előtt befizette a tőkekamatadót, így a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank és a Magyar Általános Hitel­bank. E két pénzintézet neve nem lepheti meg a közönséget, mert ismeretes, hogy a nagybankok is áttértek a kosztpénzekre. Már a rendelet kiadásának napján meg­állapítható, hogy nagy komplikációkat idé­zett elő. A pénzintézetek szeretnék a tőke­kamatadót a közönségre áthárítani, mert ez az adó jelentékeny összeget kipvisel. Az adó áthárításának azonban nagy akadálya az, hogy a kosztpénzkamatot tudvalevőleg előre vonják le és szolgáltatják ki a tőketu­lajdonosoknak. A közönségnek csak kis része követte azt a gyakorlatot, hogy a tőkéje után kapott kosztpénzt mintegy tő­késítette, vagyis az eredeti tőkéjéhez csapta hogy azzal együtt tovább kamatozzék, a kö­zönség nagyobb része a kosztpénzt heten­ként felvette. Ezek után az összegek után természetesen nem lehet tőkekamatadót fi­zettetni a közönséggel, amely a kosztba ki­helyezett tőkéjének csonkitatlan eredeti ösz­szegét követeli a' bankoktól és az eredeti összeget levonás nélkül visszafizetni. A másik komplikáció a rendeletnek ab­ban a szövegezésében rejlik, hogy pénzbe­tétek átvételére jogosított pénzintézetekről, takarékpénztárakról és olyan Intézetekről szól, amelyek takarékpénztári üzlettel vannak összekötve. Ebből azt következtetik, hogy magánbankok nem kötelesek tőkekamatadót fizetni, csupán a nagybankok. A nagybankok azon a felfogáson van­nak, hogy a rendelet feltétlenül vonatkozik a magánbankházakra és a tőzsdeügynökökre is, mert ellenkező esetben a kosztpénzüzletet elvonnák a nagybankoktői, amelyek tőke­kamatadót kötelesek fizetni. " A karácsonyi vásár megha'dödött 1 a UNGÁR LIPÓT áruhaaaban NYÍREGYHÁZA. Eladásra kerülnek mé­lyen leszállított árakon: Ksrtonok, flanelek, grenadi­nok, slfonvásznak, női és férfiszövetek, továbbá min­den cikkben összegyűlt ma­radékok nagy választékban ! Siiiiiii>i>>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiin0 MODIANO CLUBSPÉCI ALITÉ CIGARETTAPAPÍR ES HÜVELY II ; FElÜLMULHATATLAN^&gHti 77TJ(f-W-jUhan. */'£.!GYAZZ.UNK A VEDJEGYRE tÖTÖTT-SZÖVÖTT küiönlegességek Kedden, csak egyszer Offenbach operette, mert szer­dán Molnár Ferenc ünneplésére a Vörös Malom utoljára ez idényben!

Next

/
Thumbnails
Contents