Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-08 / 279. szám

s JSfYIKtflüQÉK 1923. december 7 Az angol szabadkereskedelem alkonya ? Mr. Baldwin angol miniszterelnök és kormánya, Angliában merésznek mondható gondolattal indult a most lefolytatandó választások harcába. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a Brit világbirodalomra reá akarja húzni a védővám abroncsát, hogy a régi manchesterianizmus életét elvágja. Mi sem természetesebb, hogy most felvonulnak a szabadkereskedelem fanatikusai és minden argumentumot felhoznak, a védővámos rendszer káros voltának beigazolására. Az OMKE cimii kereskedelmi szaklap is hoz egy cikket J. M. Keynes angol közgazdasági, tudóstól, amely cikk, az angol^ kereskedelmi viszonyokra nézve tartja károsnak a védővámok behozatalát. Ez az első részében megjelent cikke : »Free Trade for England«, amely az angol viszonyokra kiválóan helytálló is lehet, olyan köntösben jelenik meg, mintha azok a tantételek, amelyeket J. M. Keynes felállít, a magyar viszonyokra is alkalmazhatók lennének végső következtetésükben. Abban ugyanis, hogy a szabadkereskedelem előnyösebb, mint a védővámos rendszer. Hogy a mi viszonyaink ugy mezőgazdasági, mint ipari és kereskedelmi tekintetben is mások, mint az angol közgazdasági viszonyok, azt bizonyítani felesleges. A szabadkereskedelmet Csonkamagyarországra rászabadítani, nagyon problematikus eredmény lehet. Nem is ezzel a kérdéssel kivánok foglalkozni e néhány sorban, hanem azzal, hogy a védővámos kisérlet Angliában,^ nem Mr. Baldwin nevéhez fűződik elsőként. Chamberlain Joe, az 1911-ben elhunyt nagy angol miniszterelnök kísérletezett először ezzel a gondolattal. Két nagy terve közül az egyiket, a transafrikai vasútnak létesítéséhez szükséges másik végállomást össze kötő szabad utat megszerezni, a burok leigázásával sikerült neki. Másik nagy terve volt a Brit világbirodalmat védővámmal összekötni egy hatalmas gazdasági egységgé. A mint mondják, első nagy gondolatáért, amelyet megvalósított, — elátkozták, de azért a buroknak még ma sem adták vissza önállóságukat. Az angolok utólag igazolták az elátkozott Chamberlain-t. A másik nagy és merész gondolatot nem tudta megvalósítani Chamberlain, pedig szétkergette az angol parlamentet, uj választást folytatott le. tást folytatott le. Kinevették a vén »bolondot« és le is köpték. Most Mr. Baldwin és kormánya már kormány programúiként vallja a védővámok behozatalának szükségét és a védővámos rendszer van felirva a választások lobogójára, mint a mai angol kormánynak hivatalos programmja. Mindenütt a világon vannak hivei a szabad- és a korlátozott kereskedelemnek. Nálunk sincsen másként. De talán sehol sem volt olyan nagy tábora Manchester híveinek, a manchesterianizmust vallóknak mint éppen Angolországban. És csodálatos, hogy kormányprogrammá tudott válni Angliában is a vámkorlát felállításának elve, annak ellenére, hogy Manchester tanítását örök igazságnak ismerték el. A vámkorlátos irányzat ellenzői mindig abból indulnak ki és legtöbb argumentumért is oaa irányítanak, hogy az angol honpolgár akkor, ha a vámkorlátot felállítják, drágábban fog megélhetni. Nem tudja azt az ánglius elviselni, hogy azt a kenyeret, amelyet addig vámmentesén fogyasztott, ezután csak vámmal iÄ}te& J§gyen,jäzaba

ld tania. Azt mondja, hogy behozatalunk a mi jövedelmünk. Lehet, hogy ez a felfogása tökéletesen igaz is. De ha már kormányprogramm Angliában a védővám, akkor ennek mégis csak súlyos okai lehetnek. Ezeket az okokat Chamberlain Joe meglátta már akkor, amikor még agyvelejét nem kezdte ki a rettentő kór, amely kioltotta életét. Meglátta azt, hogy a Brit világbirodalom egységét nem lehet másként megőrizni, mint a vámgyürünek acél nál erősebb abroncsával. Meglátta, hogy amiként az Egyesült Államok leváltak Anglia testéről, éppen ugy leválhatnak, Kanada, Egyptom és Ausztrália is, Indiát sem kivéve. Amit ő akkor látott, arról már hallottunk. Hallottuk, hogy ilyen leválásra irányuló törekvés volt már. Hallottuk, hogy a : »Made in German« jelzésű árut a gyarmatlakó inkább vásárolta, mint az angol gyártmányút amely előbbi vámmentesen futott be a gyarmatok piacira. De mit és mennyit hallhat a felelős kormányférfi abból, amiríil mi mit sem tudunk ? Ezért vált kormányprogrammá a védővám. Mert a bomlás jelei mutatkoznak, amelyeket elhomályosíthatott a világháború, de amelyeket ugy fejez ki az angol miniszterelnök, hogy »uj események, a régi kívánságok jelentőségét megváltoztatták.« Értjük — Sir ! Csak drótozza szorgalmasan a széthullani készülő hatalmas világbirodalmat ! Hiszen ha sikerül és akciója nem vall kudarcot, akkor igazolva lesz törekvése és elmélete; sutba kerül a »Manchester dogma«. Akkor majd a védővámra esküszik mindenki. Még itt, nálunk is dogma lesz a védővám ! Pisszer János. Nyíregyháza, december 7. A Nyirvilék tudósítójától. -j December hatodikán ünnepélyes for, mák között hivatalosan is megnyitotta a Leányegylet téli levesosztó konyháját. — Minden megnyitás alkalmával szives készseggel emlékezünk még e charitativ intézmény nagy jeléntőségéről, embernevelő hatásáról, mégis ugy hisszük,, hogy csak, ott, a helyszínen lehet igazán értékejni és átérezni hölgyeinknek minden eíismeré$re méltó munkásságát. Az ingyen levesosztő konyha az idén a Szarvas-utca 43. számú házban nyert elhelyezést. A ház a methodisták tulajdonai képezi. Az épület első részében a methodisták az aggok számára menedékhelyet létesítettek, a középső rész,, mely egy sz;obából s egy kis kamrából ál}, üresen állott s a methodisták prédikátora maga ajánlotta fel minden ellenszolgálta,, tás és feltétel nélkül a Leányegyletnek. — Egy, az épületben lakó özvegyasszony; pedig szives készséggel vállalkozott arra, hogy a szegény embercsiemeték részére a mindennapi ebédlet megfőzze. Csak vázlatos az a kép, amit egy ilyen ebéd idejéről, az ott lejátszódó jelenetekről nyújthatunk. De nagy erkölcsnevelő hatás mutatkozik ezekben a jelenetekben. Amint belépünk a kis földes pajdjozatu szobába, egy hosszú asztal körül husz tépett gyermek sóvárgó szeme mered felénk. Az asztal fölött a falon egyszerű fekete táblácska függ, melyen az Élet Könyvének örög igazságot rejtő e szavait olvassuk: »A szerelet soha el nem fogy.« S: a feliraf alatt mozgó eleven kép igazolja is ezt. Három úrinő figyel arra, liogy áz ebédre váró apró emberek, 5 leány és 15 fiu elegendő és ízletes táplálékhoz jussanak. A Leányegylet ideális lelkületű leányai pedig, ezek a Biblia alakjaiba öltözött s az irgalom és szeretet gyakorlásában meg nem lankadó leányok, "kenyeret,, meleg levest, főzeléket merítenek 1 kis mély tányérkákba s szeretettel simogatva egyik másik fejét, biztatják az éhezőket, hogy egyenek. Igen, biztatják,, mert van olyan is, aki alig tud megbirkózni az egyik tányér étellel is. Sok nek,i. Néni szokott hozzá rövid, [die eddig mindig nyomorúságos életében ahhoz, hogy szeretettel és meleg étellel kínálják ebédre. i Egy egyetemi hallgató, akinek nevét hasonlókép nem áruljuk el, hiszen nem dicséretéit (dolgoznak ebbwn a kis CIPŐÁRUHÁZ BAN N'V;kÍGVII *UA ZRINVI ILONA-UTtZA S. SZÁK Javításokat elfogadunk. Kiégett izzólámpáit ráfizetéssel újra becserélem! épúk

óí

,eB

P«Ic.tbb

ha

a

n

n!,8Ze

," MÄi; Katz Miksa cégiül szerezhetők be, Nyíregyháza, Takarék-palota. A Leányegylet levesosztő konyhájának megnyitása, — niklós napján husz gyermek érezte a tettekben megnyilatkozó emberszeretet erejét. menedékházban, káposztát bunkóz le égy, qagy kádba. A másik sarokban egy zsák L$izt biztat azzal, h°gy ném egynapos lelkesedés, die állarydónak tervezett munka folyik itt. A kis kamarában zsír: egy, b§dönnel s más éíelmicikk foglalnak hj* lyet.

A, Az étkezést imádsággal kezdik és végzik, Gyermekajkakról is felszáll a Magyar Hiszekegy magasztos imája az ég s tőle erőt nyernek azok a további munkára, akik végighallgatják. Miklós napján ünnepélyesebb volt az ebéd, mert a végén sok Idierültség közben elbeszélgetve a gyermekekkel a Mikulás ajándékairól, a kis éhezők között a finoman ápolt női kezek ajándék nyújtásra emelkednek s minjdlen gyermek megkapja a maga Mikulását, piros papírba csomagolt dobozát, melyben kétszersült van bő mennyiségben. Az ennek nyomán támadt örömöt lefesteni nem lehet. S mikor minden lélek megtelt örömmel, mindlen gyermek megkapta ajándékát, Horthy Miklóst,, Magyarország kormányzóját éltetve megköszönik ajándékaikat a gyermekek s szép, rendben hagyják el a szeretet hajlékát. Nagy feladat az, amit a Leányegylet magára vállalt. Nagyon természetes, hogjy ífeladatát csak ugy tujd(ja megvalósítani, ha a társadalom erre nem kényszeritett, Ü|e erkölcsileg kötelezett tagjai segítőkezet nyujtanak. ; A tegnapi ebéden megjelent Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője is., aki az ételeket megízlelte s őszintén jelentetik ki a Leányegylet jelenlevő tagjai előtt, hogy a leglzletesebben, legtisztábban vaunak elkészítve s ezzel a munkával áldásos tevékenységet, fejtenek ki. Á szeretet soha el nem fogy.