Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-01 / 273. szám

JŰÍBglDÉK, !9$3 december 1 SZÍNHÁZ, HETI MŰSOR: Igazgató : Heltai Hugó. Az előadások kezdete 8 órakor. Péntek : Mintha álom volna. Szombat: '.Mintha álom volna. Vasárnap délután fél 4 órakor : Leányvár sár. Vasárnap este 8 órakor: Mintha álom volna. \ — _ | Mintha álom volna... (Operett bemutató a Városi Színházban.) Erdélyi Mihálynak, a nagysikerű »Hazudik a muzsikaszó szerzőjének, ma> sodik diarabját mutatta be a Heltai társulat. Mintha álom volna... a eime az uj operettnek. Zenéje kedves. Behizelgő melódiák, szép hangszerelés. A libretto,, sablonos, operett mese,, erőszakolt humorra/ és minél kevesebb szellemességgel. Hadifogságból, Szibériából szökött magyar fiukról szól a darab, akik menekülés közben Turkesztánba érnek. Itt aztán a szép magyar tisztbe beleszeret az uralkodó hercegnő, a komornába ped'ig a hűséges kutyamosója. Ezekből a szerelmekből bonyolódik ki a primitiv operett libretto. A színész szerző munkMján meg látszik a nagv színpad ismeret. Csupa hatásvádászás minidlen jelenete, tele színpadi trükkel. A közönség azonban jól mulatott. A bemutató apró döccenésektől ellekirfw« jól sikerült. A szereplők mindent elkövettek a darab sikere eridlekében, Puskás Ilonka kifogástalanul szépet és jót nyújtott. Tisztán csengő hangjával s pre% énektudásával osztatlan tetszést aratott. — Méltó partnere volt Máthé László a huszárkapitány szerepében, aki erősen feldagadt arccal is, igazi művészi önfeláldozással és készséggel játszotta végig szerepét. Az operett együttesből kíemelkedeti N agy Anci, a társulat kiváló primadonnája, akinek megjelenése,, szint,, életet adoLt a darabnak. Behízelgő orgánumával, egyé-, niségének varázsával frappirozza a közönséget. A közönség hálás is volt, Nagy Ancit minden jelenete után óriási tapssal jutah mazta. Á Kutyamosó kedves szerepében Hetényi igyekezett jót produkálni. A darab rendezéséért Deák Gyulát, a táncok nagyszerű betanításáért Káldor Jenőt, a zenéi rész munkájáért Halmágyit illeti meg a dicséret. — A színházi iroda hire. Szombat este fél 11 órakor kezdik meg a Városi Színház művészei a Vígszínház nagysikerű bohózatának Az elnökné-nek előadását. A kacagtató fordulatokban gazdag bohózat nagy sikerrel járja be a vidéki városokat, • ahol mindenütt sokat beszélnek a szellemes vígjátékról. A főbb szerepeket Deák j Gyula, Pusztayné,, Bihari László, Zsolnay ' Manci, Máthé László és Ács József játszák Ä Gazdasigi Epit kiizleminyei. A vármegyei gazdasági egyesület és a nyíregyházi gazdaszövetség a december 7-én Debrecenben megnyíló baromfi kiállításra ugy szándékszik elmenni, hogy a tagjainak a feleségei, de különösen azok a mi derék gazdsaszonyaink, akik szeretettel foglalkoznak a baromfi tenyésztéssel, mind ott legyenek ä kiállításon és az ott látott és tapasztalt helyes teny'észirány megválasztását ott határoznák el. Akik a kiállításon részt akarnak venni, jelentkezhetnek a Gazdaszövetségnél, vagy a gazdasági egyesület irodájában. KÖZGAZDASÁG. Mit mondanak a gazdák a vetési varjúról ? Ina: Saemere László (A földmivelésügyi minisztérium madártani szakelődója.) I. A vetési varjú káros vagy hasznos voltának elbírálása régi feladata a Madártani intézetnek s most mivel a Nyírségen e madár talán már túlszaporodott, érdekelni fogja a t. gazdaközönség^t, hogy a fentjelzett intézet hogyan iparkodott a kérdést megoldani, azaz,, hogy hogyan oldotta meg. A továbbiak előtt előre bocsátom, hogy ha vetési varjú helyett valahol a cikkben csak röviden varjut írok, akkor alatta nem gondolok a hamvas varjura, mint amely madár már nem vitás, amennyiben azt minden szekta egyértelmüleg károsnak tartja. Ne essék felekezeti villongásnak, ha ez amiatt van,, hogy a tarka v. hamvas varjú közkeletű neve a kálvinista varjú, szemben a vulgó pá" pista varjúnak titulált vetési varjúval. — Ebből az következik, hogy a kálvinista varjú megeszi a húst is, tekintet nélkül a böjti időre, az esetleg korán kiengedett csirke vagy réce apróságot különösen szeretvén. Más verzió szerint azért kálvinista mert kétszínű. Hanem ez ellen — lévén e sorok irója is kálvinista — kézzel, lábbal tiltakozom. Nos hát a vetési varjú az ujabb időkig legalább nem vetemedett husevésrt» vagy legalább is e tekintetben nem panaszkodtak rá, azt peid/ig ha disznóölés után ő is felszedte * netán elhullatott hus vagy haj cafatkákat, senki se vette tőle zokon. Főtáplálékát a rovar és növényvilágból szedi, mely működésével aztán hol segít a gazdának, hol meg kárt okoz neki. Valamely madárfaj tevékenysége' — haszna vagy kára — labilis, ingadozó lehet. A madár nem gép, se nem vegyszer, hogy mindig égyformán idíolgozzon vajgy hasson. Viszont a gazdák énd,eke sem azonos és még mindezt helyi viszonyok is módosítják. Éppen e sorok fogalmazása közben vettem kézhez Enyingen lakó, volt gazdatiszt: Bessenyei István barátom ajdatait a barna rétihéjára (Circus aeruginosus L.) vonatkozólag, amelyekből ezen,, általánosan károsnak tartott madárra vonatkozólag megállapíthatjuk, bogy ott DD ég és Enying környékén a DunántuJ a barna réti héja hasznos madár, legalább is ürge és egérjárásos esztendőben. Bár ez nem varjú ügy, mégis idézem a vonatkozó részt amiatt, hogy lássák az érdekeltek, hogy milyen sok körülményt kell latba vetni a megfigyeléseket öszszegezőnek — nálunk a Madártani Intézetnek — inig helyes kép kialakulhat valamely fajra vonatkozólag. Idézem Bessenyei sorait: »Nyolc rétihéja.fészket figyeltem meg a fióknevelés ideje alatt s ezek közül 7 fészeknél csupán ürge és egy szárcsa maradványát találtam. Voll egy fészek, amelynek peremén es közötte a nádtorzsokra hullott száraz leveleken 12 darab egér és ürge telemét találtain. — Sokszor láttam ezenkívül, hogy kis időközökben felváltva ugy a him, mint a nőstény rétihéja 1—1 ürgét cipelt fiainak. Itt sokkal több hasznot hajtolfak, mint kárt. Nem hagyhatom azonban említés nélkül, hogy Szabolcsmegyében,, pontosabban Nyíregyháza város határában a háború előtti években éppen ellenkező eredményre jutottam.« (Bessenyei akkor Nyíregyházán lakott.) íme egy példa, ámi arra int,, hogy, semmit ki ne irtsunk, mert soha seni tudjuk, hogy mikor szorulunk rá. Valamely faj kiirtása különben etikai okból sem célunk. Minden kultúrállam oltalmába veszi a pusztuló természeti ritkaságokat, legyen az emlős állat,, madár, rovar vagy növény, még ha esetleg károsak is azok. Ellenben a gyérítés, az indokolt esetben képezi tevékenységünket. Hogy mely fajta madarat gy éri tünk, illetve ' gyérítését indokoltnak mikor tartjuk, az, hogy ugy mondjam a gazxLatársadlom közI kivánatán múlik. A varjukérdés elbírálásánál a Majj dárlani Intézet azt az eljárást kövelle, ; hogy megszavaztatta a gazdákat, felszólit1 ván őket, oly nyilatkozatra,, hogy hát kár ; rosnäk vagy hasznosnak tartják-*? a vetés? | varjut? Gyérítését széltében hosszában azért nem javasolta, mert azt a gazdák többsége akkor nem kérte. Ha most a t. gazdatársadalom ugy találja, hogy a varjú inkább káros,, akko^ az intézet nemcsak hivatali kötelességből, de a legnagyobb készséggel nyújt neki segédkezet abban, hogy a kártevők tömege a megengedett, monídíjuk optimális létszámra legyérittessék. Ki is bocsájtotta a varjú mergezésére való utmutatóját saz intézet igazgatója: Csörgey Titusz Szabolcs megyében bemutatta a foszt'orszörppel való irtási módot. HALOTTAK NAPJÁN. Csöndes novemberi hideg őszi este. A szótlan utcákon mélyre szállt a köd. A fákról zizegve hull a sárga levél. Viruló életről s elmúlásról mesél. S amint szomorúan magad elé nézel, Minden elsötétül könyes szemed előtt. Könyes a két szemed, mert siratsz valakit; Régen eltemetett kedves halottadat. O volt a te. párod, hitvesed, szeretöd, Akinek esakis te szereztél örömet. Kit forrón szerettél, ki forrón szeretett. S mdst egy sötét sírban alussza álmait. Nekem is gyászom van. — Másé lett Valaki. — Eönybefalt szemekkel siratok Valakit. 0 volt az én lelkem üdve, boldtgsága O nélküle vagyok ilyen szörnyű árva. Siratom a lelkem legszebb tündérálmát; Siratm életem vesztett boldogságát. Nyíregyháza, 1923. nov:mber 2. Dr. FÜLEY-CSOOCr LAJOS. Értesítés! ZORO és HURU filmünk megérkezett — igy már péntektől kezdve a „Tűzfergeteg" helyett bemutatjuk. Apolló Mozgó. Gunnar Tolnäs a Diadalban | — Harisnya szükségleteit legelőnyösebben szerezheti be Fodor Ferenc és I Társai cégnél. 20* — Leszállítóit árban női és leánykal bátok, fiuöltöny és fiu köppeny minden nagyságban, Gólya Áruház Zöldség-tér, 8. Csak felnőtteknek ! Csak felnőtteknek ! Szombaton este fél 11 órakor a színházban: m lnökné