Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-04 / 275. szám

ér JU i»23 december 4. J^YÍRITTDÉK messze az idő, amikor mindenki mun­kába fog állani. Az egyesü'et számon fog tartani ebben az országban minden ér­téket, tehetséget, de azokat is, akik ön­zésből akadályai a nemzeti munkának. A központból a legkisebb tanyáig mindent behálóz a mi szervezetünk. Tárgyi "és személyi adatgyűjtéssel indiai még a munka és végső cél az állandó jogsegély és segélyezés. Ezzel a Tnunkával a hon minden gyermeke egy szent közösség tag. ja lesz. Erre a munkára liivja fel előadó u közgyűlést. MüVes/öiíel tanítson hízynk szeretelére. Szombaihfalvy Maj'.ényi világos fej­tegetése, emelkedett szempontjai nagy ro­konszenvet és érdeklődést kelte'tek a leg­szélesebb rétegekben az egyesület iránt. Megtapsolták az előadót, majd az elnöklő Zadravetz püspök a következőket mon­dotta: Felkérem Grill Lola művésznőt, hogy az ő művészetével tanítson hazánk szeretetére.. A pódiumon megjelenik a? ország legkiválóbb szavalómüvésznője. — Sugárzó egyéniségének varázsa már meg­jelenésekor megejti a lelkeket. A feléáradó lelkes tapsvihart megköszöni, majd igv szól: — Elmondom Pap-Yáry Eleinérn ének egyik versét, ennek a nagy magyar asz­szonynak, aki a magyar honleányok esz­ményképe volt s akit most az egész ország -siral... És most., mintha a Hiszekegy köl­tőnőjének szelleme suhanna át a termer, döbbenetes komoly, szivfctszoritó per­cek következnek. Grill Lola Pap-Yáryné: Mint Jákób... cimü hatalmas költeményét szólaltatja meg megrázó drámai erővel. A hazájáért Urával viaskodó Jákobban a szülőföldjét vesztett magyar asszony mar­cangoló fájdalma vonaglik s Grill Lola a Laokon szobor aktjaira emlékeztet, aminf a kigyó fojtogatásának emberfeletti fáj­dalmát szenvedik. A tökéletes interpretá­lás a szivekbe talált s a költőnő szenvedé­sének könnyei megragyognak a szeme­ken. Ellenségeink megítéltetnek A művésznő csodálatos hangszerén felviharzó heroida még soká fogva tartja a sziveket, mikor a műsoron szereplő,, de meg nem jelent Komoróczy alispán dolgozatát titkára, Szendev László olvas­sa fel. — A dolgozat figye'emre méltó és alaposan megindokolt javaslat, amely szei'int sürgősen szükség van a Szocioló­giai tudomány kátéjának kidiogozására. Az elemi, polgári,, középiskolák és egyetemek ifjúsága részére egyaránt készítendő olyan káté, amely a vallás,, állam, magán­tulajdon, nefiizeti morál szükségességét fejtegetné. Nemzeti hittannak nevezi a szerző az igv készítendő müveket és az­zal végzi fejtegetését, hogy igazsá|g|ainkérf nem erőszakkal kell küzdenünk, hanem tanítással. Krisztus is pálmaággal, tizen két tagból álló hadsereggel 'teremtette meg a világ leghatalmasabb birodalmát. Ko­moróczy dolgozata után feszült figyelem­től fogadva dir. Ivlekner Károly igazgató főorvos tartotta meg éles logikával felé­pített szabadelőadiását a társadlmi szerve­zetek szükségességéről. A verv-vel előadott fejtegetés igazságai találó formában nyer­tek kifejezést és nagy hatást kelteitek. — Dr. Klekner Károly a Honszereiei. 'Egye­sület céljait fejtegető előadásból indult kj amely arra hivott fel, hogy önzetlen munkával szolgáljuk a hazát. Munkával szolgálni? Fölényes érzéssel fogadjuk ezt ma — mondotta Klekner d]r. — Mikor a háború elszoktalta az embereket a mun­kától, a forradalmak elvették a vagyont, amit munkával szegeztünk s ma is az boldogul, aki spekulál. Aki csak 'dolgozik, az ennivalóját is al^g ^zerzi meg. Mindez cáfolni látszik a munka jelentőségét. — A lefolyt bárom év alatt a Honszere el Egyesüiel 159 taggal játéktanfolyampt, 12­vel faipari, B9 taggal női szabód 123-al ka­lapUmfolyaniol, 52 taggal 3 szqnyegtanfo­lyainot rendezett, 8 munkással szőnyeg­műhelyt rendezett be s mindlezt hiába, ha nem tudja sikerrel felvenni a harco) azokkal ,akik immJta JiélkűI él neki: Fe| veti a kérdést, > t [ i •• T. j van-e létjogosultsága a társadalmi egyesületeknek? A természettudományokban nem helyes az a theoria, amelyet a gyakorlat ntm igazol. Ilyent nem is szabad hirdetni. A' természettudományokban ez a megálla­pítás helyt áll, niért itt azok á? prők jut­nak felszínre, amelyek előbbre visznek az ismeretlen cél fele. A társadalmi erők­kel nein igy állunk. A társadalom tör­ténete azt igazolja, hogy nem mindig azok az erők érvényesültek, amelyek a köz boldogulását mozidlüották elő. Hányszor toltak a gyarlóságok érvényre, amelyi aztán visszavetették a társadalmat. K I féle komponens működött mindig: a jóra hajló és rosszra hajló emberek. A háború nagy áldózathozalalában éppen a jóra hajló emberek pusztulnak s K fe.­szinre a rosszra-hajlók kerülr.eK. Ha ? társadalomban nem minidig a jóra törek­vés érvényesül, akkor a lermésze'.tudo­mányokban érvényes fenti tétel itl nem állhat meg. Mégis, igenis vau létjogosultságuk az ideális, táknak, akik, helyerebben,, nem is idealisták, csak ideálok megvalósításáért á'zok magassági ban állnak a többiek fölött. Szükség van rájuk. Mert a javak folytonos fogyasz­tása, prédálása nem tarthat vég nélkül,, a társadalom szamára termelni kell s erre csak a munka képes. Ha a meglévő javakat hova-tovább elprédálták, rá kell okvetlen téríteni az embereket a munka szeretetére. Nem volnának, akik az embe­reket erre az útra térítsék, ha nem lenné­nek ideálistáink. Ember csak az emnen­Jől, fa a fától, izom az izomból, jó csak a jóból és sohasem a rosszból lesz. S ha nem volnának jók, ha biányzanának az ideálisták, i nem volna mód az emberi társa dalom előreviielére. (Nagy taps.) Hogy ez nem lesz igy, biztosí­ték magyar hitünk. A tudomány csak a múlt­ban igazit el, a jövőbe csak a hit vezet, azoké, akik hisznek a feltámadásban. A fel­támadásban, amikor minden és mindenki megítéltetni fog. A Honszeretet hisz a ma­gyar feltámadásban és érvényre tudja, ér­vényre fogja juttatni a jót. És figyelmezteti elszakított testvéreinket és ellenségeinket : meg fogunk ítéltetni és jaj lesz annak, aki majd nem tud számot adni cselekedeteiről. A csonka test... Dr. Klekner Károly elokvenciával elő­adott fejtegetését viharos tapssal fogadta a közgyűlés, majd áhítatos csendben vetődik minden tekintet a 'pódiumon ragyogó jelen­ségre, Grill Lola művésznőre. Gyula diák versét az Apáknak mondom ... cimü, véres borulatu magyar mindenre elszántság költe­ményét adja elő tökéletes létekábrázolással Budaváry Miklós fehér krizanténum csokrot nyújt át a közönség ünneplő tapsa közben a művésznőnek, aki még Végvári : A csonka test c. allegorikus versét szólaltatja meg gyújtó hevülettel, mesteri hangszereléssel, ——: .'..,, .... Viharos, találó poénja ez a műsornak, amely azonban még egyszer magasba lenditi a lel­keket Zadravetz püspök könnyezésbe fü­rösztő záróbeszédével. " i Rorate coeli... A teremben az adventi vasárnap déli ha­rangszava zsong, mikor a püspök párhuza­mot von az advent és a magyar hazaszeretet között. Olyan a zománcos fényű beszéde, mint egy gazdag poézissel színezett üveg­festmény, amelyen az egybefonódó virágok arabeszkjeiben mély szimbólumokat sejdit rrieg a zsoltáros lélek. Magyar evangelium olvasás volt az a záróbeszéd, amelyben ő* magyar énekek szerint egymásba' fonódott a magyar föld két ikerhajtása a hit és a hon,­szerelemem. 1 Advent hajnalán"— mondotta — ad­vent vasárnapján hangzottak el a honszere­tet tanftoszavai. S'ze.encSes hasoíiia'ot iátok az advent és a honszeretet között. • Az ädVerit-fögäkjm r bár nyomorult, az advent gondolata lesújtó, az adventi nyomorból és leigázottságából termelődött oly sok szép. nagy és hatalmas alkotás. Adventi a tíienk­rácia bukása után cammognak, csüggedtek az ősapák, Beleposhadnak saját reménytílei­ségiikbe. És kinő a reménytelenségből, a vigásztalanságból egy vágyó ember, oázis a nyomor közepén, az advent költője, a jövQ­be lát és teleszivódiic a reménytől,' vissza ;éz a cammogókra, a gefíncvesztettekre, hogy továbbtöitetésré buzdi'sa őket. Az advent lí­rása : beletekintés a jövendőségbe: látom a megváltót, bár felhők födik meg a földet. Beletekint a jövőbe, szakgatja a felhőket készülj, hazám, fogadni azt, aki uralkodni fog'. Zsendüljetek Izrael hegyei és viago-an Várjátok az 'érkezőt ! Rorate coe!i, harmatoz­zatok, égi magasok. És jön a Megváltó, rá­hajol, átöleli a kisdedet : íme, gyfermek áda­tott nékem, ÉS eklcor csötid lesz és felhang­zik a betlehemi ének : Dicsőség Istennek és békesség a jóakaratú embereknek. És béke 'esz soká. Advent hajnalán párhuzamot von­hatunk a honszeretettel. Ugy van most itt, mlüt akkoV Vóltj mikor a theokrácia uralma megdőlt. Ugy van, mióta . megdőlt itt az afíostó'.i királyság, a magyarság uralma. — Cammogva jár saját honában a magyar, kint esik az eső, süvplt az északi s'zéj s bent csak »mécsvilágűnk s honszerelmünk ég«. Pedig mennyi volt a reménység li5­i'óni, négy,, öt évvel ezelőtt. A Int, Ywri Ság, tettre készség, a magyar ököl. Azóta mennyi a reménytelenség, hánynak a lel­kéből fagyott ki a lángfí ÉS nein Is erő­szakkal nyomták'á magyart dekadenciába. Fájóbb, hogy szépen, ügyesén tették' s nem a győző jógával tiltották ki a magyar lel­ket, nein a győző parancsa oltotta" ki a forró láncot, magyarral "t'sűfo/tatta a ma­gyar idealokat, magyar br igán ti kezek­kel tépte szét az ezeresztendős aranylán­cot amely a magyar testvéreket cgybe­füzle, magyar kezek ásták alá, húzták ki az oltár pilléreit. Csak mécsvilágom s honszerchrem ég«. Kicsinnyé töpörödött az a csapat, amelybep a jövendőségek lelke él, ámennek arca még lángol,, ha a hazájáról szólanak. Sok az elnémított száj, amelyre magyar kéz ütött,, hogy ne beszéljen a Tiittyös Felföldről. A kicsi csapat mi vagyunk, amelyben a jövendőbe nézés tüze lángol, oázis' a magyar közélet romhalmaza'felett. Mi szólunk a cammo­gókhoz, jöjjetek, nézzünk belfc k Joven» dőségbe, bar még felhő borítja % hazát, fel fog virradni !f Kárpátok, zsendüljetek,, Duna, fodrosabban vesidi hulláirműiítv, 15» laton szebben nézz, jön a magyar meg­váltás, jönnie kell,, látom a jövendőségetj Igy lesz-e? Ki biztosítja ezt a vándor &rsagggo& bogi' Kolozsvárrá un ii .. . ^ ' fc .» i>* "' • • • • ' » gyapjúszövet áruházában. Nagy karrfcsongi vásár Hf&RTOS LAJOS gy&fzjuszöveiekben Vay Ádám-utca, Nagy-Takarék-palota.

Next

/
Thumbnails
Contents